Szerbiában betelt a pohár: tömeges tiltakozások és botrányok után lefújták a Trump Hotel tervét
Rengeteg politikai vita, társadalmi zúgolódás és helyi ellenállás után bejelentették: nem fog megépülni Belgrád belvárosában a Trump Hotel. Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és az Affinity Partners magántőkealap vezetője is megerősítette, hogy cége visszavonja pályázatát, és kiszáll a NATO-bombázások egyik legismertebb helyszínének számító egykori jugoszláv vezérkari épületegyüttes átalakításából.
A döntést Kushner cége azzal indokolta, hogy „egy értelmes fejlesztésnek össze kell kötnie az embereket, nem pedig megosztania”, és a szerb társadalom, valamint Belgrád városa iránti tiszteletből nem kívánják továbbvinni a projektet. A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy a visszalépést többhetes tiltakozáshullám, politikai botrány és büntetőeljárások sorozata előzte meg. A szóban forgó terület különösen érzékeny szimbolikus jelentőségű Szerbiában: az 1999-es, 78 napig tartó NATO-légicsapások során érte súlyos találat, amikor a szövetség Jugoszlávia ellen indított hadműveletet a koszovói albán lakosság elleni etnikai tisztogatások megállítására.
A Trump Hotel beruházása idén tavasszal kapott zöld jelzést, amikor a szerb kormány és az Affinity Partners 99 évre szóló bérleti megállapodást írt alá a területre.
A mintegy 500 millió dolláros (hozzávetőleg 180 milliárd forintos) projekt egy Trump Hotelt, irodaházakat és üzleteket foglalt volna magában,
miközben a NATO-bombázások emlékére külön emlékművet ígértek egy másik helyszínen. A szerb kormány az elhagyatott, romos terület újraélesztéséről beszélt, Kushner pedig akkor úgy fogalmazott: a fejlesztés tovább erősítené Belgrád nemzetközi vonzerejét.
A tervek azonban gyorsan ellenállásba ütköztek: ellenzéki pártok, civil szervezetek, építészek és történészek egyaránt kifogásolták, hogy
- a kormány a közvéleményt megkerülve,
- rendkívül gyors eljárással próbálta eltávolítani a kulturális örökségvédelmi státuszt az épületekről.
Az ügyben büntetőeljárás is indult: három kormányzati tisztviselőt – köztük a kulturális minisztert – hivatali visszaéléssel és dokumentumhamisítással vádoltak meg. A tiltakozások során több ezren vonultak utcára, az ellenzék pedig „hazaárulásnak” nevezte a beruházást.
Szinte mindenki kifogásolta valamiért a Trump Hotel tervét
A helyzetet tovább élezte, hogy a szerb parlament rövid idő alatt olyan jogszabály-módosításokat fogadott el, melyekkel megkerülték a folyamatban lévő vizsgálatokat, és több védett középület státuszát is megszüntették. Kritikusok szerint mindez azt a benyomást keltette, hogy a belgrádi vezetés politikai szívességet kívánt tenni Washingtonnak, miközben Szerbia érzékeny geopolitikai egyensúlyozást folytat a Nyugat és Oroszország között.
A projekt nemzetközi szinten is visszhangot keltett: az Európai Parlament egyik jelentése fogalmazott meg súlyos aggodalmakat a szerbiai örökségvédelem politikai befolyásolása miatt, de NATO-szereplők és amerikai törvényhozók is bírálták a bombázások emlékének kezelését. Az építészszakma részéről is éles kritikák hangzottak el:
többen a modern szerb építészet egyik kulcsdarabjaként tekintenek az 1960-as években emelt, fehér márvánnyal és vörös mészkővel burkolt épületekre.
A visszalépéssel egy időre lekerült a napirendről a belgrádi Trump Hotel terve, ám a vita aligha zárult le végleg. A romos komplexum sorsa továbbra is rendezetlen, miközben az ellenzék alkotmánybírósági beadvánnyal próbálja megakadályozni a jogszabályi változtatások végrehajtását. A mostani döntés mindenesetre világossá tette: a történelmi emlékhelyek sorsa Szerbiában nem pusztán gazdasági kérdés, hanem mélyen átpolitizált, identitást érintő ügy, melyben a társadalmi ellenállás képes volt megállítani egy több százmillió dolláros beruházást.
Ajánlott videók
