A klímaváltozás miatt veszélyben a világ sárgabarackfáinak tizede
A klímaváltozás veszélyezteti a sárgabarack termesztését Tádzsikisztánban, ahol több mint százezer ember megélhetése függ ettől a gyümölcstől. Az ENSZ adatai szerint a világ sárgabarackfáinak tizede található az országban, így az elvesztésük szélesebb kört érintene a gazdáknál.
A gyümölcs termelése évszázados hagyomány az országban, az enyhe telek, a késői fagyok, az olvadó gleccserek és a vízhiány azonban új és egyre nagyobb kihívásokat jelent. „Tavaly szinte sivataggá változott több helyen a talaj a vízhiány miatt. A barackfák kiszáradtak, mert nem öntözték őket” – panaszkodott az AFP francia hírügynökségnek az egyik gazda.
A Világbank szerint
a sárgabarack „különösen érzékeny” a klímaváltozásra,
mivel „a hőmérséklet emelkedik, a csapadékmennyiség változik, és a szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik”.
A sárgabarack stratégiai fontosságú
A gyümölcsöt évezredek óta termelik az országban, és Tádzsikisztán stratégiai fontosságú terméke lett – emlékeztetett internetes oldalán a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. Frissen és szárítva is exportálják, ez az ország egyik legfontosabb kivitelre szánt agrárterméke, és sok helyen a gazdák legfőbb bevételi forrása.
„A kajszibarack termesztése Észak-Tádzsikisztánban gazdaságilag és társadalmilag nagyon fontos. Munkahelyeket teremt, és javítja a lakosság életszínvonalát” – mondta a hírügynökségnek Muminjon Makhmajonov, az Isfara Food, egy jelentős aszaltgyümölcs-termelő cég igazgatóhelyettese.
Olyan fontos, hogy egy hatalmas szobrot is kapott az ország barackfővárosában, Iszfarában.
Egyre nagyobb gond a vízhiány
A krónikus vízhiány és az Iszfara-folyó egyre alacsonyabb vízhozama azonban mind nagyobb zavarokat okoz a növénytermesztésben. A folyó vizén három ország osztozik:
- Tádzsikisztán,
- Üzbegisztán
- és Kirgizisztán.
A gleccserek olvadása miatt azonban tavasszal évről évre kevesebb éltető vizet bocsát a gazdák rendelkezésére.
Paradox módon azonban
hasonlóan súlyos gondot jelentenek a heves esőzések is,
amelyek miatt a gyümölcsök töviseket növesztenek a héjukon, vagy foltosak lesznek, ami csökkenti a piaci értéküket.
Probléma az is, ha drasztikusan és gyorsan ingadozik a hőmérséklet. A tavaszi fagyok Magyarországon és a világ legnagyobb termelőjénél, Törökországban is tönkretették a termést.
Míg korábban a tádzsik gazdák azt sem tudták, mi az a kései fagy, az elmúlt húsz évben ötször-hatszor is előfordult virágzás alatt vagy után.
Nem könnyű alkalmazkodni a klímaváltozáshoz
A gazdák és a helyi hatóságok próbálnak alkalmazkodni. Intenzívebben telepítik a gyümölcsösöket, és az elmúlt öt évben mintegy 1500 hektárnyi alacsony hozamú földterületen regenerálták a talajt.
Néhányan pedig áttérnek a szilvatermesztésre, amely jobban ellenáll a változó éghajlatnak.
„A sárgabarackkal ellentétben a szilva kicsit később virágzik, és jobban tűri a meleget és a hideget, így amikor a sárgabaracktermés gyenge, akkor is tudunk aszalt szilvát exportálni” – magyarázta Makhmajonov.
Ő személy szerint vízhatékony csepegtető öntözőrendszert is telepített, de nem mindenkinek van erre lehetősége.
Tavaly ugyanis 150 százalékkal megemelték a vízdíjakat,
mert Tádzsikisztán szerint erre volt szükség ahhoz, hogy javítsák az infrastruktúrát és kiegyensúlyozzák a folyóból származó vízhasználatot a három ország között.
A mindössze havi 2656 szomonis (95 ezer forintos) átlagbér mellett azonban az alkalmazkodás egyszerre költséges és bonyolult a családi gazdálkodók számára.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
