Retteghet a nyugati animációs ipar? A Demon Slayer jött, látott, és tartolt – Hollywoodnak ideje felkötnie a gatyáját

A hétvégén minden idők legerősebb animenyitását produkálta Észak-Amerikában a Demon Slayer: Infinity Castle, amely 70 millió dollárt hozott az első hétvégéjén. A japán Ufotable stúdió alkotása ezzel olyan franchise-ok nyitányát is maga mögé utasította, mint a korábbi Pokémon-filmek vagy bármely más animeadaptáció. A globális számok még ennél is beszédesebbek: a film közel 280 millió dollárral indított világszerte a Box Office Mojo adatai szerint, a bemutató után pár nappal már 350 millió dolláros összbevételről beszélhetünk.

Nem csak a Demon Slayer hódította meg a Nyugatot

A Demon Slayer sikere kapcsán kikerekedhet a szemünk, de ez korántsem elszigetelt jelenség. Az elmúlt években több keleti animációs produkció is áttörte a nyugati piac falait. A legismertebb példa a kínai Ne Zha 2, mely minden várakozást felülmúlva több mint 2 milliárd dolláros globális bevételt ért el. Bár ennek zöme a hazai, kínai közönségnek volt köszönhető, a film nemzetközi jelenléte is jelezte: 

A Demon Slayer sikere azért különösen figyelemreméltó, mert Nyugaton is tömegeket vonz a mozikba. Ebben kulcsszerepe van a franchise előéletének: a manga és az animesorozat világszerte hatalmas rajongótábort épített ki, amit a Sonyhoz tartozó Crunchyroll tudatosan támogatott a nyugati forgalmazásban. Az előzetes marketing, a szinkronizált és feliratos változatok, valamint a célzott közösségi kampány mind hozzájárultak ahhoz, hogy a japán moziélményből globális kasszasiker szülessen.

Aggódhat a nyugati filmipar?

Felmerül a kérdés: mit jelent mindez Hollywood számára? Aggodalomra talán nincs ok, de a trendet már nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nyugati animációs filmek – élükön a Disney, a Pixar és a DreamWorks produkcióival – évtizedeken át dominálták a nemzetközi piacot. Most azonban

• egyre gyakrabban fordul elő, hogy japán vagy kínai stúdiók filmjei nemcsak hazájukban sikeresek,
• hanem konkurenciát jelentenek az amerikai piacon is.

Ez a változás részben a globalizáció és a streaming korának köszönhető: a rajongók világszerte egyszerre követhetik a tartalmakat, a kulturális különbségek pedig kevésbé jelentenek akadályt, mint korábban.

A keleti animáció előretörése ugyanakkor nemcsak versenyt, hanem lehetőséget is jelent a nyugati filmipar számára. Az együttműködések, a stílusok és történetmesélési technikák kölcsönhatása új lendületet adhat a műfajnak. A közönség nyitottsága egyértelmű: 

A Demon Slayer mostani rekordja így sokkal több, mint egy hétvégi kasszasiker. Azt üzeni Hollywoodnak, hogy a globális közönségért folytatott versenyben már nem elég a megszokott receptekre támaszkodni – a nézők hajlandóak más kontinensek meséit is beengedni a multiplexekbe. A kérdés inkább az: a nyugati stúdiók alkalmazkodnak-e ehhez az új korszakhoz, vagy a jövőben egyre több keleti produkció írja át a bevételi toplistákat.