Aggasztó méreteket ölt a globális pilótahiány – így kerülhetnek bajba a légitársaságok

Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át a légi közlekedési iparág. Bár a koronavírus-járvány miatti lezárások néhány évre visszavetették a utazási kedvet és lehetőségeket, és ezzel együtt a repülést is, a szektor a Covid lecsengése után visszatért korábbi szintjére, sőt, több helyen már felül is múlja azt.

Azonban nemcsak az utasok, hanem a szektorra leselkedő kihívások száma is látványosan megemelkedett. A biztonsági ellenőrzésnél hosszú sorok figyelhetők meg, egyre több a kibertámadás a repülőtéri check-in rendszerek ellen, a dolgozók egyre gyakrabban döntenek a sztrájkok mellett, miközben az elveszett poggyászokkal és a járattörlésekkel kapcsolatos híreket mindig felkapja a média.
Ezzel egyidejűleg egy másik, utasként egyelőre még nem szembetűnő probléma is sújtja a légitársaságokat: egyre nagyobb a pilótahiány – írta elemzésében a Deutsche Welle.

A német lap emlékeztet, hogy a pandémia alatt és után sok helyen felfüggesztették a pilótaképzést, mivel a vállalatok kivártak, hogy a járvány milyen hatással lesz az utazási iparra. Ennek az lett az eredménye, hogy most, amikor a repülős utazások száma újra a csúcson van, jelentős a képzési lemaradás, és az iskolák nehezen tudnak új pilótákat képezni. Ráadásul a koronavírus-járvány sok tapasztalt pilótát arra ösztönzött, hogy idejekorán nyugdíjba vonuljon, egy részük nem is akar változtatni ezen az elhatározásán. Ez leginkább Észak-Amerikában jelent problémát.

Aggasztó méreteket ölt a pilótahiány

Ez a helyzet kettős kihívás elé állítja a légitársaságokat: egyszerre kell pótolniuk a nyugdíjba vonulókat, másrészt a létszámot is kellene bővíteniük, mivel a szabadidős repülőutak iránt egyre bővül a kereslet.

„A légi közlekedés jelenlegi növekedési üteme sok légitársaságot meglepett. Mivel a pilóták kiképzése több évig tart, emiatt a mostani helyzet normalizálódása is több évet fog igénybe venni” – nyilatkozta a portálnak Christoph Klingenberg, a németországi Worms Alkalmazott Tudományok Egyetemének légi közlekedési szakértője.

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint csak az Egyesült Államokban az elkövetkező tíz évben évente körülbelül 18 200 álláshely nyílik meg a különböző légitársaságoknál kereskedelmi pilóták számára, ami összességében több mint 180 000 új pilótaállást jelent a tengerentúlon.

A Boeing repülőgépgyártó prognózisa szerint a személy- és teherszállítást is figyelembe véve 2044-re a jelenlegihez képest világszerte 660 ezerrel több kereskedelmi pilótára lesz szükség.
„Azok a pilóták, akik most kezdik el a képzésüket, jó helyzetben lesznek, hogy a diploma megszerzéséig kihasználják a felmerülő lehetőségeket” – írja jelentésében a Boeing.

Azonban ahhoz, hogy ki tudják elégíteni ezt a hatalmas munkaerőpiaci igényt, a pilótai pálya után érdeklődőknek hozzá kell férniük a releváns és minőségi képzéshez. Ez azonban nem könnyű. Bár a tapasztalt pilóták sokat kereshetnek, a pilótává válás már önmagában is egy hosszú és rendkívül drága út.

A lassú és drága képzés miatt nehéz az utánpótlás

Az Amerikai Egyesült Államokban a repülési képzés több mint 100 000 dollárba (mintegy 33,6 millió forint) kerül, ami magas összeg, sok érdeklődőt elriaszt ettől a karriertől. Ráadásul az egyéb tanúsítványok és minősítések mellett az Amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság előírja, hogy minden légitársaságnál, amely menetrend szerinti utasszállítási szolgáltatást nyújt, az első tiszteknek rendelkezniük kell légi közlekedési pilóta (ATP) tanúsítvánnyal. Ez további 1500 óra repülési tapasztalatot jelent, amely követelménynek a pilótáknak az iskola elvégzése után további egy-két évbe telik, hogy megfeleljenek.

Magyarországon ugyan valamivel olcsóbb a képzés, de itt is mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. A CAVOK Aviation Training és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Repüléstudományi és Hajózási Tanszék együttműködésének köszönhetően 2017 óta érhető el az Integrált ATPL légi forgalmi pilóta program. A tanszéki honlap szerint a magyar pilótaképzési piacon egyedülálló program keretein belül a CAVOK repülőiskola az integrált ATPL képzés gyakorlati részét, a BME pedig elméleti kontakt órákat biztosítja a résztvevőknek.

A program teljes képzési költsége 25,9 millió forint. Ez minden költséget tartalmaz, a repülőorvosi vizsgálaton kívül, beleértve az összes, képzés közben felmerülő díjat,

• mint például a repülőgépek használatának költsége,
• az üzemanyag,
• illetve az összes leszállási illetéket és repülőtér-használati díjakat.
• Ezeken felül a tandíj magába foglalja az oktatói díjakat (elméleti és gyakorlati),
• a felkészüléshez szükséges anyagokat (kérdésbank, repülőgép-leírások, elméleti felkészülési anyagok),
• hatósági illetékeket és a vizsgadíjakat (első alkalom).

A képzés kis létszámú, 2025-ben indult a tizedik évfolyam. Az eddig végzett 7 évfolyamból 40 fő helyezkedett el légitársaságoknál, további 10 fő pedig oktatóként.