Eurómilliárdok rekedtek a lengyel határon: teljesen megállt az élet a malaszewiczei átkelőnél – ezen is segíthet a Budapest–Belgrád-vasútvonal
Lengyelország lezárta a Fehéroroszországgal közös határát, az eset pedig rávilágít arra, mennyire sérülékeny a Kína és az Európai Unió közötti vasúti áruszállítás. A feszültségek eszkalációja nemcsak politikai és katonai kockázatokat hordoz, hanem komoly gazdasági következményekkel is járhat. A történtek újra felvetik a kérdést: milyen alternatív útvonalak segíthetik a kontinens ellátásbiztonságát – például a készülő Budapest–Belgrád-vasútvonal.
Szeptember közepén Lengyelország minden belarusz határátkelőt lezárt, közvetlenül azelőtt, hogy Oroszország és Fehéroroszország megkezdte ötnapos Zapad–2025 hadgyakorlatát. A döntést két nappal korábban orosz drónok lengyel légtérbe való behatolása előzte meg, amelyek közül hármat NATO-támogatással semlegesítettek. A határzár nemcsak biztonságpolitikai lépés volt, hanem súlyos gazdasági következményeket is okozott:
több mint 130 tehervonat és 1500 kamion rekedt Fehéroroszországban.
A malaszewiczei átkelőn keresztül évente mintegy 25 milliárd euró értékű áru érkezik Kínából Európába – ez az összes vasúti szállítmány 90 százalékát jelenti. A vasúti szállítás a tengeri útvonalaknál gyorsabb, ezért elsősorban elektronikai cikkek, autóipari alkatrészek és szezonális divatáruk érkeznek így. A logisztikai ágazat azonban arra figyelmeztet: az orosz–ukrán háború óta a vállalatok bizalma megingott ebben a korridorban.
Lengyelország lépése mögött kettős szándék húzódik:
- egyszerre akart jelzést küldeni Moszkvának és Minszknek,
- miközben abban is bízott, hogy Peking közvetítőként léphet fel.
A kínai külügyminisztérium valóban felszólította Varsót a szállítás biztonságának garantálására, hiszen az útvonal stratégiai jelentőségű Kína számára. Elemzők ugyanakkor rámutatnak: Kína prioritása továbbra is az Oroszországgal fenntartott kapcsolat, így korlátozott, mennyire hajlandó egy-egy európai tagállam érdekében nyomást gyakorolni Moszkvára vagy Minszkre.
Kiváló alternatíva lesz a Budapest–Belgrád-vasútvonal
A határzár idején több logisztikai szereplő arra figyelmeztetett, hogy a cégeknek érdemes diverzifikálni szállítási útvonalaikat. Ha a belarusz folyosó tartósan bizonytalanná válik, alternatív lehetőségek felértékelődhetnek. Magyarország szempontjából ilyen lehet a Budapest–Belgrád-vasútvonal, melynek célja, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai árukat gyorsabban juttassa el Közép-Európába.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal megvalósulása esetén a kínai–európai kereskedelem egy része a tengeri és balkáni útvonalon keresztül érkezhetne, csökkentve a közép-kelet-európai szárazföldi folyosók sérülékenységét.
Szakértők szerint a kérdés túlmutat az áruszállításon: az ellátási láncok biztonsága közvetlenül összefügg Európa geopolitikai helyzetével. A vasúti szállítás továbbra is kulcsfontosságú marad, de egyre világosabb, hogy egyetlen útvonalra építeni hosszú távon kockázatos. A Budapest–Belgrád-vasútvonal így nemcsak infrastrukturális fejlesztés, hanem stratégiai biztonsági alternatíva is lehet a jövőben.
Szeptember elején Hszi Csin-ping kínai elnök Aleksandar Vucic szerb államfővel bejelentést tettek a hamarosan megnyíló Budapest–Belgrád-vasútvonalról. Vucic arról beszélt, hogy a vasút szerbiai szakasza elkészült, és napokon belül megnyílik a forgalom előtt. Ez a projekt nemcsak logisztikai szempontból stratégiai, hanem Kína európai jelenlétének egyik zászlóshajója is, hiszen a Peking által kezdeményezett Új Selyemút európai kapuját jelenti.
A vasútvonal hosszú ideje a magyar–szerb–kínai együttműködés jelképe,
és megnyitása újabb lendületet adhat a közép-európai szállítási folyosóknak. Kína számára ez az infrastruktúra a térségbe áramló áruk gyorsabb eljuttatását biztosítja, Szerbia pedig a beruházásból regionális logisztikai csomópontként profitálhat.
