Jelentősen rontott a román gazdaság idei kilátásain a Román Nemzeti Bank: a júliusi inflációs jelentésében a 2025 decemberére vonatkozó inflációs előrejelzését az eddigi 4,6 százalékról 8,8 százalékra emelte, miközben már nem zárja ki a lehetőségét, hogy idén recesszióba csúszik a gazdaság.
A bukaresti jegybank márciusi prognózisa még a fogyasztói árindex 4,6 százalékos emelkedését jelezte előre az idei év végére. A csúcs várhatóan szeptemberben lesz, amikor 9,6 százalékon tetőzhet a drágulás üteme. A jegybank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy a fogyasztói árindex növekedésének felgyorsulása három okra vezethető vissza:
A jelentés bemutatásakor Mugur Isarescu jegybankelnök arra figyelmeztet, hogy az infláció az év végén meghaladhatja a 9 százalékot. Isarescu hangsúlyozta, hogy bár a román gazdaság egyelőre nem került recesszióba, ennek veszélye továbbra is fennáll.
Minden a pénzügyi politikán múlik, mivel ez biztosítja a bizalmat az ország számára
– jelentette ki a jegybank elnöke, aki szerint az, hogy recesszióba kerül-e a román gazdaság, nagyban függ az európai gazdaságtól, és a kilátások nem túl biztatók. A kedvezőtlen külső körülményeket részben ellensúlyozhatja az uniós források lehívása, az ezekből finanszírozott beruházások.
Ahogy beszámoltunk róla, júliusban a fogyasztói árak átlagosan 7,8 százalékkal emelkedtek az előző havi 5,6 százalék után. Az infláció gyorsulásának oka, hogy július 1-jétől liberalizálták az árampiacot Romániában, ami azonnal megjelent a fogyasztói árakban,
éves szinten az áramárak 63 százalékkal emelkedtek.
Eredetileg március végéig lett volna érvényes az árfplafon, ezt azonban meghosszabbították az elnökválasztásra hivatkozva. A szolgáltatók tavasszal értesítették először az ügyfeleket a várható változásokról, a román Electrica áramszolgáltató áprilisban jelentette be az új, július elsejétől érvényes díjszabását a háztartási fogyasztók számára. Főleg azoknál a háztartásoknál okozott ez áremelkedést, amelyek havonta több mint 300 kilowattórát használnak.
Ugyanakkor az erdélyi magyar nyelvű hírportál, a Maszol úgy számolt, hogy 100 kilowattóra alatti fogyasztás esetén az új tarifával számolva a villanyszámla több mint kétszeresére nőhet. Konkrét példával élve: aki korábban havonta 120 kilowattot fogyasztott, az körülbelül 96 lejt fizetett,
július után ugyanez a fogyasztás már 180 lejbe kerülhetett, ami közel 90 százalékos drágulás.
Az inflációban ekkora mértékű havi növekedésre Romániában 2022 óta nem volt példa.
Romániában július elején lépett életbe a megszorítások első köre. A hivatalba lépő Bolojan-kormány nem tétlenkedett, egy hónap alatt két megszorítócsomagot is elfogadott, ennek jegyében 19 százalékról 21 százalékra emelték az áfát, növelték a jövedéki adót, befagyasztották a béreket és a nyugdíjakat két évre, 20 százalékos létszámcsökkentést rendeltek el a közigazgatásban, megszüntetették a bérpótlékokat, illetve szigorítottak az állami alkalmazottak korengedményes nyugdíjaztatási szabályain.
„Nagyon világosan ki kell mondanunk, hogy ennek a csomagnak, annak ellenére, hogy stabilizálja a gazdaságunkat, és megóv minket egy katasztrofális helyzettől, amelyben elveszítjük a befektetési besorolásunkat, vannak negatív hatásai” – fogalmazott a román miniszterelnök a megszorítások bejelentésekor, és elismerte, hogy az intézkedések hatására romlani fog az életszínvonal.
Nem véletlenül sietős a kormánynak a megszorítások elfogadása, a tét ugyanis óriási: ha nem tudják kordában tartani a hiányt fenntartható módon, akkor ősszel nagy valószínűséggel a hitelminősítők bóvliba vágják a román államkötvényeket, ami tovább nehezítheti az államadósság finanszírozását.
A romániai megszorításoknak valójában az az igazi kérdése, hogy meggyőzik-e a hitelminősítő intézeteket, amelyek az elmúlt időszakban egymás után rontották le a szuverén román adósosztályzat kilátásait a magas költségvetési hiányra hivatkozva.
Tavaly teljesen elszállt az ország államháztartás hiánya, a GDP 9,3 százalékának megfelelő deficit a 27 tagú unióban a legmagasabb volt.
Ezt idén elvileg 7 százalék alá szorítaná le Bukarest, csakhogy valószínűleg ez sem fog összejönni, mivel a mostani előrejelzések alapján a növekedés lefulladni látszik. Az IMF idén alig 1,6 százalékos gazdasági bővülést jósol a tavalyi 0,9 százalékhoz képest, és ebben a prognózisban még nincs benne, hogy milyen hatással lesznek a megszorítások a növekedésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.