Ukrajna pénzügyi fekete lyukká válhat, ha csatlakozik az EU-hoz

A Trump-kormány hivatalba lépése óta az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segélyei leálltak, míg Európa folyamatosan fenntartotta támogatását, így a teljes segélyösszegek közötti különbség tovább nőtt: az európai kontinens eddig 23 milliárd euróval többet juttatott Ukrajnának, mint az Egyesült Államok – derül ki az Ifw Kiel német gazdaságkutató intézet elemzéséből. Ukrajna EU-csatlakozása becslések szerint 2,5 ezermilliárd euróba kerülne.

A katonai támogatás terén azonban az Egyesült Államok továbbra is vezet, bár csak kis különbséggel: 2022 februárja óta az Egyesült Államok körülbelül 65 milliárd euró katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, ami nagyjából egymilliárd euróval több, mint az európai. 

Az ukrán jegybank statisztikái szerint az ország devizatartaléka 2025. június 1-jén 44,5 milliárd dollárt tett ki, május folyamán 4,6 százalékkal csökkent. Az ukrán kormány Nemzeti Banknál vezetett devizaszámláira 

• májusban 1,36 milliárd dollár érkezett, ebből az összegből 
• 1,13 milliárd dollárt folyósított az EU, nagyjából 
• 227 millió dollár pedig devizakötvények kibocsátásából származott.

Ukrajna nem fizet

A jegybank szerint a hónap folyamán 310,1 millió dollárt fizettek ki a lejáró devizaadósság törlesztésére. Nagy kérdés azonban, hogy a nemzetközi szervezeteken, főleg az EU-n kívül ki hajlandó még finanszírozni Ukrajnát. Az intézményi befektetők biztosan nem, ugyanis Ukrajna egész egyszerűen nem fizetett ki több mint 665 millió dollár (237 milliárd forint) összegű hitelt, amely június 2-án lett volna esedékes. 

Az úgynevezett GDP-warrantokat 2015-ben hozták létre Ukrajna akkori államadósságának átstrukturálása keretében. A céljuk az volt, hogy a gazdasági növekedéshez kötötten nyújtsanak hozamot. Vagyis a befektetőtől akkor kapnak pénzt, ha az ukrán gazdaság jól teljesít. 

Brüsszel viszont fizeti számlát – a mi pénzünkből

Brüsszeli adatok szerint a háború kezdete óta az EU és tagállamai több mint 158 milliárd dollár pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi segítséget nyújtottak, amelynek 65 százaléka támogatások vagy természetbeni segítség formájában, 35 százaléka pedig rendkívül kedvező feltételű hitelek formájában történt.

• Ezen túlmenően 2024 februárjában az európai vezetők megállapodtak abban, hogy 2027-ig legfeljebb 54 milliárd dollárt bocsátanak rendelkezésre az Ukrajna-támogatási eszköz számára Ukrajna helyreállításának, újjáépítésének és modernizációjának, valamint az EU-hoz való csatlakozási folyamatának részeként végzett reformtörekvéseinek támogatására. 
• Tavaly októberben az EU és a G7-partnerek megállapodtak abban, hogy közösen 50 milliárd dollárnyi hitelt nyújtanak Ukrajna költségvetési, katonai és újjáépítési igényeinek támogatására, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételekből finanszíroznak. Az EU 20 milliárd dollárral járul hozzá, amelyből az első 5,4 milliárd dolláros részletet 2025-ben folyósították. 

– áll az uniós dokumentumban. 

2025 áprilisában az EU további 2,3 milliárd dollárt bocsátott rendelkezésre az orosz eszközökből származó bevételekből, összesen 3,9 milliárd dollárt; 3,5 milliárd dollárt katonai támogatásra az EPF-en keresztül, és 400 millió dollárt az Ukrajna-támogatási eszközön keresztül.

A következőképpen fogalmaznak a pénzügyi támogatásról: „Ez a támogatás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy továbbra is fizesse a béreket és a nyugdíjakat, fenntartsa az alapvető közszolgáltatásokat, például a kórházakat, az iskolákat és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek biztosított szállásokat. Emellett biztosítja a makrogazdasági stabilitást, és segít helyreállítani a megsemmisült kritikus infrastruktúrát.”

Magyarországnak 20 ezermilliárd forintjába kerülne Ukrajna EU-csatlakozása

Látható tehát, hogy Brüsszel már így is önti a pénzt Kijevnek. Kérdés, hogy ennek tükrében mennyibe kerülne az uniós polgároknak Ukrajna EU-csatlakozása. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) tanulmánya szerint ez a pénzügyi teher uniós szinten az elkövetkezendő időszakban akár 2,5 ezermilliárd euróra is rúghat. Ez az összeg több költségkategóriát foglal magába, 

• beleértve az újjáépítésre tett erőfeszítéseket (akár ezermilliárd euró), 
• a védelmi kiadásokat (350 milliárd euró), 
• a biztonsági intézkedéseket (150 milliárd euró), 
• az intézményi integrációt (70 milliárd euró), valamint 
• a gazdasági támogatást (300 milliárd euró), ideértve 
• az államadósság kamatfizetését (530 milliárd euró).

A kutatók számításai szerint Magyarországra közel 20 ezermilliárd forint (nagyjából 48 milliárd euró) teher is hárulhat, ami az ország 2023-as nemzeti költségvetésének 70 százalékával egyenértékű. 

Ukrajna pénzügyi fekete lyukká válhat

Ukrajna esetleges csatlakozása súlyos pénzügyi terhet róna a kulcsfontosságú ágazatokra, különösen a mezőgazdaságra. A tanulmány szerint a közös agrárpolitikát érintő módosulás miatt a magyar gazdák évente becslések szerint akár 1,7 milliárd eurós (672 milliárd forintos) veszteséget szenvednének el.

A tanulmányról szóló panelbeszélgetésen Philip Pilkington, az MKI vezető kutatója a tágabb gazdasági kockázatokat elemezte. Elmondása szerint Ukrajna újjáépítésének becsült teljes költsége meghaladhatja az ezermilliárd eurót, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a becslések évről évre növekednek. Figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna csatlakozásának finanszírozása valószínűleg jelentős adósságfelhalmozással járna, ami tovább növelné az amúgy is eladósodott EU-tagállamok pénzügyi sebezhetőségét. Pilkington továbbá rámutatott arra is, hogy