Lengyelország lezárta a Fehéroroszországgal közös határát, az eset pedig rávilágít arra, mennyire sérülékeny a Kína és az Európai Unió közötti vasúti áruszállítás. A feszültségek eszkalációja nemcsak politikai és katonai kockázatokat hordoz, hanem komoly gazdasági következményekkel is járhat. A történtek újra felvetik a kérdést: milyen alternatív útvonalak segíthetik a kontinens ellátásbiztonságát – például a készülő Budapest–Belgrád-vasútvonal.
Szeptember közepén Lengyelország minden belarusz határátkelőt lezárt, közvetlenül azelőtt, hogy Oroszország és Fehéroroszország megkezdte ötnapos Zapad–2025 hadgyakorlatát. A döntést két nappal korábban orosz drónok lengyel légtérbe való behatolása előzte meg, amelyek közül hármat NATO-támogatással semlegesítettek. A határzár nemcsak biztonságpolitikai lépés volt, hanem súlyos gazdasági következményeket is okozott:
több mint 130 tehervonat és 1500 kamion rekedt Fehéroroszországban.
A malaszewiczei átkelőn keresztül évente mintegy 25 milliárd euró értékű áru érkezik Kínából Európába – ez az összes vasúti szállítmány 90 százalékát jelenti. A vasúti szállítás a tengeri útvonalaknál gyorsabb, ezért elsősorban elektronikai cikkek, autóipari alkatrészek és szezonális divatáruk érkeznek így. A logisztikai ágazat azonban arra figyelmeztet: az orosz–ukrán háború óta a vállalatok bizalma megingott ebben a korridorban.
Lengyelország lépése mögött kettős szándék húzódik:
A kínai külügyminisztérium valóban felszólította Varsót a szállítás biztonságának garantálására, hiszen az útvonal stratégiai jelentőségű Kína számára. Elemzők ugyanakkor rámutatnak: Kína prioritása továbbra is az Oroszországgal fenntartott kapcsolat, így korlátozott, mennyire hajlandó egy-egy európai tagállam érdekében nyomást gyakorolni Moszkvára vagy Minszkre.
A határzár idején több logisztikai szereplő arra figyelmeztetett, hogy a cégeknek érdemes diverzifikálni szállítási útvonalaikat. Ha a belarusz folyosó tartósan bizonytalanná válik, alternatív lehetőségek felértékelődhetnek. Magyarország szempontjából ilyen lehet a Budapest–Belgrád-vasútvonal, melynek célja, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai árukat gyorsabban juttassa el Közép-Európába.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal megvalósulása esetén a kínai–európai kereskedelem egy része a tengeri és balkáni útvonalon keresztül érkezhetne, csökkentve a közép-kelet-európai szárazföldi folyosók sérülékenységét.
Szakértők szerint a kérdés túlmutat az áruszállításon: az ellátási láncok biztonsága közvetlenül összefügg Európa geopolitikai helyzetével. A vasúti szállítás továbbra is kulcsfontosságú marad, de egyre világosabb, hogy egyetlen útvonalra építeni hosszú távon kockázatos. A Budapest–Belgrád-vasútvonal így nemcsak infrastrukturális fejlesztés, hanem stratégiai biztonsági alternatíva is lehet a jövőben.
Szeptember elején Hszi Csin-ping kínai elnök Aleksandar Vucic szerb államfővel bejelentést tettek a hamarosan megnyíló Budapest–Belgrád-vasútvonalról. Vucic arról beszélt, hogy a vasút szerbiai szakasza elkészült, és napokon belül megnyílik a forgalom előtt. Ez a projekt nemcsak logisztikai szempontból stratégiai, hanem Kína európai jelenlétének egyik zászlóshajója is, hiszen a Peking által kezdeményezett Új Selyemút európai kapuját jelenti.
A vasútvonal hosszú ideje a magyar–szerb–kínai együttműködés jelképe,
és megnyitása újabb lendületet adhat a közép-európai szállítási folyosóknak. Kína számára ez az infrastruktúra a térségbe áramló áruk gyorsabb eljuttatását biztosítja, Szerbia pedig a beruházásból regionális logisztikai csomópontként profitálhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.