Izland, a tűz és jég földje – de mennyire veszélyes a szinte folyamatos vulkanikus tevékenység?
Az elmúlt időszakban annyi vulkánkitörés rázta meg Izland délnyugati részét, hogy helyi lakosság lassan kezd hozzászokni a lakott területek közelében feltörő láva látványához. A globális világ számára a mostani kitörések újraélesztették a 2010-es Eyjafjallajökull-kitörés emlékét, amikor a hatalmas vulkáni hamufelhők hetekre megbénította a légi közlekedést Európa-szerte – írja a Bloomberg.
A tudósok szerint a közelmúltban fokozott vulkáni tevékenység akár évszázadokig is eltarthat, mostani, intenzív sorozathoz még az izlandi lakosság sincs hozzászokva. Viszonyításképpen: a historikus adatok szerint Izlandon ötévente történik kitörés, nem pedig havonta, akár több is.
És még egy fontos különbség:
a régebbi kitörések általában nem veszélyeztettek lakott területet, ellentétben a néhány hónappal ezelőttivel,amikor Grindavik halászközösségét pusztította el a láva,
ami 3700 ember otthona volt. Jelzésképpen viszont még Rejkjavik lakosai is sokszor látnak a felhős égből visszatükröződő fényeket, – amit nem lehet összekeverni a csak tiszta időben látható sarki fénnyel – , a főváros feletti égboltot is rendszeresen megvilágítja a feltörő láva.
Sokszáz év nyugalom lett a múlté
A Reykjanes régióban körülbelül 800 évig kevés vulkáni tevékenység volt megfigyelhető, egészen 2021-ig, amikor magma tört a felszínre. Azóta 12 alkalommal tört elő viszonylag kis repedésekből. A hasadékkitörések során folyékony láva tör elő, de hamu nem kerül a légkörbe. Míg az első három kitörés távoli területeken történt, és kevés kockázatot jelentett az emberekre vagy az infrastruktúrára nézve, az utóbbiak némelyike az elmúlt 50 év legsúlyosabb vulkáni kárát okozta az országban. Bár a halálesetek ritkák, feltételezhető, hogy egy személy Grindavik közelében egy repedésbe esett és meghalt. Ami biztos, hogy az egyik kitörés során a láva három házat elpusztított Grindavik északi szélén. A városban
nagy és veszélyes repedések keletkeztek, és a lakosok többsége elhagyta otthonát.
A környéken fekvő városokat ellátó erőműből származó melegvizet szállító csöveket többször is megrongálta a láva.
Hatalmas hamufelhőtől nem kell tartani
Miután a magma inkább a szárazföldön, mint a vízben tör elő az Eyjafjallajökull kitörése által okozott zavarra nem kell készülni. Ekkor ugyanis a feltörő magma az olvadó gleccserjéggel találkozott – a szerencsétlen véletlen bénította meg a légiközlekedést is.
Az izlandi gazdaságra viszont hatnak a kitörések:
a lakosság 1 százalékát kellett új otthonba telepíteni, ami csak súlyosbította a lakhatási válságot, felpörgette az inflációt és lassította a központi bank kamatcsökkentéseinek megkezdését.
Reykjavík alapvetően biztonságos, néha azért a kitörések miatt romlik átmenetileg a levegő minősége. A tervezők ennek ellenére újragondolják a fejlesztési mintákat a reykjavíki régióban, így a főváros vezetői figyelembe vehetik az új vulkáni tevékenységet, amikor a város bővítésén gondolkodnak.
Izland a Föld egyik geológiailag legaktívabb helye, mivel az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek között, a közép-atlanti hátságon helyezkedik el. Körülbelül 30 vulkáni rendszerrel és több mint 600 hőforrással rendelkezik.
Izland lakott történelmének legnagyobb kitörése 1783-1784-ben történt, amikor Lakiban, Európa legnagyobb gleccserétől, nyugatra egy krátersor tört ki. Ez okozt az ország történelmének legsúlyosabb természeti katasztrófáját, ugyanis a mérgező gőzök világszerte megzavarták az éghajlatot, így a termést és az emberek megélhetését veszélyeztették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.