BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Három olajóriás kihátrált a klímaszabályozás mögül – repedezik a globális klímamegállapodások rendszere

A Shell, az Aker BP és az Enbridge kivonult a Science Based Targets initiative nevű klímaszakmai csoportból, miután az új szabványtervezet megkövetelte volna az új olaj- és gázprojektek leállítását. A cégek szerint a javaslat nem tükrözi az iparág realitásait és túlzottan korlátozó. A lépés nagy visszalépés a nettó zéró kibocsátási törekvések szempontjából, és újabb jele a klímastratégiák körüli globális feszültségeknek.

Legalább három jelentős olaj- és gázipari szereplő – a Shell, az Aker BP és az Enbridge – kilépett a Science Based Targets initiative (SBTi) tanácsadó csoportjából, amely a vállalati klímacélok globálisan elismert szabványait dolgozza ki. A távozásuk még tavaly év végén kezdődött, miután arról tájékoztatták őket, hogy egy hiteles nettó zéró kibocsátási stratégia az új olaj- és gázmezők fejlesztésének teljes leállítását is megkövetelné.

Három olajóriás kihátrált a klímaszabályozás mögül – repedezik a globális klímamegállapodások rendszere
Három olajóriás kihátrált a klímaszabályozás mögül – repedezik a globális klímamegállapodások rendszere / Fotó: Bartek Sadowski / Bloomberg

Az SBTi időközben felfüggesztette az olaj- és gázszektorra vonatkozó új szabvány kidolgozását, és helyette a teljes vállalati klímaszabvány frissítésére összpontosít. A Shell közlése szerint 2023 októberében hagyták ott a csoportot, mivel az aktuális tervezet „nem tükrözte az iparág szempontjait érdemi módon”. Az Aker BP szintén megerősítette távozását, kiemelve, hogy csekély befolyással bírtak a folyamatokra, de ez „nem jelenti a klímavédelmi elköteleződés hiányát” – írja a Bloomberg. A történtek újabb jelei annak, hogy 

egyre több nagyvállalat vonul ki a klímastratégiákat kidolgozó nemzetközi kezdeményezésekből.

Korábban bankok és eszközkezelők is elhagyták az SBTi-hez hasonló szervezeteket, most pedig az energiaszektorban is egyre látványosabb a visszalépés. Mindez egybeesik az amerikai Trump-kormányzat fokozódó kritikáival a klímavédelmi előírásokkal szemben, ami veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos korlát alatt tartását.

A Shell hangsúlyozta: továbbra is fontosnak tartja a tudományosan megalapozott módszertanokat, de úgy véli, a szabványoknak reális társadalmi és gazdasági kihívásokra kell reagálniuk, és rugalmasabb átalakulási lehetőséget kell biztosítaniuk a cégek számára 2050-ig. Közben az SBTi pénzügyi szereplőkre vonatkozó szigorítása is csúszik: eredetileg már most megtiltották volna az új olaj- és gázprojektek finanszírozását, de a végső határidőt 2030-ra halasztották.

A szervezet saját belső válságokkal is küzd: tavaly bírálatok érték, amiért túlzottan enyhített a karbonkreditek alkalmazási feltételein. A kritikák nyomán 

újabb reformokat ígértek, például a szén-dioxid-eltávolító kreditek használati korlátainak lazítását.

Az SBTi egyik fő támogatója, a Bezos Earth Fund 2023-ban befejezte finanszírozását, jelenleg a Bloomberg Philanthropies nyújt célzott anyagi támogatást a kezdeményezéshez. A kilépések súlyos figyelmeztetést jelentenek arra, hogy a klímasemlegességi törekvések megvalósítása nem csupán technikai, hanem egyre inkább politikai és gazdasági csatatérré vált.

Miközben mindenki a zöldátállásról beszél, lassan kőolajba fullad a világ

Miközben heves viták zajlanak róla világszerte, hogy a világ milyen gyorsan és milyen költségekkel érheti el a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, több ország is fel akarja pörgetni olajtermelését. Namíbia, a világ egyik legfrissebb feltárási forró pontjaként éppen különböző ösztönzők bevezetését mérlegeli, amelyeket a partjai mentén olajkitermelési terveket kovácsoló nemzetközi nagyvállalatoknak kínálhat.

  • A Shell, 
  • a TotalEnergies 
  • és a portugál Galp energetikai cégek 

amúgy már jelentős lelőhelyeket fedeztek fel a Namíbia melletti vizek alatt. Mivel azonban a kitermelés költségei kiépített infrastruktúra híján meglehetősen magasak lennének, Namíbia további ösztönzőkkel kívánja segíteni az óriásvállalatokat, hogy végre szánják el magukat a beruházásra. A helyi illetékesek szerint a TotalEnergies és a norvég BW Energy áll a legközelebb ahhoz, hogy 2026 végéig határozzon az olajprojektekről.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.