2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az első becslésben közölt májusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz mérten 1,3 százalékkal mérséklődött. Az ipari export volumene 0,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,7, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 8, a feldolgozóiparé 9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,7, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 7,4 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,9 százalékkal bővült.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,4 százalékkal bővült.
A feldolgozóipari termelés 9,9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,1 százalékkal meghaladta a 2024. májusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 5,5 százalékkal nőtt, a számítógép, perifériás egység gyártása 4,4 százalékkal csökkent.
A 9,5 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,8 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaestek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött az előző év májusához viszonyítva.
Öt alágazatban csökkent még a termelés, 2,2 és 43 százalék közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi öt alágazatban nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben, 41 százalékkal a csekély súlyúnak számító dohánytermék gyártásában, a legkevésbé, 2,2 százalékkal az egyéb élelmiszer gyártásában.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten. Az előző havi növekedés után a 3,6 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása 4,5 százalékkal csökkent, elsősorban a belföldi eladások visszaesése miatt, ugyanakkor az export bővült.
A legnagyobb mértékben, 17,3 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltak. Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 4,7 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,7 százalékos visszaesést Budapesten regisztrálták.
Az ipari termelés 4,1 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal a villamos berendezés gyártásában.
A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,7, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,9 százalékkal.
Ámul és bámul a világ: megmutatták a kínai gyárak, mire képesek – kinevetik az amerikai vámokat
Kína közel 586 milliárd dolláros rekordkereskedelmi többlettel zárta 2025 első felét, miután a júniusi export meglepően jól alakult, és részben stabilizálódott az amerikai irányú kivitel is. A gyárak sikeresen alkalmazkodtak a vámok miatti turbulenciához, és új piacokat szereztek a délkelet-ázsiai régióban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.