Alapvetően forgatná fel az Európai Unió kereskedelmét, ha Donald Trump elnök beváltaná a fenyegetését, és az amerikai vámok mértékét 30 százalékosra emelné a kontinensről érkező importra. A 27-eknek ebben az esetben át kell gondolniuk a teljes exportorientált gazdasági modellt, mert nincsenek menekülőpiacaik.
Brüsszel még mindig reménykedik benne, hogy az augusztus 1-jei határidő előtt sikerül megállapodni, és elkerülhetők a magas vámok, miközben drasztikus válaszintézkedésekkel készül a legrosszabbra. Maros Sefkovic kereskedelmi biztos azonban figyelmeztetett: a 30 százalékos tarifák azt jelentenék, hogy gyakorlatilag megszűnik az EU és az Egyesült Államok között a kétoldalú kereskedelem, amelynek az értéke eléri az 1700 milliárd dollárt. (Egy dollár 342,8 forint.)
Trump bejelentése előtt az EU már belenyugodott abba, hogy nem ússza meg a vámokat, de abban bízott, hogy azok csak 10 százalék körüliek lesznek, és sikerül felmentést kicsikarni bizonyos kulcsfontosságú szektorok, például az autóipar számára.
A 27-eknek alapvető az amerikai piac, tavaly oda irányult a kivitel ötöde, és ezzel az Egyesült Államok a blokk legnagyobb kereskedelmi partnere.
A problémát Trump vesszőparipája, a külkereskedelmi hiány okozza – emlékeztetett a Reuters. Az árukereskedelemben az amerikai deficit tavaly elérte a 235,6 milliárd dollárt, amelyet az elnök mindenképpen csökkenteni akar, miközben azzal egy másodpercig sem foglalkozik, hogy a szolgáltatásokat illetően az Egyesült Államok 75 milliárd dolláros többlettel rendelkezik.
Azonnali hatással járna, ha az európai export, többek között
a 30 százalékos vámok miatt túl drágává válnának az amerikai fogyasztók számára.
A Barclays közgazdászai úgy becsülik, hogy az uniós árukra kivetett 35 százalékos átlagos vámtétel – beleértve a kölcsönös és ágazati tarifákat is – és a 10 százalékos brüsszeli megtorlás együttesen 0,7 százalékponttal csökkentené az euróövezet termelését.
Ez felemésztené az euróövezet amúgy is csekély növekedésének nagy részét,
és valószínűleg arra késztetné az Európai Központi Bankot (EKB), hogy tovább csökkentse a 2 százalékos kamatlábat, amely előrejelzése szerint 2026 márciusára elérhetné az 1 százalékot.
A Német Gazdasági Intézet (IW) ez korábbi becslése szerint a 20–50 százalék közötti amerikai vámok 2028-ig több mint 200 milliárd eurós kiesést okoznának Európa legnagyobb gazdaságában, a GDP 1,2 százalékkal csökkenhet.
Bár ez elenyészőnek tűnik a 4300 milliárdos német GDP-hez képest, a veszteség megakadályozhatja Friedrich Merz kancellárt abban, hogy beváltsa az ígéretét, és adócsökkentésekkel, valamint a kiadások növelésével megújítsa az ország régóta elhanyagolt infrastruktúráját.
„A gazdaságpolitikai erőfeszítéseink nagy részét el kellene halasztanunk, mert ez mindent megzavarna, és a német exportipart alapjaiban érintené” – mondta Merz a hétvégén a 30 százalékos vámokról.
Hosszabb távon a tarifák nagyobb kérdéseket is felvetnek azzal kapcsolatban, hogy Európa miképpen nyeri vissza a kieső tevékenységet, hogy megteremtse az adóbevételeket és a munkahelyeket, amelyek az elöregedő népesség gondozásától a katonai újrafegyverkezésig terjedő ambíciók finanszírozásához szükségesek.
Bár Brüsszelnek sikerült diverzifikálnia a kereskedelmét, és új megállapodásokat kötött, az aláírásuk és a ratifikálásuk nem mindig megy könnyen, ahogy azt a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) tető alá hozott egyezmény is mutatja.
Kínával ellentétben „az EU-nak nincsenek különböző piacai, ahová át tudna húzódni, ahol el tudna adni” – emlékeztetett Varg Folkman, a European Policy Centre agytröszt politikai elemzője.
Egyes megfigyelők szerint a Trumppal való szembenállás az, amire az EU-nak szüksége van ahhoz, hogy befejezze az egységes piac régóta halogatott reformjait, fellendítse a belső keresletet, és egyensúlyba hozza gazdaságát a termelés mintegy felét adó exporttól.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint
az EU saját belső akadályai a szabad áramlás előtt az áruk esetében 44, a szolgáltatásoknál pedig 110 százalékos vámokkal egyenértékűek.
Több mint egy évtizede nem sok előrelépést történt az olyan sokat emlegetett reformok terén, mint például a szabadabb, határokon átnyúló tőkepiacok létrehozása. Folkman szerint az akadályokat maguk az EU-tagok állítják fel, hogy a saját érdekeiknek kedvezzenek.
Azt egyelőre nem tudni, mindez miként játszik bele az EU tárgyalási stratégiájába az előttünk álló kevesebb mint három hétben. Egyes európai megfigyelők szerint az is segíthet rábírni Trumpot a megállapodás elfogadására, hogy a tartós bizonytalanság kitolhatja a Federal Reserve általa annyira vágyott kamatcsökkentésének időpontját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.