A következő 100 évre meghatározták az atomipart: felértékelődik egy reaktortípus, Magyarország is akar belőle – helyzeti előnyben vagyunk a Roszatom miatt

Moszkvában egyeztetett a világ atomiparának számos vezetője az Atomenergetikai Világhét nevű nemzetközi fórumon. A rendezvényen 118 ország képviselteti magát és mintegy 20 ezer résztvevőre számítanak a szervezők. Szeptember 25-én és 26-án 200 nukleáris ipari szakember előadását és politikusok előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Az eseményen részt vettek a nemzetközi nukleáris szervezetek (NAÜ, WNA, WANO) magas rangú képviselői, köztük Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója.

Míg az első, 2009-es Atomexpón 25 ország képviselői vettek részt, a mostani rendezvényen közel ötször annyian, ami az atomenergia elismertségének és fontosságának növekedését mutatja – értékelte a fórumot megnyitó beszédében Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője. A mostani esemény így már a szakma globális gazdasági fórumának számít. A világon most épülő 28 atomreaktor közül 22-t Oroszország épít, összesen pedig több mint 30-ra van megrendelése. A nukleáris energia előretörése mögött a technológia megbízhatósága és az áll, hogy az atomerőművek folyamatosan állítanak elő nagy mennyiségben és karbonmentesen villamos energiát. Mindezt környezetkímélő módon, a hagyományos erőművek alternatívájaként teszik.

Kibontakoztak az atomipar új irányai

Az atomipar fejlődésével és a biztonság fokozására való törekvéssel új területek bontakoztak ki a Roszatom tevékenységében is. Szergej Kirijenko – aki korábban a társaság vezérigazgatója volt  – ebből hármat emelt ki. Az első az üzemanyagciklus zárása, amely lehetővé teszi

• a kiégett, de még nagy radioaktivitású, ezért különleges tárolást követelő atomerőművi üzemanyag újrahasznosítását,
• a végleges tárolásra szánt üzemanyag mennyiségének csökkenését,
• sugárzásának mérséklését.

Ilyen atomerőmű a világon egyedül a Tomszk megyei Szeverszkben épül.

Fokozott bizalomra van szükség

A Roszatomnál a másik fő irány az atomerőművi területen a fúziós reaktorok fejlesztése, a harmadik pedig a kis moduláris reaktoroké, amelyek iránt fokozódik a nemzetközi érdeklődés.
Szergej Kirijenko arra is rámutatott, hogy egy atomerőmű hosszabb ideig épül a többi technológiájúnál, viszont a modern atomerőművek legalább 100 évig üzemelnek, az ehhez szükséges együttműködés pedig fokozott bizalmat igényel a felek között. Így a mostani fórumon kötött megállapodások is legalább ennyi időre meghatározzák az atomipar jövőjét. A Roszatom ilyen bizalmi viszony kiépítésére törekedett a partnereivel, már a kezdetektől. 

„Az orosz atomipar súlyát mutatja, hogy a Roszatom az elődszervezeteivel eddig 250 reaktort telepített, ebből 80-at külföldön” – közölte a rendezvényen Alekszej Lihacsov, az orosz állami Roszatom atomholding vezérigazgatója. Az utolsó két egységet a rendezvény idején indították útnak a törökországi Akkuyuban, illetve az Egyiptomban épülő El-Daaba projekthez. A vezérigazgató által említett projektek magyar szempontból is figyelemre méltóak, mert a Földközi-tenger partján négy olyan 1200 megawattos, 3+ generációs atomerőművi egység épül, amilyen majd Pakson is lesz. Igaz, nem a török, hanem az oroszországi leningrádi erőmű a Paks II. projekt referenciaprojektje.
Az orosz atomipart az állami Roszatom fogja össze, amely ezen keresztül részt vesz az ország összes fontos projektjében. Alekszej Lihacsov ennek kapcsán elismerően szólt a nukleáris biztonságért felelős Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel folyó hasznos együttműködésről és a Roszatom nemzetközi partnerségeiről.

Valami nagyon érdekes történik Podolszkban

Az energiaellátás speciális igényei miatt felértékelődtek a kisebb teljesítményű és igény szerint modulonként egymással összekapcsolható moduláris reaktorok (SMR), amelyekről Szergej Kirijenko is beszélt. Ilyen speciális igény az elektromos hálózattól távol lévő települések, létesítmények (bányák) energiaellátása, ahol nem gazdaságos nagyobb erőművet építeni.  Felértékelődtek az ilyen berendezések gyártói is, köztük az SMR-ekhez reaktorokat előállító oroszországi podolszki üzem is. Podolszkban a Lomonoszov Akadémikus nevű úszó atomerőművön és az atomjégtörőkön használt KLT-40S reaktor továbbfejlesztett változatát, a RITM-200-es reaktorokat gyártják.

Magyarország is szeretne hasonlót

E reaktorok fontosságát magyar szempontból kiemeli, Magyarország is mérlegeli SMR-ek beszerzését az épülő és tervezett ipari létesítmények megnövekvő energiaigénye kielégítésére miatt, de – bár a világon több mint 70 kis moduláris reaktorprojektet is terveznek – egyelőre csak a Roszatomnak van referenciája ilyen működő létesítményről. (A Podolszkban folyó munkát az atomhétre érkezett magyar újságírók nem tudták megnézni, mert repülőgépük a Moszkva elleni ukrán  dróntámadás miatt Seremetyevó helyett Szentpéterváron tudott csak leszállni az elterelt 35 gép többségével együtt. Az éjszaka közepén több ezer utas szembesült további logisztikai nehézségekkel.)

Az SMR beszerzésére vonatkozó magyar döntést alapos felmérés előzi meg. Ezért a szoros magyar–orosz atomipari kapcsolatok fenntartása mellett a magyar kormány a közelmúltban több nemzetközi atompartnerséget is indított például az amerikai, a brit és a kínai atomiparral.

Az orosz gyártó által kínált RITM-200-as reaktorokat több éve üzemeltetik, ilyennel szerelték az új generációs orosz atomjégtörőket is: az Arktyikát, az Uralt és a Szibirt. Ezeken két, egyenként 175 MW hőteljesítményű reaktor biztosítja az energiát. Az igények miatt a Roszatom kifejlesztette az úszó atomerőmű szárazföldi változatát is, amely iránt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos országa érdeklődik.