Startra kész Szerbiában a Budapest–Belgrád vasút – ezt tudni a magyar szakaszról

Szeptember végén tervezik üzembe helyezni a Budapest–Belgrád vasút teljes szerbiai szakaszát. Ez az első háromoldalú projekt Kína és két kelet-közép-európai ország között – mutatott rá a szerbiai építési, szállítási és infrastruktúra-minisztérium államtitkára a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület napokban tartott konferenciáján. Lálity Urbán Emese elmondta, hogy a projekt egyike azoknak a modernizációknak és beruházásoknak, amelyek révén Szerbia integrálódik az európai vasúthálózatba, és még hatékonyabbá teheti a határokon átívelő kereskedelmét. „A vasúti infrastruktúra a gazdasági versenyképesség és a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú eleme” – szögezte le.

A Budapest–Belgrád vasúton lerövidül majd az utazás idő    

A Budapest–Belgrád vasút vonala 350,7 kilométer hosszú, ebből Szerbiára 183 kilométer, Magyarországra 167,7 kilométer jut. Része a páneurópai Xb folyosónak és a kiemelt jelentőségű vonalakat összefogó Trans-European Transport Network (TEN-T) hálózatnak is. Délről északra haladva Belgrádot, Újvidéket (Novi Sad) és Szabadkát (Subotica) köti össze a kelebiai határátkelő után Szabadszállással és Budapesttel.  

A Budapest–Belgrád beruházás a meglévő pálya felújítását, illetve kétvágányosítását takarja, lehetővé téve a 200 kilométer per órás sebességet a személyszállítás és az árufuvarozás számára is. Az államtitkár nem tért ki rá, de a pálya magyarországi szakaszán óránként csak 160 kilométerrel lehet majd közlekedni. A Világgazdaság információi szerint az a magyarázata a kisebb sebességnek, hogy a zavartalan 200 kilométeres haladás miatt a hazai pályát olyan sok alul- vagy felüljáróval kellett volna keresztezni, amelyeknek a beruházási költsége nem állt volna arányban a magyarországi menetidő néhány perces lerövidítésével. Korábbi magyarországi közlések szerint a hazai szakasz ez év végén vagy 2026 elején helyezhető üzembe.

A mostani tervek alapján a 2025–2026-os menetrendben már nemzetközi szerelvények haladnak át Szabadkától Kelebián át, illetve a Horgos–Röszke átkelőnél. Napi két pár vonat Belgrád és Bécs, napi hat pár pedig Belgrád és Budapest között fog közlekedni.  

Az Újvidék és Kelebia közötti pályán a kínai CRRC által gyártott új, Soko nevű elektromos motorvonatokat vetnek be, amelyek a 200 kilométeres sebességükkel számottevően lerövidítik a két főváros közötti utazás idejét.  

Az európai vasúti vérkeringés része lesz Szerbia

Szerbia a TEN-T hálózattal két folyosón keresztül is kapcsolatban áll. Az egyik a Nyugat-Balkán–Kelet-Mediterrán, a másik a Nyugat-Balkán–Rajna–Duna korridor. Ez lehetővé teszi az ország számára Lálity Urbán Emese magyarázata szerint, hogy a vasút az áruszállítás számára stratégiai fontosságúvá váljon az Európai Unió és Délkelet-Európa között. Ezáltal erősödnek a régiós összeköttetések, és nő a logisztikai lánc hatékonysága.

Horvátországon át Nyugat-Európába

Szerbia 2030-ig szóló vasútfejlesztési tervei részeként folyik a Stara Pazova, Sid és a horvát határ közötti vonal fejlesztése is, szintén a TEN-T hálózathoz való kapcsolódást segítve. A kétvágányú pályát felújítják, ahogyan a jelzőberendezéseket és az állomások infrastruktúráját is. Itt is az óránkénti 200 kilométeres sebesség a cél a személy- és az árufuvarozás esetében is. A munka végeztével

• hatékonyabb lesz a Szerbia és Nyugat-Európa közötti szállítás,
• csökken a határátkelés miatti időveszteség,
• és erősödhet a Balkán és a kulcsfontosságú európai piacok közötti kereskedelem

– sorolta az államtitkár.

Várhatóan 2029-re újul meg a Belgrád és Nis közötti, 230 kilométeres vasúti összeköttetés. Ez pályafelújítást, villamosítást és az ERTMS/ETCS vonatfelügyeleti és irányítási rendszer második szintjének telepítését takarja. A személyvonatok óránként 200 kilométerrel, a tehervonatok 120 kilométerrel használhatják majd a pályát.

Már tart, és várhatóan 2027-re zárul a Belgrád és Dimitrovgrad közötti 86 kilométernyi villamosított pálya fejlesztése. Ezen a személyvonatok 120 kilométeres, a tehervonatok 100 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd Bugária felé.

Szerbia jelenleg mintegy 500 kilométernyi vasúti pálya modernizálásán dolgozik. Tervei szerint 2030-ra az összes fővonala megfelel az európai műszaki szabványoknak az ERTMS és az ETCS rendszerek telepítésének köszönhetően. A munkák összehangolásának javítása érdekében létrejön egy magyar–szerb munkacsoport, az erről szóló megállapodást a két ország kormánya írja majd alá.