A román állami Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét.
A katasztrófa nem kímélte a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, valamint a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát sem, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Pénteken a víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe.
A parajdi sóbányától nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a település környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ. A létesítmény hosszú évek óta Székelyföld turizmusának egyik motorja: évente mintegy 400 ezer látogatót vonzott, akik nagymértékben hozzájárultak a térség idegenforgalmi bevételeihez.
Nemcsak Parajd, hanem az egész környék jövőképe veszélybe került a bányakatasztrófa miatt – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik tagozatának igazgatója. Azt mondta, a bányába érkező turisták nem feltétlenül csak Parajdon szálltak meg, hanem a szomszédos településeken is, tehát ezeknek az idegenforgalmára is ki fog hatni a mostani katasztrófa.
Akik a bánya jótékony hatása miatt érkeztek, sokszor 10-12 éjszakát maradtak. Horváth szerint csak összefogással élheti túl a Sóvidék ezt a katasztrófát, de néhány év alatt újraépülhet a sóvidéki turizmus. Parajd Hargita megye harmadik legforgalmasabb települése volt Tusnádfürdő és Csíkszereda után. Egész Székelyföld egyik legnagyobb látványossága semmisült meg – összegzett.
Bukarestben tárcaközi munkacsoport alakult a parajdi sóbánya megmentése érdekében. A munkacsoportban a belügyminisztérium, a fejlesztési minisztérium, a gazdasági digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai minisztérium, a pénzügyminisztérium, valamint a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium államtitkárai vesznek részt.
A testület a rendkívüli mennyiségű csapadék által okozott károk felmérésén túl döntenie kell azokról a sürgős intézkedésekről, amelyek a károk elhárítását, a sóbánya megmentését és helyreállítását szolgálják. Orbán Viktor a parajdi sóbánya áradásával kapcsolatban többször nyilatkozott és segítséget ígért Székelyföldnek.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a vizet ki kell pumpálni a sóbányából, és csak ezután lehet geofizikai és statikai mérésekkel megállapítani, hogy mi állítható helyre, illetve honnan lehet folytatni a munkát. A politikus úgy véli, hogy legalább három-négy hónap, amíg ki lehet annyira üríteni a vizet a bányából, hogy a méréseket el lehessen kezdeni.
Az erdélyi magyar párt vezetője azt is kijelentette, hogy meg kell találni és meg kell büntetni a felelősöket a parajdi sóbánya ügyében. Szerinte már márciusban megszületett a kivitelezési szerződés a patak elterelésére, és el is akarták kezdeni a munkát, azonban az esőzések miatt ez nem valósult meg. Leszögezte: ha mulasztás történt, akkor az Országos Sóipari Társaságnál, a Salromnál és a Román Vízügynél kell a felelősöket keresni.
A szakértők szerint azonnal lépni kellene a bánya megmentése érdekében, ha el akarják kerülni a legrosszabb forgatókönyvet, a bánya beomlását. Akkor ugyanis a környező házak sem menekülnének meg.
Erdélyben, Partiumban, a Bánságban, valamint a Keleti- és Déli-Kárpátok térségében súlyos árvízhelyzet alakult ki az elmúlt hetek heves esőzései és a megáradt folyók miatt, különösen Hargita, Kovászna és Brassó megyékben. A megyékben a legmagasabb fokozatú árvízriasztás van érvényben.
Több mint kétszáz falu és város érintett, kilenc települést elöntött a víz Kovászna megyében, több száz embert kitelepítettek, és több száz hektár földterület került víz alá. Segélyszállítmányokat és mentőcsapatokat indítottak a károsultak megsegítésére, többek között a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is aktívan részt vesz a segítségnyújtásban.
Az Ökumenikus Segélyszervezet megkezdte a helyszíni segítségnyújtást az árvíz sújtotta székelyföldi Nagyborosnyón, ahol jelentős károkat okoztak a megáradt Zágon és a Kovászna folyók. A segélyszervezet munkatársai az első negyven háztartást már felmérték és házról-házra járva folytatják a szükségletek beazonosítását, szoros együttműködésben a magyarlakta település polgármesterével és szociális elöljáróival.
Élelmiszert, higiénés termékeket, vízszivattyúkat és egyéb mentési eszközöket juttatnak el a helyszínre, valamint országos adománygyűjtést hirdettek a károsultak támogatására. Súlyosnak látja a helyzetet Nicusor Dan román államfő az árvíz sújtotta Parajdon, aki szombaton a helyszínre érkezve elmondta: mentik, ami az elöntött sóbányából menthető, egyúttal ígéretet tett, hogy a kormány segítséget nyújt a helyieknek.
A román kormány megmentené a parajdi sóbányát
Bukarestben tárcaközi munkacsoport alakult a parajdi sóbánya megmentése érdekében. A testület a rendkívüli mennyiségű csapadék által okozott károk felmérésén túl döntenie kell azokról a sürgős intézkedésekről, amelyek a károk elhárítását, a sóbánya megmentését és helyreállítását szolgálják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.