BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Húsfaló parazita miatt állította le a mexikói élőállat-importot Amerika, és több százmillió legyet akar tenyészteni, hogy a repülőgépekről ledobják őket

Az Egyesült Államok ismét felfüggesztette a mexikói élőállat-importot a húsfaló parazita légy halálos lárváinak terjedése miatt. A kórokozó már Közép-Amerikában is komoly károkat okozott, és most Texas határán fenyegeti az amerikai állattenyésztést. A védekezéshez az amerikai kormány új „légygyárat” épít, ahol hetente több százmillió steril rovart tenyésztenek majd a fertőzés megfékezésére.

Az Egyesült Államok ismét felfüggesztette az élő állatok behozatalát Mexikóból, miután egy rendkívül veszélyes, húsfaló parazita légy terjedése fenyegeti a marhaállományt és az élelmiszer-ellátást. A kormány steril legyek millióinak bevetésével próbálja megfékezni a terjedést. A szóban forgó kártevő a húslégy, amelynek lárvái élő melegvérű állatok sebeiben fejlődnek. Nem holttesteken, hanem élő húsban táplálkoznak – ezért is különösen veszélyesek.

Húsfaló parazita légy miatt állt le a mexikói élőállat-import Amerikában
Húsfaló parazita légy miatt állt le a mexikói élőállat-import Amerikában / Fotó: Luke Sharrett

A nőstény húslégy egy friss sebbe akár 200-300 petét is lerakhat. Ezekből 12–24 órán belül kikelnek a lárvák, amelyek azonnal elkezdenek befúródni a húsba, és belülről eszik meg az állatot. Ha nem kezelik időben, egyetlen fertőzés is elpusztíthat egy egészséges szarvasmarhát kevesebb mint két hét alatt – írja a Bloomberg.

A fertőzött állatok 83 százaléka szarvasmarha, de előfordulhat háziállatokban, és ritka esetben emberekben is.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium július 10-én újra leállította a Mexikóból érkező élő állatok – marhák, lovak és bölények – behozatalát, miután a fertőzés ismét terjedni kezdett Mexikó déli államaiban, például Veracruzban. Az Egyesült Államok korábban, májusban már elrendelte a határzárat, majd júliusban megkezdte volna a fokozatos újranyitást, de a legújabb adatok miatt ezt elhalasztották.

A döntés az amerikai marhahúspiacon is érezteti a hatását, mivel Mexikó az egyik legnagyobb marhahúsexportőr az Egyesült Államok felé. Az előző korlátozások idején a húsárak rekordmagasságba szöktek.

Az amerikai hatóságok nem rovarirtókkal, hanem biológiai módszerrel próbálják visszaszorítani a kártevőt: sterilizált hím legyeket engednek szabadon, amelyek párzanak a vadon élő nőstényekkel – de ezek a nőstények így nem tudnak termékeny petéket rakni. Ez a módszer már az 1960-as években is működött: évek alatt sikerült vele teljesen visszaszorítani a húslégy-populációt az Egyesült Államokban. Most azonban az újabb járvány miatt sokkal nagyobb mennyiségre van szükség: 

jelenleg hetente százmillió steril légylárvát tenyésztenek egy panamai üzemben, de ez nem elég.

A mezőgazdasági minisztérium ezért bejelentette, hogy új üzemet építenek Texas államban, a mexikói határ közelében, ahol hetente akár 300 millió steril légy előállítására lesz lehetőség. Az úgynevezett „légygyár” 8,5 millió dollárba kerül, és várhatóan a texasi Moore katonai légibázison kap helyet. A steril rovarokat repülőgépekről szórják szét, főként vidéki, ritkán lakott területeken, ahol a fertőzések leggyakrabban előfordulnak. A légynek ugyanis nem megfelelő a városi környezet – csak állatokon képes szaporodni.

A húslégy ellen nincs védőoltás, és megbízható rovarriasztó sem létezik ellene. A gazdáknak naponta kell ellenőrizniük az állataikat, hogy időben észrevegyék a fertőzést. A nyüves sebek kezelése fertőtlenítéssel, sebkötözéssel és antibiotikumos ellátással történik – időigényes és költséges eljárás.

Ráadásul a kártevő vadállatokban is képes megtelepedni: szarvasokban, madarakban, rágcsálókban – így a felderítése és visszaszorítása még nehezebb feladat. A szakértők szerint megéri a befektetés. Az új texasi légyüzem és a mexikói létesítmények felújítása összesen több mint 300 millió dollárba kerülhet, de ha a fertőzés elszabadulna, az évi 10 milliárd dolláros kárt okozhatna az amerikai állattenyésztésnek. Ahogy egy texasi gazda fogalmazott: „Ha 300 millió dollárt kell költeni ahhoz, hogy elkerüljünk 10 milliárdnyi veszteséget, az nem kérdés.”

Lárvagyárak robbantják fel a takarmányipart: a rovarfehérje forradalma elérte Magyarországot

Magyarországon tavaly decemberben kezdte meg működését a régió legnagyobb rovarfehérje-gyártó üzeme Üllőn, amely évente több mint háromezer tonna hipoallergén takarmányfehérjét, 600 tonna takarmányzsírt és 10 ezer tonna szerves trágyát termel. A fekete katonalégy lárvája a körforgásos gazdaság zászlóshajója, miközben az alternatív fehérjeforrások iránti kereslet az évtized végére az EU-ban évi kétmilliárd eurós piacot generálhat.

A rovarfehérje-gyártás előnyei közé tartozik a fenntarthatóság és a gazdasági előnyök. A lárvák etetésére használt élelmiszeripari melléktermékek, mint például törköly, búzakorpa és káposztatorzsa, helyben kerülnek felhasználásra, csökkentve ezzel a szállítási költségeket és az ökológiai lábnyomot. A termelés során keletkező melléktermékek, mint a rovarürülék, szerves trágyaként alkalmazhatók, hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasághoz.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.