késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az ukrán munkaerőpiac a háború minden aggasztó tünetét magán hordozza: kilőttek a fizetések, még sincs munkavállaló - és még a kifizetések is akadoznak
Az ukrán munkaerőpiac a háború negyedik évében sajátos kettősséget mutat: miközben a bérek látványosan emelkednek, a vállalatok soha nem látott nehézségekkel küzdenek a munkaerőhiány és a bérfizetési elmaradások miatt. A frontközeli régiókban a gazdaság torz tükörképet vetít: kevesebb ember dolgozik, a cégek kénytelenek egyre magasabb fizetést kínálni, ugyanakkor sok helyen már az alapbérek kifizetése is gondot okoz. A paradoxon világosan jelzi, hogy a bérnövekedés nem a gazdaság erősödésének, hanem a humán tőke rohamos fogyásának következménye.
Adósságspirálban a vállalatok
Az Opendatabot elemzőplatform friss adatai szerint 2025 nyarán több mint 35 ezer esetben indult jogi eljárás bérfizetési elmaradás miatt, mintegy 2000 vállalatnál. Ez azt jelenti, hogy több tízezer munkavállaló hónapok óta nem kapta meg a fizetését, vagy annak egy részét. Bár az elmaradások száma „csak” 11 százalékkal magasabb, mint a háború előtti 2021-ben, a helyzet súlyát a háborús körülmények adják. A legnagyobb gondot a frontközeli megyék jelentik, ahol a vállalkozások bevételei akadoznak, a logisztika bizonytalan, a termelés pedig sokszor megszakad a támadások miatt.
A bérhátralékok leginkább
- a gépgyártásban,
- az építőiparban
- és a vegyiparban
halmozódnak fel, vagyis azokban az ágazatokban, ahol a háborús kitettség és a beruházási bizonytalanság a legerősebb. A gondokat súlyosbítja, hogy a cégek jelentős része állami tulajdonban van (33 százalék), így a problémák megoldása nem egyszerűen piaci racionalizálás kérdése.
Növekvő bérek, fogyatkozó munkaerő – nehéz helyzetben az ukrán munkaerőpiac
Miközben a bérfizetési adósságok egyre nagyobb gondot okoznak, a hivatalos statisztikák és az online állásportálok egy másik trendet is jeleznek, mégpedig hogy a bérek látványosan emelkednek. A Work.ua adatai szerint az ukrán átlagbér 2025 nyarán 25 ezer hrivnya (203 ezer forint) körül alakult, ami 19 százalékos éves növekedést jelent. Három év távlatában a bérek átlagosan 67 százalékkal emelkedtek.
Ez első pillantásra a gazdasági erősödés jele is lehetne, valójában azonban inkább a munkaerőhiány tünete. A háború következtében több millió ukrán hagyta el az országot, míg a hadsereg sorozásai a fronton kötik le a munkaképes férfiak jelentős részét. Ahogy Borisz Emeldes, az ukrán vállalkozók szövetségének elnöke fogalmazott:
A legnagyobb gond ma a humántőke eltűnése. Ha nincsenek emberek, nincs kinek termelni, nincs kinek szolgáltatni. Ez a válság legmélyebb gyökere.
A front árnyékában
A háború frontvonalaihoz közel fekvő régiókban ellentmondásosak a munkaerőpiaci trendek. Szumi megyében a bérek egy év alatt 27 százalékkal, 19 ezer hrivnyára (155 ezer forint) nőttek, ám az elérhető állások száma 12 százalékkal csökkent. Harkiv megyében a fizetések magasabbak, átlagosan 22,5 ezer hrivnya (183 ezer forint), ugyanakkor itt is csökken a meghirdetett pozíciók száma. A hosszabb távú összevetés viszont azt mutatja, hogy a hirdetések száma három év alatt 261 százalékkal emelkedett, vagyis a munkaerő-kereslet valójában megugrott, a gond pedig inkább az, hogy nincs elég jelentkező.
Dnyipropetrovszk megyében a bérek átlaga az országos átlaggal egyenlő, ami három év alatt 67 százalékos emelkedést jelent. Ez a legjobb teljesítmény a front menti térségekben. Ezzel szemben Krivij Rih városában a három év alatti növekedés mindössze 54 százalék volt, ami reálértéken alig haladta meg az inflációt.
A tengerparti Odesszában a turizmus és a kikötői aktivitás eredményeképp a bérek 24,6 ezer hrivnyára (200 ezer forint) emelkedtek, viszont a hirdetések száma 16 százalékkal csökkent az elmúlt évben.
A turizmus több embert igényelne, ám egyszerűen nincs elég munkaerő. A szezon ugyan élénkebb a tavalyinál, de a munkaerőhiány mindent meghatároz
– fogalmazott Emeldes.
Az online állásportálok tükre
Az OLX Robota állásportál adatai szerint 2025 júliusában a frontközeli régiókban 13 százalékkal nőtt a meghirdetett állások száma az előző évhez képest, míg a jelentkezők aktivitása 27 százalékkal emelkedett. A legkeresettebbek a fizikai munkát igénylő pozíciók: segédmunkások, sofőrök, raktárosok. A hirdetések között azonban drámai mértékben – több mint 350 százalékkal – ugrott meg a fegyveres erőknél meghirdetett pozíciók aránya is.
A Work.ua és a Robota.ua összesítései hasonló képet mutatnak: miközben a teljes országos kínálat 2025-ben 12 százalékkal csökkent, a bérek emelkedtek. A Robota.ua külön kiemeli az augusztus eleji anomáliát, amikor egy hét alatt háromszorosára ugrott a hirdetések száma, de az elemzők szerint ez inkább adminisztratív vagy szezonális hatás, semmint tartós trend.
A vállalkozások mindennapi küzdelmei
A szakértők szerint a frontközeli régiókban működő vállalkozások legnagyobb problémája az előre nem látható, gyakran kaotikus munkaerő-elvonás.
Volt rá példa, hogy egy autószerviz dolgozóit egyszerűen besorozták, miközben az ügyfél drága autójának motorját éppen szétszerelték. A cégvezető napokig nem találta a szerelőit, akik végül a hadseregben kötöttek ki
– idézte fel Emeldes. Hasonló eseteket említett a vendéglátásból is, ahol a turisztikai szezon közepén vittek el munkaerőt.
Ezek a példák is érzékeltetik, hogy mennyire törékeny az ukrán munkaerőpiac. A cégek gyakran nem csupán bérrel próbálnak vonzóbbá válni, hanem „háborús bónuszokkal”: stabil áramellátást biztosító generátorral, autonóm fűtési megoldásokkal, sőt, biztonságos óvóhelyekkel.
Emelkedő bérek: áldás vagy válságtünet?
Az átlagbérek gyors emelkedése elsőre pozitív hírnek tűnik, de a gazdasági összefüggések árnyalják a képet.
A béremelések nem a termelékenység javulásából fakadnak, hanem abból, hogy fogy a munkaerő. Ez inkább a válság tünete, mintsem az egészséges gazdasági növekedésé
– hangsúlyozta Olekszandr Csumak, a magánmunkáltatók szövetségének vezetője.
Az ő adatai szerint a hivatalosan bevallott átlagbér 2025 júniusában 22 336 hrivnya (181 ezer forint) volt, míg a hirdetésekben szereplő bérek 24-25 ezer hrivnya (195-203 ezer forint) körül mozogtak. A különbség azt mutatja, hogy a cégek a hiányszakmákban jóval többet kínálnak a jelentkezőknek, mint amit később papíron rögzítenek.
Mi lehet a megoldás?
A munkaerőhiány kezelésére időről időre felmerül a külföldi vendégmunkások bevonása. Ez részben már meg is indult: az odesszai kikötőkben például nőtt a külföldi munkavállalók száma. Emeldes azonban arra figyelmeztet, hogy a háborús környezetben kevés magas képzettségű szakember hajlandó Ukrajnába költözni.
Aki versenyképes a saját hazájában, nem fog egy háborús övezetbe jönni. Inkább azok érkeznek, akik alacsonyabb képzettségűek, ez pedig nem oldja meg a strukturális problémákat
– fejtette ki a szakértő.
A frontközeli régiók munkaerőpiaca így kettős arcot mutat: a fizetések emelkednek, de ez a munkaerő eltűnésének és a kényszerű versenynek az eredménye. A nyitott pozíciók száma csökken, a vállalkozások pedig egyre sérülékenyebbek az emberi erőforrások elvesztésével szemben.
A szakértők pesszimisták: amíg a háború nem ér véget, és az ország nem tudja visszafordítani a humántőke kiáramlását, addig a munkaerőpiac tovább romlik. A magasabb bérek rövid távon enyhíthetik a dolgozók helyzetét, de hosszabb távon a gazdasági teljesítményt gyengítik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.