Továbbra is csökken az uniós állatlétszám, amit elsősorban az EU termelészöldítő szakpolitikái okoznak. Az európai állattenyésztés leépülése ugyanakkor egyre növekvő fogyasztói kockázatokkal jár – írja a Magyar Nemzet.
Jelentősen csökkent az elmúlt években az európai haszonállatok száma, és ez a visszaesés a főbb állattenyésztési ágazatokban 2024-ben is folytatódott az Európai Állattenyésztés Hangja (European Livestock Voice, ELV) elnevezésű csoport tanulmánya szerint. A sertések száma például 0,5 százalékkal, megközelítőleg 132 millióra csökkent az előző évhez képest. A létszámvisszaesés még jelentősebb volt a szarvasmarhák esetében, itt 2,8 százalékkal kevesebb, 72 millió állatot számoltak. A juhállomány is apadt, 1,7 százalékkal, 57 millió egyedre, míg a kecskéké 1,6 százalékkal csökkent, mintegy 10 millióra.
Az ELV szerint ezek a számok nem átmeneti létszámingadozásokat mutatnak, hanem egy állandósulni látszó tendenciát, amely minden főbb állatfajt érint, és egy mélyebb, strukturális változásra utal.
A tanulmány az Eurostat adataira hivatkozva megvizsgálta az állatállományok 2014 és 2024 közötti alakulását, ez alapján pedig egyértelmű a trend: a sertések 8,1, a szarvasmarhák 8,7, a juhok 9,4, a kecskék pedig 16,3 százalékkal lettek kevesebben.
Vagyis ma Európában több millió állattal kevesebb él, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Az ELV szerint ez nem egy véletlenszerűen alakult folyamat következménye, hanem több, egymással összefüggésben lévő és egymásra ható tényezőé. Ebbe beleértendő a környezeti és szabályozási nyomás, a fogyasztói szokások változása, a termelési költségek emelkedése és az újabb és újabb mezőgazdasági válságok.
Az európai állattenyésztők növekvő költségekkel, bonyolult szabályozásokkal és egyre erősödő globális versennyel küzdenek, idén pedig egy sor betegség jelent meg az állományokban.
Nemcsak az állatlétszám, hanem a mezőgazdasági vállalkozások száma is csökkent. A drámai csökkenés minden típusú gazdaságban megfigyelhető, azonban különösen a vegyes és az állattenyésztő gazdaságokat érintette.
Ha az EU eredeti célkitűzéseivel vetjük össze a gazdaságok számának csökkenését, kiáltó az ellentmondás, ugyanis
ez a leépülés nem jelent nagyobb fenntarthatóságot, de biztosan az élelmezésbiztonság csökkenésével jár
– szögezi le az ELV.
Az EU több húst fog importálni olyan országokból, ahol az állategészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírások jóval alacsonyabb színvonalon állnak, így nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a fogyasztóknak, és az importfüggés miatt csökken Európa élelmezésbiztonsága.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.