Teljes a meglepetés Németországban: a kormány bejelentette az energiafordulatot – vége a napelem és a szélturbinák aranykorának, nem lesz több állami támogatás
Számtalan változtatást javasolt a miniszter: egyfelől eltörölné az új naperőművek fix betáplálási tarifáját, és hangsúlyozta „a szélerőművek tengeri bővítésének optimalizálásával akár 40 milliárd eurót is meg lehet takarítani. Sőt, jobban meg kellene vizsgálni, hogy valóban szükség van-e az erőművekre, így el lehetne kerülni a túlzott kapacitást, ami végső soron az áram árának csökkenéséhez vezetne” – írja a Deutschlandfunk.
A tanulmány szerint kulcsszerephez jut a hidrogén, ugyanis az üvegházhatású gázok semlegesítésére használhatják. Felhívják a figyelmet a nem földgázból, hanem áram segítségével előállított „zöldhidrogénre” is.
Megújuló, de megfizethetően
A minisztérium szerint a CDU politikusa elkötelezett amellett, hogy 2030-ra Németország villamosenergia-szükségletének 80 százalékát megújuló energiákból fedezze. A megfizethetőség kérdését azonban eddig nem vették kellőképpen figyelembe. A „túlkapacitásokat” is megemlítették: a nap- és szélerőművek gyakran már most is több áramot termelnek, mint amennyire szükség van, de szél- és napsütésszegény időszakokban túl keveset. Az ellátási hiányt ekkor „csak fosszilis tüzelőanyagokkal vagy importtal lehet áthidalni”.
Németországnak ezért energiatárolókra, akkumulátorokra, biomasszára, vízenergiára és gáztüzelésű erőművekre van szüksége.
Reiche tervei valószínűleg vitatottak lesznek a CDU/CSU kormányban. Schneider, az SPD környezetvédelmi és klímavédelmi minisztere nemrégiben óva intett a zöldenergia lassításától. A nap- és szélenergia bővítése például évi tízmilliárd eurós támogatást kap a szövetségi költségvetésből. 2025-ig mintegy 16 milliárd eurót különítettek el erre a célra. Kellner, a Zöldek energiapolitikusa hangsúlyozta, hogy már most is jelentős bizonytalanság tapasztalható az iparágban.
Megmenekülhet az európai autóipar: a német kancellár szembefordult Brüsszellel
Friedrich Merz német kancellár kedden megnyitotta a müncheni IAA autókiállítást, ahol bírálta az Európai Unió döntését, amellyel 2035-től betiltja a belső égésű motorok értékesítését. A politikus szerint több rugalmasságra van szükség a szabályozásban, és helytelen gazdaságpolitikai megközelítés egyetlen technológia iránt elköteleződni. Nem Merz az egyetlen, aki elégedetlen az uniós döntéssel: a BMW vezérigazgatója óriási hibának tartja az Európai Unió lépését. Oliver Zipse a napokban sürgette Brüsszelt, hogy vegye figyelembe a járműipar teljes ellátási láncát a szén-dioxid-kibocsátást érintő intézkedéseknél. Leszögezte: az uniónak 2035 után is engedélyeznie kellene a klímabarát üzemanyagok használatát.
Az európai autógyártók és autóipari beszállítók szövetségének a vezetői augusztus végén levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
A vállalatok nem tartják megvalósíthatónak a célkitűzéseket,
ezért el akarják halasztani a belső égésű motorok betiltását.
