Japánban a rizshiány nemzeti válságot okozott és komoly hatása lehet a júliusi választásokra

A Japánban kialakult rizshiány – amely már 2023 óta formálódó probléma – az egekbe repítette a háztartások alapélelmiszerének árát, tovább súlyosbítva a megélhetési költségeivel kapcsolatos nehézségeket, növelve a lakosság elégedetlenségét.

Az idén júniusban egy 5 kilogrammos rizseszsák átlagosan 4223 jenbe (körülbelül 10 ezer forintba) került – ez majdnem a duplája az egy évvel korábbi árnak. A válság olyan súlyos, hogy néhány iskolában már csökkentették azoknak a napoknak a számát, amikor rizst szolgálnak fel ebédre. Az üzletek és éttermek szintén megemelték rizses ételeik árait.  A lakosság elégedetlen, az emberek dühösek a rekordmagas árak miatt, a helyzet komoly politikai kockázatot jelent Isiba Sigeru miniszterelnök és a kormányzó Liberális Demokrata Párt számára a júliusi választásokon. A mezőgazdasági szervezetek tagjainak szavazatai nagyon fontos szerepet játszanak Japánban egyes billegő választókerületekben. Pont ilyen például Isiba saját választókörzete is. Ez arra kényszeríti a miniszterelnököt, hogy egyensúlyozzon a vidéki érdekcsoportok és azoknak a városi szavazóknak az elvárásai között, akik alacsonyabb rizsárakat szeretnének.

Mi idézte elő a rizshiányt Japánban?

A jelenlegi rizshiány gyökerei 2023-ra vezethetők vissza. Abban az évben a rendkívül forró nyár súlyosan érintette Japán éves rizstermését, amely több mint tíz éve a legalacsonyabb hozamot eredményezte. A koronavírussal összefüggő korlátozások enyhítését követően megnövekedett a beutazó turisták száma, valamint az éttermek kereslete, ami tovább fokozta a már amúgy is szűkös kínálatra nehezedő nyomást. Ráadásul tavaly augusztusban a kormány egy esetleges földrengésre figyelmeztetett, ami miatt sokan elkezdtek rizst felhalmozni. A földrengés végül nem következett be, a rizs ára viszont kilőtt. 

Mi köze van a japán kormánynak a rizskínálathoz?

A japán állam rizsre vonatkozó szabályozása az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor a krónikus túltermelés miatt a kormánynak ezermilliárd jeneket kellett költenie a felesleges készletek felvásárlására és tárolására. Ekkor alakultak ki azok az erős kapcsolatok a rizsipar és a politikusok között, amelyek mindmáig fennmaradtak. 

1978-ra a kormány hivatalossá tette azt a politikát, amely visszatartotta a gazdákat a túlzott rizstermeléstől, hogy elkerüljék az újbóli túlkínálatot. Ez a politika ugyan hivatalosan 2018-ban megszűnt, de 

Ez a cél gyakorlatilag felső korlátként működik a kínálat szabályozására, hogy a rizs ára ne csökkenjen túlságosan.

Ennek következtében a legtöbb gazda ehhez a korláthoz igazodva termel, így a kereslet és kínálat közötti rés olyan szűk lett, hogy az ágazatnak alig maradt mozgástere a hirtelen változások kezelésére. Az elmúlt években a kormány tovább csökkentette a termelési célokat, hogy igazodjon Japán csökkenő népessége miatt visszaeső kereslethez.

Tokió szigorú importszabályozással is védi a hazai rizsipart. 

• Tavaly összesen 7,34 millió tonna rizst termeltek az országban – ebbe nemcsak az étkezési rizs, hanem az állati takarmány céljára szolgáló rizs és az olyan feldolgozást igénylő fajták is beletartoznak, mint amilyen például a szakékészítéshez használt rizs. 
• Ezzel szemben évente mindössze 770 ezer tonna rizst importálnak vámmentesen. 
• Az ezen felül behozott mennyiségekre kilogrammonként 341 jenes vámot vetnek ki. 
• Az import meghatározó része az Egyesült Államokból és Thaiföldről származik.

Hogyan hatott a rizshiány a japán háztartásokra?

Egy évvel ezelőtt egy 5 kilogrammos rizseszsák körülbelül 2130 jenbe került. 2024 májusára ez az ár nagyjából megduplázódott, elérve a 4280 jent. Vannak azonban jelei annak, hogy az árak enyhülhetnek. Május utolsó hetében a szupermarketekben kapható rizs átlagára 37 jennel csökkent az azt megelőző héthez képest. Ez volt az első alkalom november óta, hogy az ár két egymást követő héten is csökkent – derül ki a Mezőgazdasági Minisztérium adataiból.

Mivel a rizs központi eleme a japán konyhának, sok háztartás költségvetését komolyan megviselte az áremelkedés. A Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint 

• 2022-ben az egy főre jutó éves rizsfogyasztás 51 kilogramm volt. 
• Ez jóval elmarad az 1962-es csúcstól, amikor egy átlagos japán évente 118 kilogramm rizst fogyasztott. 
• Ennek ellenére ma is naponta átlagosan 140 gramm rizs az egy főre jutó átlagfogyasztás.  

2023-tól egyes szupermarketek vásárlási korlátozásokat vezettek be: egy vásárló csak egy zsák rizst vehetett, mivel egyre nehezebb lett bizonyos fajtákhoz és márkákhoz hozzájutni.

Mit tett a japán kormány a probléma megoldására?

Japán 1995 óta halmoz fel rizskészleteket vészhelyzetekre. 

• Az elmúlt évtizedben körülbelül ezer 910 ezer tonna tartalék gyűlt össze, 
• ez több mint 13 milliárd adag rizsnek felel meg. 
• Tavaly márciusban a kormány megkezdte ezen készletek kiadását: 
• a teljes mennyiség körülbelül egyharmadát árverés útján bocsátotta az ország legnagyobb begyűjtő ügynökségének rendelkezésére. 
• A problémát az okozta, hogy ennek a rizsnek a nagy része nem jutott el a szupermarketek polcaira.

A mezőgazdasági minisztérium kezdetben azzal magyarázta a problémát, hogy kisebb vállalkozások visszatartják a rizst, hogy magasabb áron értékesíthessék. Később elismerték, hogy a rizs egyszerűen elakadt az ellátási láncban.

Japánban a mezőgazdaság jellemzően kisüzemi, így a rizst a begyűjtő ügynökségek vásárolják fel, majd nagykereskedőknek adják tovább, akik végül eljuttatják azt a kiskereskedőkhöz. Ez a többlépcsős rendszer jelentősen lassítja a rizs áramlását, mivel a termény feldolgozása, tárolása, eladása és kiskereskedelmi forgalomba kerülése túl sok szereplőt igényel. A bonyolult struktúra lehetőséget ad a felhalmozásra vagy a készletek visszatartására is.

Az árak csökkentése és a boltok ellátottságának javítása érdekében Shinjiro Koizumi mezőgazdasági miniszter május végén újabb 300 ezer tonna tartalékrizst szabadított fel – ezúttal azonban nem árverésen, hanem rögzített áras, közvetlen értékesítéssel, licitálás nélkül. A rizst közvetlenül a kiskereskedők vásárolhatták meg, 60 kilogrammonként mintegy 10 ezer jenért.

A nagynevű kiskereskedelmi láncok, például a Rakuten és az Aeon azonnal lecsaptak a kínált rizsre. A Rakuten például egy zsák rizst 2138 jenért kezdett árusítani – ez körülbelül a fele volt az akkori átlagos kiskereskedelmi árnak. Az akciós készlet néhány órán belül teljesen elfogyott.

Mi lenne, ha több rizst importálnának?

Egy dél-koreai iparági tisztviselő a Bloombergnek elmondta, hogy Japán 1999 óta először kezdett el rizst importálni Dél-Koreából, bár csak kis mennyiségben. Az áprilisi első szállítmány mindössze két tonna volt, és további 20 tonna szállítása van tervben. 

Trump első kormányzása alatt folytatott kereskedelmi tárgyalások során Abe Sinzó akkori miniszterelnök megvédte a rizstermelőket, miközben beleegyezett az amerikai marhahús japán piacra történő bevezetésébe. A helyi média a japán rizspiacot „szent zónának” nevezte, amelyet nem szabad megsérteni a kereskedelmi tárgyalások során.

Befolyásolhatja-e a rizs a választásokat?

Májusban Taku Eto akkori mezőgazdasági miniszter viccelődött azzal, hogy soha nem kell rizst vásárolnia, mert rengeteget kap ajándékba. A közvélemény felháborodott, a botrány a miniszter állásába került, helyét Shinjiro Koizumi vette át. 

A választók megosztottak a kormány intézkedéseinek hatékonyságát illetően. Az állami televízió, az NHK júniusban végzett közvélemény-kutatása szerint 

• a válaszadók 43 százaléka gondolta úgy, hogy a rizs ára végül csökkenni fog, 
• 45 százalék szerint viszont a rizs ára magas szinten marad.

Az elmúlt hónapokban azonban mintha enyhült volna a rizshelyzet Japánban. A szupermarketekben a rizs átlagára már harmadik egymást követő héten csökkent június 8-ig – derült ki hétfőn közzétett adatokból –, ami annak köszönhető, hogy a kormány vészhelyzeti készleteiből alacsonyabb árú gabonát bocsátottak piacra.