Az Egyesült Államok ismét felfüggesztette az élő állatok behozatalát Mexikóból, miután egy rendkívül veszélyes, húsfaló parazita légy terjedése fenyegeti a marhaállományt és az élelmiszer-ellátást. A kormány steril legyek millióinak bevetésével próbálja megfékezni a terjedést. A szóban forgó kártevő a húslégy, amelynek lárvái élő melegvérű állatok sebeiben fejlődnek. Nem holttesteken, hanem élő húsban táplálkoznak – ezért is különösen veszélyesek.
A nőstény húslégy egy friss sebbe akár 200-300 petét is lerakhat. Ezekből 12–24 órán belül kikelnek a lárvák, amelyek azonnal elkezdenek befúródni a húsba, és belülről eszik meg az állatot. Ha nem kezelik időben, egyetlen fertőzés is elpusztíthat egy egészséges szarvasmarhát kevesebb mint két hét alatt – írja a Bloomberg.
A fertőzött állatok 83 százaléka szarvasmarha, de előfordulhat háziállatokban, és ritka esetben emberekben is.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium július 10-én újra leállította a Mexikóból érkező élő állatok – marhák, lovak és bölények – behozatalát, miután a fertőzés ismét terjedni kezdett Mexikó déli államaiban, például Veracruzban. Az Egyesült Államok korábban, májusban már elrendelte a határzárat, majd júliusban megkezdte volna a fokozatos újranyitást, de a legújabb adatok miatt ezt elhalasztották.
A döntés az amerikai marhahúspiacon is érezteti a hatását, mivel Mexikó az egyik legnagyobb marhahúsexportőr az Egyesült Államok felé. Az előző korlátozások idején a húsárak rekordmagasságba szöktek.
Az amerikai hatóságok nem rovarirtókkal, hanem biológiai módszerrel próbálják visszaszorítani a kártevőt: sterilizált hím legyeket engednek szabadon, amelyek párzanak a vadon élő nőstényekkel – de ezek a nőstények így nem tudnak termékeny petéket rakni. Ez a módszer már az 1960-as években is működött: évek alatt sikerült vele teljesen visszaszorítani a húslégy-populációt az Egyesült Államokban. Most azonban az újabb járvány miatt sokkal nagyobb mennyiségre van szükség:
jelenleg hetente százmillió steril légylárvát tenyésztenek egy panamai üzemben, de ez nem elég.
A mezőgazdasági minisztérium ezért bejelentette, hogy új üzemet építenek Texas államban, a mexikói határ közelében, ahol hetente akár 300 millió steril légy előállítására lesz lehetőség. Az úgynevezett „légygyár” 8,5 millió dollárba kerül, és várhatóan a texasi Moore katonai légibázison kap helyet. A steril rovarokat repülőgépekről szórják szét, főként vidéki, ritkán lakott területeken, ahol a fertőzések leggyakrabban előfordulnak. A légynek ugyanis nem megfelelő a városi környezet – csak állatokon képes szaporodni.
A húslégy ellen nincs védőoltás, és megbízható rovarriasztó sem létezik ellene. A gazdáknak naponta kell ellenőrizniük az állataikat, hogy időben észrevegyék a fertőzést. A nyüves sebek kezelése fertőtlenítéssel, sebkötözéssel és antibiotikumos ellátással történik – időigényes és költséges eljárás.
Ráadásul a kártevő vadállatokban is képes megtelepedni: szarvasokban, madarakban, rágcsálókban – így a felderítése és visszaszorítása még nehezebb feladat. A szakértők szerint megéri a befektetés. Az új texasi légyüzem és a mexikói létesítmények felújítása összesen több mint 300 millió dollárba kerülhet, de ha a fertőzés elszabadulna, az évi 10 milliárd dolláros kárt okozhatna az amerikai állattenyésztésnek. Ahogy egy texasi gazda fogalmazott: „Ha 300 millió dollárt kell költeni ahhoz, hogy elkerüljünk 10 milliárdnyi veszteséget, az nem kérdés.”
Lárvagyárak robbantják fel a takarmányipart: a rovarfehérje forradalma elérte Magyarországot
Magyarországon tavaly decemberben kezdte meg működését a régió legnagyobb rovarfehérje-gyártó üzeme Üllőn, amely évente több mint háromezer tonna hipoallergén takarmányfehérjét, 600 tonna takarmányzsírt és 10 ezer tonna szerves trágyát termel. A fekete katonalégy lárvája a körforgásos gazdaság zászlóshajója, miközben az alternatív fehérjeforrások iránti kereslet az évtized végére az EU-ban évi kétmilliárd eurós piacot generálhat.
A rovarfehérje-gyártás előnyei közé tartozik a fenntarthatóság és a gazdasági előnyök. A lárvák etetésére használt élelmiszeripari melléktermékek, mint például törköly, búzakorpa és káposztatorzsa, helyben kerülnek felhasználásra, csökkentve ezzel a szállítási költségeket és az ökológiai lábnyomot. A termelés során keletkező melléktermékek, mint a rovarürülék, szerves trágyaként alkalmazhatók, hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasághoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.