Épül a döbbenetes EU-erőd: térképen mutatjuk hogy rakja körbe a Rheinmetall fegyvergyárakkal Ukrajnát

Látványos folyamatra mutat rá térképes összefoglalónk, Ukrajna körül gombaként nőnek ki a földből a fegyvergyárak. A vállalatok közül a főszereplő a Magyarországon is jól ismert német Rheinmetall, a pénzutánpótlást és a politikai háttérmunkát Brüsszel biztosítja. A fordulat, amit felismertek az európai részvénypiacok, nagyjából Ursula von der Leyen második európai bizottsági elnöki ciklusának elején kezdődött, és nem törte meg Washington átállása sem a békekötés oldalára.

Az európai vezetők fegyverkezési ígéretei hatására a védelmi cégek részvényei folyamatosan emelkednek, és még értékesebbek lesznek, ahányszor csak a konfliktus elmérgesedését sugalló hírek érkeznek: a Rheinmetall papírjának ára egy év alatt 230 százalékot hízott. Ennek okát, illetve az európai vezetők szándékait évekre előre kivetítve is kiválóan szemlélteti, ha térképre tesszük, hogyan szövi hálóját Ukrajna köré a német fegyvergyártó. 

Magyarország kapcsolt először, ehhez háborúra sem volt szükség

Miképp fejlődött-fejlődik ki a térképünkön látható állapot, ugyanolyan tanulságos, mint a végeredmény (és az utóbbit még nem ismerjük, hiszen újabb bejelentések jöhetnek). 

• Európa országai az ukrajnai háborút megelőző évtizedben mostohán bántak haderejükkel, úgy voltak pacifisták, hogy közben nem volt ellenükre hozzájárulni az Oroszország és Ukrajna közti feszültség táplálásához. Az orosz katonai fenyegetés legfeljebb ha nyomokban volt jelen az európai sajtóban, háborúra nem számítottak, annál inkább az amerikai védernyőre, még akkor is, amikor első elnöksége idején Donald Trump az európai NATO-szövetségesek nagyobb szerepvállalását sürgette.

Magyarország már 2010-ben másképpen állt a haderőhöz, mint az azt teljesen leépítő baloldali kormányok, egy évtizeddel ezelőtt pedig az éles fordulat is bekövetkezett, amire Orbán Viktor miniszterelnök így emlékezett:

Ennek köszönhető, hogy a térképen szereplő magyar gyártási központok már akkor épültek-működtek, amikor a „Rheinmetall-gyűrűnek” talán a gondolata sem volt még meg a fejekben.

• A háború 2022-es kirobbanását és a nyugati fegyverszállítások keletre indulását követően jött az a fázis, amikor szerviz- és karbantartó központok jöttek létre Ukrajna közelében. Mivel a hadban álló ország állandó harceszköz- és lőszerhiánnyal küszködött, és az európai vezetők elkötelezték magukat, hogy bármi áron kitartanak mellette, 
• ezt követte a gondolat, hogy a gyártást és a beszállítói láncokat is a közelbe kell vinni, ami még akkor is praktikus lenne, ha Európa könnyen és gyorsan tudna szállítani keleti irányba: ezt a logisztikai fejlesztést elmulasztották végrehajtani. 

Az EU fegyverkezése: nem ez volt a szándék, de a Rheinmetall számára megágyaztak, és nincs vége

Ezt a váltást több politikai lépcsőben hajtották végre, és ironikusan akkorra „érett be”, amikor az amerikaiak Trump alatt kivonultak az ukrajnai háború finanszírozásából, és fegyvert is csak az európaiak kontójára szállítanak. Az EU mindkét felelősséget átvállalta, Brüsszel már tavaly, a bizottsági ciklusváltáskor megismételte határozott ígéreteit, amikor Trump „érkezte” még csak kockázat volt.

A zöldátmenetről a fegyverkezésre átnyergelni az uniós gazdaságpolitikát, „megágyazva” a Rheinmetall terjeszkedésének, a következő lépcsőkben történt:

• A béna kacsa német kormányt tavasszal Friedrich Merz koalícója váltotta, amely történelmi léptékű, jórészt a fegyverkezésre kihegyezett kiadási programot fogadott el.
• Megszülethetett az EU méltatlanul keveset emlegetett „fekete-tengeri stratégiája”, miután az elnökválasztással Romániában elhárult az EU- és NATO-szkeptikusok hatalomra kerülésének veszélye, a másik kulcsszereplő Bulgáriát pedig meg lehetett nyerni felvételével az euróövezetbe: ezek voltak a zöld fények, hogy a fegyverek és csapatok Ukrajnába juttatásának megkönnyítésére hatalmas logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekbe fogjanak a két országban – és érkezhessék a Rheinmetall is. Hatalmas beruházásokkal, amelyeket az elmúlt hetekben jelentettek be.
• A június végi NATO-csúcson az európai tagok Trump nyomására, aminek már nem állt ellen Brüsszel sem, hadi kiadásaik meredek emelését fogadták el. 
• Ezt követően von der Leyen olyan hétéves uniós költségvetést terjesztett elő, amelynek fő célkitűzései a hatalomközpontosítás mellett Ukrajna támogatása és a fegyverkezés.

Lássuk a térképen, „Rheinmetallra lefordítva” mi következett mindebből, és következik a következő időszakra – vagy talán korszakra –, akár békét kötnek az ukránok az oroszokkal, akár nem.

A Rheinmetall már létező és kiépülő hálója Ukrajna körül

ROMÁNIA

Medgyes – speciális járművek, teherautó-felépítmények és szállító járművek gyártása és karbantartás, például légvédelmi rendszerek alvázainak szervizelése. A tervek szerint itt gyártják a KF41 Lynx gyalogsági harcjárműveket és szerelik össze, illetve karbantartják a Rheinmetall HX taktikai teherautóit.

Viktóriaváros – Új 700 fős lőporgyár gyár épül 535 millió eurós beruházással, a cél, hogy a legkorszerűbb üzem legyen világszerte. Az építkezés 2026-ban indul és körülbelül 3 évig tart. A németországi aláírási ceremónián a Rheinmetall vezérigazgatóján kívül jelen volt Boris Pistorius német védelmi miniszter, a NATO-főtitkár Mark Rutte és a bolgár elnök Rumemn Radev is. (Viktóriavárosról érdekességként: 1942 és 1944 közt itt hadifoglyopk és munkaszolgálatos zsidók kezdtek el lőporgyárat építeni, a kommunista idők büszkesége lett, zárt város és ateista város, neve is a szocializmus győzelmét szimbolizálja.)

BULGÁRIA

Sopot – Több mint egymilliárd eurós beruházással lőporgyárat és egy 155 mm-es NATO-szabványú lövedékeket előállító gyárat terveznek létrehozni, vegyesvállalatban a legnagyobb bolgár fegyvergyárral, a VMZ-vel.  (A Rheinmetall mindenütt helyi partnerekkel dolgozik.) Bulgária 960 millió eurós hozzájárulása – írta a bejelentéskor a bolgár Novinite – az EU SAFE mechanizmusából folyik be, amelyet a védelmi ipar felpezsdítésére hoztak létre.   

A VMZ-ről annyit, hogy az első negyedévben 296 millió leva bevétele volt, sokkal több mint a 2021-es egész évi 192 millió, és a 2025-ös teljes évre már  egymilliárdot várnak. A fegyverüzlet nem csak a Rheinmetallnak gyümölcsöző, ahova beteszik a lábukat, ott pénz terem. 

MAGYARORSZÁG

Várpalota  - Bővülő lő- és robbanószergyár, 2024. októberében kezdte meg a termelést. A Lynx gyalogsági páncélozott harcjárművek 30 mm-es gépágyúlőszereit, illetve 120 mm-es harckocsilőszereket kívánnak itt gyártani.  

Zalaegerszeg – 2023. augusztusa óta működik, Lynx KF41 gyár és tesztközpont (ZalaZone), modern harcjárműgyártó és kompetenciaközpont, lőpályával. 

Szegeden nagy fejlesztési központot épít a Rheinmetall.

SZLOVÁKIA

Szepsi – 2022-ben röppent fel, hogy itt is gyártanának Lynx páncélozott gyalogsági harcjárműveket. A Lynx KF41-nek már vannak szlovákiai alkatrész-beszállítói.

CSEHORSZÁG

Trmice – Leopard 2A4 harckocsik és BPz3 Büffel műszaki mentőjárművek karbantartása és javítása.

LENGYELORSZÁG

Gliwice – Az Ukrajnába kerülő Leopard 2 tankok szervizelése/javítása a lengyel Bumar-Łabędyvel közösen. 

LITVÁNIA

Jonava – Boxer/Vilkas, Puma, Leopard 2, PzH 2000 eszközök szervízközpontja a szintén német KNDS-szel közösen.

Baisogala – 2026 közepétől tízezrével gyártanának itt 155 mm-es lőszereket, a beruházás 180 millió eurós.

A Baltic News Network (BNN) májusi beszámolója szerint Lettországgal is tárgyal a Rheinmetall nagy kaliberű lőszerek gyártásáról.