Nagy Márton: Életveszély lenne hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHétfő reggel megtartották Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter parlamenti meghallgatását, amelyen a kormány gazdaságpolitikájáról kérdezték a tárcavezetőt. A miniszter ismertette a magyar gazdaság helyzetét, a költségvetés állapotát, a jövő évi kilátásokat, valamint a kormány és a jegybank közötti feszültségpontokat. A meghallgatás fókuszába a költségvetési hiány, a gazdaságélénkítés, a hitelminősítők viselkedése és az európai gazdasági környezet kerültek – derült ki a Portfolió tudósításából.
Nagy Márton: „a háború és a német gazdaság szenvedése visszafogja a növekedést”
Nagy Márton arról beszélt, hogy az ukrajnai háború és a német gazdaság gyengélkedése jelentősen visszafogják a magyar növekedést és a költségvetés mozgásterét.
Azért nincs ma 2 százalékos magyar növekedés, mert ezt elviszi a német gazdaság szenvedése.
Szerinte ebben a környezetben elengedhetetlen az aktív, ösztönző gazdaságpolitika. A kormány a fogyasztás élénkítésén keresztül próbálja fenntartani a GDP-bővülést. Úgy számol, hogy a fogyasztás önmagában 2 százalékponttal húzza fel a növekedést, amely idén 0,5, jövőre 3 százalék lehetne, ha a német recesszió nem húzná le az adatokat.
Ennek az anticiklikus politikának ára a magasabb költségvetési hiány. A kormány 5 százalékra emelte az idei és a jövő évi hiánycélt. Nagy szerint ez nem túlzott lazítás, különösen a román példához viszonyítva, ahol szerinte „elszállt a költségvetés”. A miniszter úgy véli, a piac elfogadta a lépést, amit azzal támasztott alá, hogy a Moody’s nem rontotta Magyarország adósbesorolását.
A hiány mellett az államadósság szintje idén és jövőre stagnálhat, 2025-től pedig a növekedés már segíthet a mutatók javításában.
A miniszter kritizálta a Magyar Nemzeti Bank „erős szigorát” jelentő monetáris politikát, amely szerinte ugyan letörte az inflációt, de jelentős gazdasági áldozattal jár. Emiatt tartja szükségesnek a fiskális ösztönzést, elsősorban a reálbérek emelésén keresztül. Rövid távon szerinte a fogyasztás húzza a növekedést, tartós felzárkózást azonban csak a beruházások bővülése hozhat.
Hiányos a magyarok pénzügyi kultúrája
Nagy Márton kritizálta a bankszektort is, mivel szerinte a magas extraprofit csak addig lehetséges, amíg gyenge a lakosság pénzügyi kultúrája. „Ha van pénzügyi kultúra, nincs extraprofit.”
A kormány 2025-ben plusz 180 milliárd forintot von el a bankoktól, és ezt termelővállalati programokra, valamint adócsökkentésre csoportosítja át.
A Liszt Ferenc Repülőtér bővítésénél kiemelte, hogy a kapacitásnövekedés mellett sem nőhet a zajterhelés, a 0–24 órás teheráru-forgalmat ezért viszik más településre.
A tárcavezető a munkaerőpiac kapcsán zéró toleranciát ígért az olyan esetekkel szemben, amikor magyar munkásokat cserélnek le külföldiekre.
Életveszély lenne hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez.
A jelenlegi nyugdíjrendszer azt mondja: ha bármi történne, az állam fizet, a költségvetés kipótolja a kifizetéseket. Az inflációkövetés be van építve és a 13. havi nyugdíj is, valamint a 14. havi nyugdíj kifizetése is elkezdődik – sorolta. A nyugdíjrendszerrel nagyon óvatosan kell bánni – figyelmeztetett.
A miniszter úgy látja, hogy a német kormány fedezetlenül költekezik, az ipart – különösen az autóipart – nem védi meg. A német autóipar helyzetéről azt mondta: „Hazaáruló az a kormány, amelyik nem képes megvédeni a saját iparát a kínaiaktól.”
Az akkumulátorgyártás a versenyképes járműipar motorja
Nagy Márton szerint az akkumulátoripart az a „must”, ami nélkül nincs versenyképes járműipar és elektromos átállás. A miniszter szerint a kormány „zéró toleranciát” alkalmaz, ha egy vállalat magyar munkásokat cserél le külföldi munkaerőre. Példaként említette a CATL gyárát, ahol Czomba Sándor államtitkár személyesen járt el egy hasonló ügyben.
A kormány célja, hogy a járműipar mellé új gazdasági lábakat építsen az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a hadiipar erősítésével.
Nagy Márton beszélt az amerikai pénzügyi védőpajzsról, amely szerinte támadás esetén védené a magyar gazdaságot és a forintot. Emellett elmondta: Magyarország 17,4 milliárd eurós SAFE-hitelkeretre adott be igényt, amely kedvezőbb finanszírozást biztosíthat, mint a piaci források.
