Ritka pillanat: lefotózták Magyarországon a különleges kínai szupervonatot, ami a Budapest–Belgrád-vasútvonalon fog járni – ezt tudjuk a Sólyomról
Magyarországon is tesztelik a Budapest–Belgrád közti gyorsvasútra szánt Sólyom vonatokat. Az Uuuuu szerint a Srbija Voz két kínai gyártmányú nagysebességű CRRC motorvonata először júniusban lépett hazánk területére. A közösségi médiában most több városban is kiszúrták őket.
A hétvégén előbb Szabadisóstón (Siófok-Sóstó), majd Vácon is látták a kék-fehér-piros vonatot. Mivel a szerelvény kinézete Magyarországon nem megszokott látvány, többen feltették a kérdést, hogy milyen vonatról van szó és hová tarthat.
A szerelvényeket a kínai CRRC Changchun gyártja, és tavaly év végén álltak üzembe a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerbiai szakaszán. A Szerbiában Szoko, azaz Sólyom névre keresztelt vonatot most hazánkban tesztelik, hogy – a hírek szerint – Magyarországon is típusengedélyt kaphasson.
| Érdemes tudni, hogy Szoko néven nagysebességű motorvonat először a Budapest–Belgrád-vasútvonal Belgrád és Újvidék közötti szakaszán 2022 márciusában lépett forgalomba. A vonat első útján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett. |
A Sólyom Magyarországon jár
Az első kínai motorvonatot egy évvel ezelőtt mutatták be Zimonyban. A járművek a Kínában már hosszú ideje alkalmazott Fuxing, azaz Újjászületés elnevezésű járműflotta európai előírásokhoz illesztett motorvonatai. Ezekből első körben ötöt rendelt a Srbija Voz állami vasúttársaság.
Mivel a megrendelés összértéke 21 milliárd forint volt, egy darab ára hozzávetőlegesen 4,2 milliárd forintba kerülhetett 2023 októberében a Vira cikke szerint. A Fuxingok az első olyan nagysebességű motorvonatok, amik teljesen kínai fejlesztésűek. Ezek az ázsiai országban 350 km/órás sebességgel is közlekedhetnek, ám a szerb főváros és Szabadka között 200 km/óra a végsebessége.
A négy kocsiból álló motorvonat 104 méter hosszú, 242 üléssel rendelkezik, amikből 45 első osztályú.
A két középső vagonja, „trailer”, nem hajtott, azonban a négy darab áramszedő ezeken kaptak helyet. A szerelvényen belül egy motorkocsi és egy „trailer” alkot egy alegységet egy-egy transzformátorral. A gépészeti berendezések nagy része ezeken a motorvonatokon is a tetőre került. A vonatok a felszállóajtó környezetében alacsonypadlósak, a forgóvázak felett található ülésekhez viszont lépcsőzni kell.
Csehországban nem sikerült jól a CRRC motorvonatok forgalomba állítása, ahol a kínai járművek nem kapták meg a hatósági engedélyeket és végül a két érdeklődő vasúttársaság is visszalépett a vásárlási szándékától. A szerelvény vasárnap Vácon járt egy facebookos bejegyzés alapján.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal, azaz a BuBe
A Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasutat az elmúlt években építették, a munkálatokkal már csaknem teljesen végeztek. A vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakaszát a Budapest–Kelebia-vasútvonal alkotja, míg a szerbiai szakaszát a Belgrád–Újvidék–Szabadka-vasútvonal.
Miután a szerbiai Újvidéken mindenszentekkor tragédia történt egy vasútállomáson, Lázár János építésügyi miniszter úgy döntött, hogy teljes műszaki és pénzügyi átvilágítást rendelt el a gyorsvasút magyarországi szakaszával kapcsolatosan.
A BuBe Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása, bekerülése 2,2 milliárd dollár, mintegy 800 milliárd forint.
Aleksandar Vucic szerb elnök néhány napja bejelentette, hogy a vasút szerbiai szakasza elkészült, és még szeptemberben megnyílhat a forgalom előtt.
Ez a projekt nemcsak logisztikai szempontból stratégiai, hanem Kína európai jelenlétének egyik zászlóshajója is, hiszen a Peking által kezdeményezett Új Selyemút európai kapuját jelenti. A vasútvonal a magyar–szerb–kínai együttműködés jelképe, és megnyitása újabb lendületet adhat a közép-európai szállítási folyosóknak.
A beruházás létjogosultságát és azt, hogy Magyarországnak miért éri meg ez a gigaberuházás, a Világgazdaság az alábbi cikkben részletezi.
Augusztusban Magyarországon tesztelték a Stadler KISS-hez hasonló kínai emeletes vonatot, a Zemut, azaz a DDEMU-t. A MÁV a kínai CRRC ZEMU emeletes vonattal úgynevezett összeférhetőségi próbákat tartott a hazai hálózaton.
