Japánban a rizshiány nemzeti válságot okozott és komoly hatása lehet a júliusi választásokra
A Japánban kialakult rizshiány – amely már 2023 óta formálódó probléma – az egekbe repítette a háztartások alapélelmiszerének árát, tovább súlyosbítva a megélhetési költségeivel kapcsolatos nehézségeket, növelve a lakosság elégedetlenségét.
Az idén júniusban egy 5 kilogrammos rizseszsák átlagosan 4223 jenbe (körülbelül 10 ezer forintba) került – ez majdnem a duplája az egy évvel korábbi árnak. A válság olyan súlyos, hogy néhány iskolában már csökkentették azoknak a napoknak a számát, amikor rizst szolgálnak fel ebédre. Az üzletek és éttermek szintén megemelték rizses ételeik árait. A lakosság elégedetlen, az emberek dühösek a rekordmagas árak miatt, a helyzet komoly politikai kockázatot jelent Isiba Sigeru miniszterelnök és a kormányzó Liberális Demokrata Párt számára a júliusi választásokon. A mezőgazdasági szervezetek tagjainak szavazatai nagyon fontos szerepet játszanak Japánban egyes billegő választókerületekben. Pont ilyen például Isiba saját választókörzete is. Ez arra kényszeríti a miniszterelnököt, hogy egyensúlyozzon a vidéki érdekcsoportok és azoknak a városi szavazóknak az elvárásai között, akik alacsonyabb rizsárakat szeretnének.
Mi idézte elő a rizshiányt Japánban?
A jelenlegi rizshiány gyökerei 2023-ra vezethetők vissza. Abban az évben a rendkívül forró nyár súlyosan érintette Japán éves rizstermését, amely több mint tíz éve a legalacsonyabb hozamot eredményezte. A koronavírussal összefüggő korlátozások enyhítését követően megnövekedett a beutazó turisták száma, valamint az éttermek kereslete, ami tovább fokozta a már amúgy is szűkös kínálatra nehezedő nyomást. Ráadásul tavaly augusztusban a kormány egy esetleges földrengésre figyelmeztetett, ami miatt sokan elkezdtek rizst felhalmozni. A földrengés végül nem következett be, a rizs ára viszont kilőtt.
Mi köze van a japán kormánynak a rizskínálathoz?
A japán állam rizsre vonatkozó szabályozása az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor a krónikus túltermelés miatt a kormánynak ezermilliárd jeneket kellett költenie a felesleges készletek felvásárlására és tárolására. Ekkor alakultak ki azok az erős kapcsolatok a rizsipar és a politikusok között, amelyek mindmáig fennmaradtak.
1978-ra a kormány hivatalossá tette azt a politikát, amely visszatartotta a gazdákat a túlzott rizstermeléstől, hogy elkerüljék az újbóli túlkínálatot. Ez a politika ugyan hivatalosan 2018-ban megszűnt, de
a kormány továbbra is befolyásolja a rizskínálatot azáltal, hogy támogatásokat nyújt azoknak a gazdáknak, akik betartják az általa meghatározott termelési célt.
Ez a cél gyakorlatilag felső korlátként működik a kínálat szabályozására, hogy a rizs ára ne csökkenjen túlságosan.
Ennek következtében a legtöbb gazda ehhez a korláthoz igazodva termel, így a kereslet és kínálat közötti rés olyan szűk lett, hogy az ágazatnak alig maradt mozgástere a hirtelen változások kezelésére. Az elmúlt években a kormány tovább csökkentette a termelési célokat, hogy igazodjon Japán csökkenő népessége miatt visszaeső kereslethez.
Tokió szigorú importszabályozással is védi a hazai rizsipart.
- Tavaly összesen 7,34 millió tonna rizst termeltek az országban – ebbe nemcsak az étkezési rizs, hanem az állati takarmány céljára szolgáló rizs és az olyan feldolgozást igénylő fajták is beletartoznak, mint amilyen például a szakékészítéshez használt rizs.
- Ezzel szemben évente mindössze 770 ezer tonna rizst importálnak vámmentesen.
- Az ezen felül behozott mennyiségekre kilogrammonként 341 jenes vámot vetnek ki.
- Az import meghatározó része az Egyesült Államokból és Thaiföldről származik.
Hogyan hatott a rizshiány a japán háztartásokra?
Egy évvel ezelőtt egy 5 kilogrammos rizseszsák körülbelül 2130 jenbe került. 2024 májusára ez az ár nagyjából megduplázódott, elérve a 4280 jent. Vannak azonban jelei annak, hogy az árak enyhülhetnek. Május utolsó hetében a szupermarketekben kapható rizs átlagára 37 jennel csökkent az azt megelőző héthez képest. Ez volt az első alkalom november óta, hogy az ár két egymást követő héten is csökkent – derül ki a Mezőgazdasági Minisztérium adataiból.
Mivel a rizs központi eleme a japán konyhának, sok háztartás költségvetését komolyan megviselte az áremelkedés. A Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint
- 2022-ben az egy főre jutó éves rizsfogyasztás 51 kilogramm volt.
- Ez jóval elmarad az 1962-es csúcstól, amikor egy átlagos japán évente 118 kilogramm rizst fogyasztott.
- Ennek ellenére ma is naponta átlagosan 140 gramm rizs az egy főre jutó átlagfogyasztás.
2023-tól egyes szupermarketek vásárlási korlátozásokat vezettek be: egy vásárló csak egy zsák rizst vehetett, mivel egyre nehezebb lett bizonyos fajtákhoz és márkákhoz hozzájutni.
Mit tett a japán kormány a probléma megoldására?
Japán 1995 óta halmoz fel rizskészleteket vészhelyzetekre.
- Az elmúlt évtizedben körülbelül ezer 910 ezer tonna tartalék gyűlt össze,
- ez több mint 13 milliárd adag rizsnek felel meg.
- Tavaly márciusban a kormány megkezdte ezen készletek kiadását:
- a teljes mennyiség körülbelül egyharmadát árverés útján bocsátotta az ország legnagyobb begyűjtő ügynökségének rendelkezésére.
- A problémát az okozta, hogy ennek a rizsnek a nagy része nem jutott el a szupermarketek polcaira.
A mezőgazdasági minisztérium kezdetben azzal magyarázta a problémát, hogy kisebb vállalkozások visszatartják a rizst, hogy magasabb áron értékesíthessék. Később elismerték, hogy a rizs egyszerűen elakadt az ellátási láncban.
Japánban a mezőgazdaság jellemzően kisüzemi, így a rizst a begyűjtő ügynökségek vásárolják fel, majd nagykereskedőknek adják tovább, akik végül eljuttatják azt a kiskereskedőkhöz. Ez a többlépcsős rendszer jelentősen lassítja a rizs áramlását, mivel a termény feldolgozása, tárolása, eladása és kiskereskedelmi forgalomba kerülése túl sok szereplőt igényel. A bonyolult struktúra lehetőséget ad a felhalmozásra vagy a készletek visszatartására is.
Az árak csökkentése és a boltok ellátottságának javítása érdekében Shinjiro Koizumi mezőgazdasági miniszter május végén újabb 300 ezer tonna tartalékrizst szabadított fel – ezúttal azonban nem árverésen, hanem rögzített áras, közvetlen értékesítéssel, licitálás nélkül. A rizst közvetlenül a kiskereskedők vásárolhatták meg, 60 kilogrammonként mintegy 10 ezer jenért.
A nagynevű kiskereskedelmi láncok, például a Rakuten és az Aeon azonnal lecsaptak a kínált rizsre. A Rakuten például egy zsák rizst 2138 jenért kezdett árusítani – ez körülbelül a fele volt az akkori átlagos kiskereskedelmi árnak. Az akciós készlet néhány órán belül teljesen elfogyott.
Mi lenne, ha több rizst importálnának?
Egy dél-koreai iparági tisztviselő a Bloombergnek elmondta, hogy Japán 1999 óta először kezdett el rizst importálni Dél-Koreából, bár csak kis mennyiségben. Az áprilisi első szállítmány mindössze két tonna volt, és további 20 tonna szállítása van tervben.
Az amerikai rizs importjának bővítését felvetették lehetséges engedményként a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokon az Egyesült Államokkal, de az ötletet gyorsan elvetették a helyi gazdák erős ellenállása miatt, akik el akarják kerülni az árversenyt, valamint a hazai rizst preferáló választók miatt.
Trump első kormányzása alatt folytatott kereskedelmi tárgyalások során Abe Sinzó akkori miniszterelnök megvédte a rizstermelőket, miközben beleegyezett az amerikai marhahús japán piacra történő bevezetésébe. A helyi média a japán rizspiacot „szent zónának” nevezte, amelyet nem szabad megsérteni a kereskedelmi tárgyalások során.
Befolyásolhatja-e a rizs a választásokat?
Májusban Taku Eto akkori mezőgazdasági miniszter viccelődött azzal, hogy soha nem kell rizst vásárolnia, mert rengeteget kap ajándékba. A közvélemény felháborodott, a botrány a miniszter állásába került, helyét Shinjiro Koizumi vette át.
A választók megosztottak a kormány intézkedéseinek hatékonyságát illetően. Az állami televízió, az NHK júniusban végzett közvélemény-kutatása szerint
- a válaszadók 43 százaléka gondolta úgy, hogy a rizs ára végül csökkenni fog,
- 45 százalék szerint viszont a rizs ára magas szinten marad.
Az elmúlt hónapokban azonban mintha enyhült volna a rizshelyzet Japánban. A szupermarketekben a rizs átlagára már harmadik egymást követő héten csökkent június 8-ig – derült ki hétfőn közzétett adatokból –, ami annak köszönhető, hogy a kormány vészhelyzeti készleteiből alacsonyabb árú gabonát bocsátottak piacra.
