A Covid kísért, megőrül tőle a Microsoft és a többiek: az amerikaiak nem akarnak munkába járni
Az elmúlt évek egyik legnagyobb munkahelyi vitája az irodai és az otthoni munkavégzés aránya körül forog. Bár a pandémia után számos nagyvállalat – a Microsofttól a Paramountig – fokozatosan szigorította a jelenléti elvárásokat, a statisztikák azt mutatják, hogy az amerikai dolgozók jelentős része továbbra is inkább otthonról végezné a munkáját, mert annyira hozzászoktak a home office-hoz. A „vissza az irodába” kampány így sok helyen kifulladóban van, és nem feltétlenül azért, mert a cégek ne próbálnák megkövetelni – hanem mert a gyakorlatban nehéz érvényt szerezni a szabályoknak. Európában egész másképp áll a helyzet.
A The Wall Street Journal szerint az átlagos irodai jelenlét az Egyesült Államokban alig nőtt az elmúlt évben, hiába emelkedtek a vállalati elvárások. Míg például a New York Times novembertől heti négy napot követel meg a szerkesztőségi dolgozóktól, a Microsoft februártól három napra emeli a kötelező jelenlétet, a Paramount pedig öt teljes napot ír elő New Yorkban és Los Angelesben – mégsem tapasztalható érdemi változás a tényleges részvételben, ragaszkodnak a home office-hoz.
Egyes cégek ultimátumot adnak:
az NBCUniversal például közölte, hogy aki nem tudja vállalni a négynapos irodai munkát, „önkéntes kilépési csomag” keretében búcsúzhat a vállalattól.
Bár a hivatalos elvárások 2024 eleje óta átlagosan 12 százalékkal szigorodtak, az amerikai dolgozók még mindig a munkaidejük negyedét home office-ban töltik – nagyjából ugyanannyit, mint 2023-ban. Ez azt jelzi, hogy a gyakorlatban a hibrid munkavégzés lett az új normális.
A vezetők sem mindig lelkesek a szigorításban: sokan inkább megtűrik, ha a jó teljesítményt nyújtó kollégák ritkábban járnak be, nehogy elveszítsék őket. Egy friss felmérés szerint a felső vezetők közel fele hajlandó lenne fizetéscsökkentést is elfogadni, ha cserébe otthonról dolgozhatna.
Európában teljesen más a helyzet: a dolgozók zöme egy fityinget sem áldozna azért, hogy otthon dolgozhasson – ez derült ki a friss euróövezeti tanulmányból.
Szigorítás vagy leépítés?
Amerikában csak a dolgozói ellenállás okoz problémát. Az Amazon például több nagyvárosban egyszerűen kifutott az íróasztalokból, parkolóhelyekből és tárgyalókból, miután teljes állású visszatérést rendelt el. Hasonló nehézségekkel szembesült a Dell is. Más cégek kompromisszumos megoldást keresnek. Az Axon nevű technológiai vállalat az új belépőktől már heti négy irodai napot vár el, de a régebbi dolgozóknak engedi, hogy megtartsák rugalmasabb beosztásukat.
Szakértők szerint sok esetben a szigorítás valójában burkolt létszámcsökkentés.
Több munkáltató „természetes lemorzsolódással” csökkenti létszámát – vagyis a szigorúbb irodai szabályokkal egyszerűen elérik, hogy egyesek maguktól távozzanak. A módszer azonban kockázatos: nem a cég választja meg, ki mond fel, így könnyen kulcsembereket is elveszíthet.
A bankok és pénzügyi központok erősebb jelenlétet tapasztalnak: New Yorkban a metróforgalom a járvány előtti szinthez közelít, és a belvárosi gyalogosforgalom is meghaladta már a 2019-es szintet. Országos szinten viszont az irodai látogatások még mindig harmadával alacsonyabbak a pandémia előtti időkhöz képest.
