Budapest–Belgrád vasútvonal: nagyon fontos döntést hozott Magyarország, Lázár János nem tehetett mást – „Csak így vagyok nyugodt”

Részben az újvidéki tragédia következtében teljes műszaki és pénzügyi átvilágítást rendeltek el a Budapest–Belgrád vasútvonal (BuBe) magyarországi szakszán – erről Lázár János beszélt a napokban. 

Az építési és közlekedési miniszter pénteken a Tranziton tartott előadása során kapott kérdést a BuBe kivitelezéséről és ennek kapcsán árult el részleteket. Nemcsak az átvilágításról, hanem az átadásról is.

A magyarországi vasútfejlesztések közül egyértelműen kiemelkedik a Budapest–Belgrád vonal, amely ha elkészül, kényelmes és gyors vonatúton fogja összekötni a magyar, illetve a szerb fővárost. Nemzetközi beruházásról beszélünk: a 350 kilométer hosszúságú szakasz magyar részének felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el 2014-ben. A nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki.

1. A vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakaszát a Budapest–Kelebia vasútvonal alkotja,
2. míg a szerbiai szakaszát a Belgrád–Újvidék–Szabadka vasútvonal.

Budapest–Belgrád vasútvonal: nagyon fontos döntést hozott Magyarország

Lázár Jánostól egészen pontosan azt kérdezték, hogyan áll jelenleg a beruházás, ugyanis a hírek szerit bár 97 százalékos a készültség, az átadási dátumot senki nem tudja megmondani. „Én tudok, azért is vagyok a miniszter” – kezdet válaszát.

A BuBe Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása – aztán jönnek még további óriásprojektek –, bekerülése 2,2 milliárd dollár, mintegy 800 milliárd forint. A létjogosultságáról a Világgazdaság is sokat írt, ennek a lényege, hogy a kínaiak rengeteg árut hoznak be a görög kikötőkbe, amit  balkáni országok visznek tovább Nyugat-Európa felé. Magyarország azon tud pénzt keresni, hogy az átmenő teher- és személyforgalom alapján sápot szed be.

Jó párhuzam lehet ennek kapcsán, hogy a közúti teherforgalom évente nagyságrendileg már 800 milliárd forint útdíjat fizet be. Körülbelül ez lehet a cél a vasúti teherforgalmi infrasruktúra fejlesztésével is. Lázár János ezt úgy fogalmazta meg, hogy

Ehhez kell a BuBe is, amit meg is értett a kormány, Szerbia és Kína is, amely megfinanszírozta az építést. A miniszter közölte, hogy novemberben elkészül a magyar szakasz. Bár a szerb szakasz már kész, zajlik a próbaüzem, az újvidéki tragédia (16 ember vesztette életét, folyamatosak a tömegtüntetések, büntetőeljárások indultak magas pozíciójú illetékesekkel szemben) nyomán belpolitikai krízis állt elő.

Mindez hátráltatja a szerb befejezést, egyúttal növeli Lázár János személyes felelősségét is. Itt hangzott el még egy fontos dátum: Lázár János szeretné, ha 2026 januárjában megindulna a vasúti személyforgalom Budapest és Belgrád között. „Olcsón adom  jegyet, megnyugtatok mindenkit” – jegyezte meg.

A lényeg azonban, hogy Lázár János elrendelt egy teljes műszaki és pénzügyi átvilágítást, ennek részleteiről hamarosan beszámol a most 10 órakor kezdődő Közlekedésinfón, amelyet a Világgazdaság élőben tudósít.

– közölte. Arra hivatkozott, hogy nem szeretné úgy átadni a beruházást a magyar forgalomnak, hogy bármilyen műszaki, technológiai kétely fennmaradjon. Ezért rendelt el az újvidéki tragédiát követően a műszaki auditot. Erről azt mondta, hogy Európa egyik legkomolyabb átvilágító cégét fogadták meg, kötik meg vele a szerződést és fog átnézni mindent ezen a 170 kilométeres vasúti szakaszon, hogy mindenki nyugodtan utazhasson és az egész üzembiztos és profi legyen.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy senkinek ne legyen kétsége: a kínaiak kiváló munkát végeztek. Öt év alatt 48 ezer kilométernyi vasút épült Kínban, ennek nagy része 350 km/h-s sebességre is alkalmas. Jelenleg tesztüzemben van a 600 km/h-s vasúti szerelvény. „Aki azt gondolja, hogy a kínaiak valami ócskaságot hoztak, az egy másik világban él. A legmodernebb, legszuperebb technológiát hozták Magyarországra, ami az előzetes tesztek szerint egyébként nagyon jól működik” – zárta nyilatkozatát Lázár János.

Az idézett rész alábbi videó 35. percétől tekinthető meg.