Háborús hisztéria terjed Európában, mélyen elfogult a sajtó, nem érti az amerikaiakat: már Svájc is a háborúról beszél
Berlinben rendkívüli helyzet alakult ki, itt tárgyalt Zelenszkij ukrán elnök az amerikai előkészítő delegációval, Steve Witkoff elnöki megbízottal és Trump amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel. Vasárnap több mint öt órán keresztül puhították egymást – a jelek szerint eredménytelenül. Erre utal, hogy hétfőn, december 15-én folytatták a tárgyalást. Ami szupertitkos lehet, hiszen a korábbi gyakorlattól eltérően még a tárgyalások témáját sem közölték. A Strana.ua ukrán portál szerint komoly nézeteltérések vannak Zelenszkij ukrán elnök és az amerikaiak között. Európában egyre erősödik a háborús hisztéria, már Svájcot is elérte.
Putyin és a török elnök, Erdogan közben a türkmenisztáni Ashabadban tárgyaltak egy legalább a fentiekhez mérhető veszélyességű dologról, arról, hogy az Európai Unió szerintük „grandiózus gazemberséget” (a moszkvai Vedomosztyi lap szóhasználata) követett el ellenük, amilyenre még a második világháborúban sem volt példa. Moszkva és Ankara az ukrán vagyon befagyasztásáról tárgyalt.
Moszkva visszavág
Moszkva most végrehajtja, amit megígért, hogy kemény gazdasági csapást mér Nyugat-Európára, elsősorban Brüsszelre, amely rábeszélte a belga állam ellenőrzése alatt működő Euroclear elszámolási céget, hogy engedélyezze a rábízott orosz állami vagyon határidő nélküli, de gyakorlatilag végleges elkobzását.
Mintegy 180 milliárd euróról van szó, de az oroszok a hírek szerint ennek az összegnek a többszörösét, körülbelül 18 ezermilliárd rubelt (kb. 76-77 ezermilliárd forint, a nominális magyar GDP durván 80-90 százaléka) hajtanak be, az annak idején Oroszországban működő nyugati vállalatok, üzletemberek tőkéjét, befektetéseit és nyereségét. Ezt a hatalmas, rubelre átváltott összeget a moszkvai hatóságok nem engedték külföldre menekíteni, amikor kitört a háború, hanem
egy „C” típusú számlára utalták, amit az orosz központi bank kezel. Róla pénzt csak a legmagasabb orosz vezetés engedélyével szabad átutalni.
- Az ukránok egy dologban szinte hajthatatlanok. Egy tapodtatnyi földet sem hajlandók átengedni csak úgy, a megváltozott katonai helyzetre hivatkozva a katonailag fölénybe került oroszoknak.
- A másik alku nélküli pont: a hadsereg létszáma. Az első amerikai 28 pontos javaslatban „csak” 600 ezres sereget engedélyeztek volna, ez a második húszpontos rendezési alap-indítványban 800 ezerre emelkedett.
- Ez viszont jóval nagyobb, mint az egész kelet-közép-európai régió hadseregeinek összesített létszáma.
Ez az USA után a NATO második erejévé tenné az időközben mintegy 30 milliós lakosra zsugorodott Ukrajna hadseregét.
- Összehasonlításként: a 82 milliós Törökország fegyveres erőinek a létszáma nem éri el az ötszázezret. Azaz Ukrajna esetleges NATO-tagsága teljesen szétzilálná a nyugati katonai rendszert.
Ha Washington kiszáll a tárgyalásokból, vége Ukrajnának
Ez az ukrán hajthatatlanság okozhatja a kijevi állami oldal vesztét. Pillanatnyilag vékony szálon, az amerikaiaktól függhet a tárgyalásos megállapodás. Ha ez a szál elszakad, az amerikaiak a türelmüket vesztik, és a „lovak nyakába dobják a gyeplőt”, ők maguk pedig leugranak a tárgyalások szekeréről, s akkor mindennek vége lehet. Oroszország legázolja Ukrajnát, amely a jelenlegi formájában vélhetően megszűnik létezni. Európa minden fogadkozása – és beígért támogatása – ellenére a keleti fronton vereséget szenvedne.
Háborús hisztéria – már Svájcban is
A háborús hisztéria még az európai, úgynevezett semlegesekre is kiterjed. A svájci politológus, Uli Vögeli az MSN című amerikai oldal német nyelvű változatában svájci szerkesztőkkel beszélget.
A háború itt áll a kapukban, és a lakosság egy része erről nem vesz tudomást
Izzik, forr a Der Spiegel, Nyugat-Európa egyik mértékadó hetilapja is, amikor a Trump-adminisztrációról ír. Ugyanolyan elfogult az amerikai vezetéssel szemben, mint amilyet feltételez Nyugat-Európa irányába a jelenlegi amerikai adminisztrációról. Pedig a tények, az előjelek nem a Spiegel-féle nézeteknek kedveznek.
- Európa, Párizs, Berlin elfogultsága az Egyesült Államokkal szemben évszázados hagyományokra épül.
- Sem Párizs, sem Berlin nem képes elfogadni, hogy az USA más, mint amilyennek a francia vagy a német elit, a politikusok elképzelik.
- Az amerikaiak a demokráciát is másképpen értelmezik, mint a német dominanciájú, porosz birodalmi gyökerekre emlékeztető brüsszeli vezetés.
Ajánlott videók
