Kína újabb világrekordra készül: megkezdődött a gigantikus beruházás – nem mindenki nézi jó szemmel

Újabb hatalmas beruházásba kezdett Kína. A helyi hatóságok és szakemberek megkezdték a világ legnagyobb vízerőművének és a hozzá tartozó gátrendszernek az építését Tibet területén. A projekt Indiában és Bangladesben is jelentős aggodalmakat váltott ki, és nem véletlenül.

A kínai média tudósítása szerint Li Csiang miniszterelnök is rész vett a Yarlung Tsangpo folyón zajló építkezés megkezdésének szombati nyitóünnepségén. Az aggodalmakat pedig az okozza, hogy a folyó nemcsak a tibeti fennsíkon, hanem több dél-ázsiai országon is keresztül folyik, és a beruházás a kritikák szerint a folyó mentén élő indiaiak és bangladesiek millióira, valamint a környezetre és a helyi tibetiekre is jelenős hatást gyakorol, és nem feltétlenül pozitív értelemben – írta a BBC.

A kritikák eljutottak Pekingbe is, de a kormány szerint a fejlesztés során az ökológiai védelem és a helyi jólét növelése lesz az elsődleges szempont.

A világ legnagyobb vízerőművét építi Kína

Ha elkészül a 12 milliárd dolláros (4110 milliárd forintos) beruházás, akkor az újonnan felépülő Motuo vízerőmű felülmúlja a világ jelenlegi legnagyobbjának számító Három-szurdok gátat, amelynél háromszor több energiát termelhet.

A határon átnyúló Yarlung Tsangpo folyó délre, az indiai Arunachal Pradesh és Assam államokba, valamint Bangladesbe folyik, ahol a Siang, Brahmaputra és Jamuna folyókba torkollik.

A Lowy Institute, egy ausztrál székhelyű agytröszt 2020-as jelentése szerint Kína a Tibeti-fennsík folyóinak ellenőrzésével és esetleges irányításával gyakorlatilag a kezében tudná tartani India gazdaságát. A világ legnépesebb országában azon aggódnak, hogy a Brahmaputra folyó jelentősen kiszáradhat, amint a gát elkészül, ez pedig egzisztenciális veszélyt jelent az adott indiai területek lakóinak megélhetését tekintve. Ráadásul Peking nemcsak a vízhozam csökkentésével, hanem annak hirtelen lezúdításával is komoly pusztítást tudna okozni. Ha egy ilyen bekövetkezne, akár szándékos lépés, akár egy baleset következtében, annak a sziangi övezet számára beláthatatlan következményei lennének, több törzs és kisebb népcsoport földje és minden tulajdona a földdel válna egyenlővé.

A két nagyhatalom közötti vita nem új keletű. India kormánya a múltban többször is aggodalmát fejezte ki Kínának a gátnak a folyásirányban lévő közösségekre gyakorolt hatása miatt. Olyan terv is készül már, mely szerint India a Sziang folyón egy vízerőmű gátat építeni fel, amely pufferként működne a kínai gát hirtelen vízkibocsátása ellen, és megakadályozná az árvizeket a területen.

Peking még 2020-ban kijelentette, hogy Kínának törvényes joga van a gátépítésre, hozzátéve, hogy figyelembe vette a folyó alsóbb szakaszaira gyakorolt hatásokat.

Különleges mérnöki kihívás

A kínai hatóságok egyébként már régóta szemet vetettek a Tibeti Autonóm Területen található folyók jelentős vízenergia-potenciáljára. A most megkezdett építkezés helyszíne egy hatalmas kanyonban van, amely állítólag a világ legmélyebb és leghosszabb szárazföldi kanyonja, és az adott szakaszon a Yarlung Tsangpo, amely Tibet leghosszabb folyója, egy éles kanyart tesz a Namcha Barwa hegy körül. Ráadásul a kanyar során több száz métert csökken a tengerszint feletti magassága, vagyis jelentős erővel zúdul le a víz.

A tervek szerint a kínai szakemberek egy több mint 20 kilométer hosszú alagutat terveznek fúrni a hegyen keresztül, amelynek segítségével a folyó egy részét elterelnék, hogy a terelés ideje alatt építsék meg az öt vízeséses erőművet.

A kínai kormány és az állami média a gigantikus projektet úgy mutatta be, mint egy mindenki számára előnyös megoldást, amely csökkenti a környezetszennyezést és tiszta energiát termel. A kritikusok szerint azonban a gátépítés a legújabb példája annak, hogy Peking kihasználja a tibetieket és földjeiket.

Azt, hogy Kína komolyan gondolja a gátépítést, jól mutatja, hogy nemrég elkápráztatta a világot azzal, hogy rekordméretű vízturbinákat mutatott be a nyilvánosságnak, amelyeket hamarosan egy másik vízerőműben fognak használatba venni. A két turbina egyenként 6,2 méter átmérőjű, mindkettő körülbelül 80 tonnát nyom, nagy szilárdságú martenzites acélból készült, és 21 vízlapátot tartalmaz. A két eszköz abban a tekintetben mindenképpen világelső, hogy 500 megawatt teljesítményűek lesznek.