A Szerbiába történő olajszállítás kérdése ismét napirendre került: október 8-án lejár az engedély, amely lehetővé teszi a Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalatnak, hogy olajat szállítson a Szerbiai Kőolajipari Vállalatnak (NIS). Ezen a napon ugyanis életbe lépnek a NIS elleni szankciók a vállalatban lévő orosz tulajdonrész miatt.
A többségében orosz tulajdonú NIS ellen az Egyesült Államok idén januárban jelentett be szankciókat, de Szerbia többször kapott haladékot az orosz tőke eltávolítására. Ezt azonban Belgrád eddig nem teljesítette. Szeptemberben a belgrádi értéktőzsde közölte, hogy az orosz Gazpromnyeft a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott az orosz Gazpromra.
A változást követően a Gazpromnyeft részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,3 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,3 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. A szankciók teljes hatályba lépését eredetileg 2025. október 1-jére tervezték, de az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma különleges engedélyeket adott, amelyek legalább október 8-ig késleltetik a szankciók teljes bevezetését.
A halasztásért Vucic köszönetet mondott az amerikai kormánynak, mondván, ezzel igyekeztek tiszteletet mutatni Szerbia iránt, ám a határidő lejárta után az országnak lényegében ugyanazzal a kérdéssel kell szembenéznie, amelyre nincs válasza. Hozzátette: Belgrád igyekszik majd új ajánlattal előállni, de nem lehet tudni, a másik fél ezt elfogadja-e.
A szerb elnök korábban arról is beszélt, hogy a szankciók miatt főként a bankokkal adódhatnak gondok, mivel senki nem akar majd egy szankciók alatt álló vállalattal üzletelni, így az is előfordulhat, hogy a NIS dolgozóinak fizetését sem fogják tudni folyósítani. A hivatalos adatok szerint Szerbiában 1529 benzinkút működik, amelyek közül 324-et a NIS üzemeltet.
A NIS kezében van Szerbia egyetlen olajfinomítója, amely Pancsován található. A horvát Janaf szintén október 8-ig kapott engedélyt, hogy olajat szállítson a NIS-nek. Az engedély elvesztése súlyosan érintené a horvát vállalat működését, mivel
a Janaf bevételeinek körülbelül harmadát adja a szerbiai export.
Amennyiben ez kiesik, az a cég fennállásának legnagyobb csapása lenne az üzletmenetre, ez pedig katasztrofális következményekkel járna – írja a horvát közszolgálati televízió (HRT).
A fejlemény Magyarország szempontjából sem lényegtelen, mivel a Mol és a Janaf között hosszabb ideje fennáll egy üzleti kapcsolat az Adriai-tenger felől érkező kőolaj szállítása kapcsán, bár az elmúlt napokban éles vita robbant ki a felek között.
Horvát–magyar vita, ez aztán a fordulat: beismerte a miniszterelnök, óriásit hibáztak
A horvát kormányfő kijelentette: ha a magyar fél reális áron hajlandó eladni, Zágráb készen áll a visszavásárlásra. Andrej Plenkovic szerint stratégiai hiba volt annak idején eladni az INA-részvényeket, különösen az energiaválság fényében. A miniszterelnök szerint Zágráb komoly elemzéseket végzett és méltányos ajánlatot tett a magyar olajvállalatnak, ám azt nem fogadták el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.