Berozsdásodtak a svéd autóipar büszkeségei és ebben Trump az egyik bűnbak

Hónapról hónapra csökkennek a kínai kézben lévő Volvo Cars autóeladásai. A tavalyi évet 2023-hoz képest rekordszámú, 763 389 autó eladásával záró svédek most történetük sötét oldalát írják, s örülhetnek, ha a 2024-es 8 százalékos bővülés után idén elkerülik a két számjegyű visszaesést.

Ha az augusztusi 48 029 darabos értékesített darabszámot nézzük, akkor jó úton haladnak, az ugyanis csak 9 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, de ez egyben a nyári három hónap leggyengébb teljesítménye. Az idei nyolchavi mínusz viszont kerek 10 százalékos a cég friss kimutatása szerint.

A svéd autóipar is Trump kegyeit keresi 

Megtört a zöldátállás előrehaladását mutató trend is, ennek hátterében az egyik legnagyobb piacuk, az Egyesült Államok vámpolitikája és a környezetbarát autók vásárlási támogatását eltörlő Donald Trump okolható, a termékpaletta ugyanis továbbra is kiváló modellekből áll. 

Augusztusban a Volvo elektromosautó- és tölthető (plug-in) hibrid eladásai 17 százalékkal csökkentek, s együtt már csak a teljes volumen 43 százalékát teszik ki. Utóbbi megoszlása 23-20 százalék a tölthető hibridek javára.

Hakan Samuelsson Volvo-vezérigazgató a vámterhek radikális csökkentéséért lobbizott Brüsszelnél, mert hiába hozták át Kínából Európába, a belgiumi Gentbe egyik sikermodelljük, az elektromos EX30 SUV gyártását, cseberből vederbe estek.

Kínával még tárgyalnak az amerikaiak, az Európai Bizottsággal viszont július végén kiegyeztek egy 15 százalékos vámban, amely a közeljövőben valamikor felváltja a most érvényes 27,5 százalékost és a híresztelések szerint tovább csökkenthető viszonossági alapon. 

A svédek eközben előremenekülnek, s júliusban bejelentették, hogy eddigi egyetlen amerikai gyárukban, a dél-karolinai Charlestonban megkezdik sikermodelljük, az XC60 városi terepjáró (SUV) összeszerelését, amit eddig Svédországban végeztek. A vámháborús békekötés után a reményeik szerint az amerikai exportjuk ismét fellendülhet. 

Tenniük is kell ezért, s hogy drasztikus profitcsökkenésüket elfeledtessék, hiszen a második negyedévben 2,9 milliárd koronára zuhant az üzemi nyereségük az egy évvel korábbi békeidőkben elért nyolcmilliárdról.

A „kistestvérnek” is össze kell szednie magát

A Geely csoport másik szárnyaszegett svéd márkájánál, a Polestarnál is gyatrán megy az üzlet, ott is

• a vámok emelkedése,
• a villanyautók keresletcsökkenése
• és a verseny erősödése

a fő tényező, ami a forgalom dinamikus felfutását akadályozza. A Polestar 1,03 milliárd dolláros veszteséget jelentett a második negyedévről, ez az egy évvel ezelőtti mínusz közel négyszerese. A társaság Polestar 3 nevű modelljéhez kötődően 739 millió dolláros értékvesztést könyvelt el. A váratlanul nagy veszteségre szerdán 11 százalékos zuhanással reagált az autógyártó Nasdaq-n jegyzett részvényárfolyama.

– ezt az üzenetet küldte a cégvezetés, megerősítve, hogy a Volvo dél-karolinai üzemében folytatják a Polestar 3 összeszerelését. 

Kínában a Geely csoport üzemeiben a Polestar 2, 3 és 4 modellek gyártása folyik, míg a Polestar 7 kompakt elektromos SUV-juk gyártását eleve Európában indítják, méghozzá 2028-tól Kassán, a Volvóval való együttműködésben.

A cég az amerikai piac elengedésével már nem sokat veszít, hiszen éves összevetésben 37 százalékkal, 791 millió dollárra gyarapodott negyedéves bevételének csupán 8 százaléka származott onnan, míg 77 százalék az európai piacról folyt be. A Polestar a második negyedévben 18 049 luxuskategóriás elektromos autót értékesített, 38 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

A vállalat rövid távú kötelezettségei június végén 5,2 milliárd dollárra rúgtak. A cég finanszírozási gondokkal küzd, s ennek enyhítésében kisebbségi tulajdonosára, a Volvóra sem számíthat, viszont a Geely tulajdonosa, Li Shufu továbbra is rendíthetetlenül bízik a cég jövőjében, júniusban például 200 millió dolláros tőkeinjekcióval csendesítette le az ebben kétkedőket.