Parajd nélkül apad Székelyföld turisztikai vonzereje? – Megnéztük, mit jelent ez a helyi gazdaságnak

A parajdi sóbánya hosszú évek óta a Székelyföld turizmusának egyik motorja: évente mintegy 400 ezer látogatót vonzott, akik nagymértékben hozzájárultak a térség idegenforgalmi bevételeihez. A bányában történt katasztrófa és az azt követő ideiglenes bezárás azonban radikálisan megváltoztatta a helyzetet.

A sóbánya bezárása közvetlenül érintette a környék szálláshelyeit, vendéglátóhelyeit és egyéb szolgáltatóit. A forgalom 15-20 százalékos csökkenését regisztrálták a helyi szolgáltatói szektorban, ami több száz millió forintos bevételkiesés az érintett vállalkozások számára. Ez a visszaesés erős nyomást gyakorolt a foglalkoztatottságra is: a turisztikai ágazatban 7 százalékkal nőtt a munkanélküliség, különösen a szezonális munkavállalók körében, akik a parajdi sóbánya látogatói utánpótlására építették megélhetésüket.

Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok adóbevételei is csökkentek, mivel a turizmusból származó bevételek jelentős része

• az idegenforgalmi adóból
• és a helyi illetékekből

származik. A sóbánya kiesése így a közszolgáltatások finanszírozását is érintette, megnehezítve a régió fejlesztési terveinek megvalósítását.

A desztinációk együttműködésének hiánya és a turisztikai struktúra kihívásai

A parajdi katasztrófa rámutatott a Székelyföld turisztikai desztinációi közötti együttműködés hiányosságaira. A sóbánya kiesése nemcsak Parajdot érintette, hanem az egész régió turisztikai teljesítményét negatívan befolyásolta, mivel a térség nem tudta hatékonyan átcsoportosítani a látogatókat más helyszínekre.

Az egységes desztinációmarketing, a komplex turisztikai termékfejlesztés és a régiós szolgáltatáscsomagok hiánya megnehezítette a turisztikai kereslet fenntartását. Ezért a szakértők egyetértenek abban, hogy a régió számára elengedhetetlen egy átfogó, összehangolt turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, amely magában foglalja a desztinációk közötti szorosabb együttműködést, az innovációt és a fenntartható fejlődést.

Ilyen volt Székelyföld turizmusa és gazdasága tavaly

A parajdi sóbánya-katasztrófa mellett a tavalyi évben a Székelyföld turizmusa összességében is nehézségekkel küzdött. A hivatalos adatok szerint a régióban 7 százalékkal csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma az előző évhez képest, míg a szálláshelyek foglaltsága is mérséklődött.

A látogatószám csökkenése leginkább a parajdi és környéki attrakciók kiesésének tudható be, de a régió más részein is érzékelhető volt a visszaesés. A turizmusból származó bevételek 12-15 százalékos csökkenése jelentős kihívás elé állította a helyi vállalkozókat, akiknek nagy része a szezonális turizmusra épít.

Ez a visszaesés különösen érintette a vendéglátást, a szálláshelyeket, valamint a turisztikai szolgáltatókat, amelyek forgalma 15-20 százalékkal csökkent. A foglalkoztatottság a turizmusban 5-7 százalékkal esett vissza , ami a helyi munkaerőpiac rugalmasságát és a gazdaság diverzifikálatlanságát is jelzi.

A parajdi katasztrófa az egész ágazatra hat

A parajdi sóbánya-katasztrófa tetemes gazdasági veszteségeket okozott Székelyföldnek, különösen a turisztikai szektorban, amely a régió egyik legfontosabb húzóágazata. A katasztrófahelyzet rávilágított a turisztikai desztinációk közötti együttműködés hiányára és a régiós turizmusfejlesztés strukturális problémáira.

A jövőbeni kilábalás érdekében a régiónak sürgősen átfogó, stratégiai turizmusfejlesztési programot kell kidolgoznia, amely egyaránt fókuszál a turisztikai termékek diverzifikálására, az innovációra és a helyi gazdaság fenntarthatóságára.

Egész Székelyföld vonzereje csökken

Nemcsak Parajd, hanem az egész környék jövőképe veszélybe került a bányakatasztrófa miatt – fejtette ki a Krónika megkeresésére dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik tagozatának igazgatója. Azt mondta, 

Akik a bánya jótékony hatása miatt érkeztek, sokszor 10-12 éjszakát maradtak.

Csak összefogással élheti túl a Sóvidék ezt a katasztrófát, de néhány év alatt újraépülhet a sóvidéki turizmus. Parajd Hargita megye harmadik legforgalmasabb települése volt Tusnádfürdő és Csíkszereda után. Egész Székelyföld egyik legnagyobb látványossága semmisült meg – összegzett.

Csak a hivatalosan minősített szálláshelyek száma Parajdon elérte a 120-at, és ehhez még hozzájönnek a „szürkén-feketén működő legkisebb magánszállások” – hangsúlyozta.