Budapest-Belgrád vasútvonal: a MÁV-vezér váratlanul bemutatta, milyen vonatok szállítják majd az utasokat - ehhez sorcsere kell a csehekkel

Október 21-én reggel nyolckor egy rövid, de annál fontosabb mozdulattal életre kelt a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakasza: felkapcsolták a feszültséget a felsővezetékre. A Dunavarsány és Kunszentmiklós közötti részen próbaüzembe állt két Gigant mozdony, a MÁV 150-es vonalán végigdübörögve Taksonyig és vissza. A hatalmas járművek – és nem kis mértékben a vezetőik – egész napos tesztekkel próbálták a frissen felújított pályát. 

„Az újvidéki tragédia után megbíztunk egy nemzetközi ellenőri céget, hogy a magyar államtól, a kínaiaktól és minden szereplőtől függetlenül ellenőrizze a műszaki, pénzügyi és biztonsági feltételeket a Budapest–Belgrád vasútvonalon” – mondta Lázár János december 2-án a parlament gazdasági bizottságának miniszteri meghallgatásán. A munkát a TÜV nevű műszaki auditcég végzi, amely decemberben vagy januárban készíti el a jelentését. Ha a TÜV mindent rendben talál, akkor a személyi forgalmat február közepétől fogja a magyar kormány engedélyezni. Hozzátette: ez nagy változást hoz Budapest közlekedésében.

Budapest–Belgrád: a MÁV-flotta csúcsát irányítják rá 

Új időszak vár a Hungária EuroCity szerelvényeire is, a Budapest, Pozsony és Prága, illetve Berlin és Hamburg útirány után hamarosan a Budapest–Belgrád vonalon teljesítenek majd szolgálatot a magyar vasút legjobb minőségű kocsijai – jelentette be szombaton a MÁV-csoport vezérigazgatója. Hegyi Zsolt a közösségi oldalán azt írta, „sorcserét hajtunk végre a nemzetközi vonalakon: a menetrendváltástól a cseh vasutak ComfortJet szerelvényei váltják a magyar vasúttársaság kocsijait a cseh és a német főváros felé, míg a jövő tavasszal induló 150-es vonalon az új arculatot kapó, hazai gyártmányú kocsik közlekednek majd – de csak egy rövid belföldi szolgálatot követően!” A BuBe-flotta felkészítése előtt ugyanis ezek a kocsik kiveszik a részüket az itthoni, adventi forgalomból is: ez idő alatt IC-ként szállítják majd az utasokat – tette hozzá a Facebookon.

– részletezte a MÁV-vezér. 

Mint ismert, a vasútvonal fejlesztése a magyar közlekedéspolitika egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása. A szerb szakaszt már korábban átadták, a Belgrád–Újvidék közötti részen ma már óránként kétszáz kilométeres sebességgel közlekednek a személyvonatok. A magyar oldalon a pálya Szabadka irányába egészen Kelebiáig újult meg, és a teljes szakaszon villamosított, kétvágányú, nagy sebességű vasút jön létre.

A beruházás célja, hogy a kínai árukat a görögországi Pireuszból a leggyorsabb útvonalon juttassa el Közép-Európába, elsősorban Magyarországon keresztül. A vonal a transzeurópai TEN-T hálózat része, ami azt jelenti, hogy uniós logisztikai szempontból is stratégiai folyosóvá válik.

A becslések szerint a tehervonatok menetideje a jelenlegi 8-9 óráról kevesebb mint 3,5 órára csökkenhet Budapest és Belgrád között – ami jelentős előny lesz a Balkán és Közép-Európa közötti áruforgalomban. A magyar szakasz kivitelezését a MÁV Zrt. irányítja, a munkálatok

• több mint 150 kilométernyi új vasúti pályát,
• 225 ezer köbméter betonalapot
• és több mint 1300 felsővezeték-tartó oszlopot foglaltak magukban.

A vasútvonal teljes hosszában, Budapesttől Belgrádig, 350 kilométeren válik járhatóvá, lezárva az évtizedes tervezés és kivitelezés szakaszát.