A németek csodafegyveren ülnek: míg a magyar határhoz félelmetesen közel pusztított egy orosz rakéta — megrongálta a Kelet-Európa java részét ellátó gáztárolót
Németország vadonatúj Arrow 3 nevű rakétavédelmi rendszere először kerülhetett közvetett összetűzésbe az orosz fejlesztésű Oresnyikkel az ukrajnai Sztrij közelében — közölte a német Welt.
Ami Lvivben történt, az nem feltétlenül marad Lvivben
Oroszország saját állítása szerint egy Oresnyik típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a lengyel határ közelében található ukrán gáztároló komplexumra Sztrij város közelében,
amely Kelet-Európa gázkészleteinek jelentős részét tárolja.
December elején a német hadsereg üzembe helyezte Arrow 3 rakétavédelmi rendszerét, egy pajzsot, amelynek célja, hogy Németországot és szövetséges szomszédjait megvédje az ilyen fenyegetésektől. A Welt magazinnak a Bundeswehr arról számolt be, hogy
Németországot konfliktus esetén elsősorban a nagy hatótávolságú ballisztikus fegyverrendszerek – köztük az új orosz Oresnyik rakéta – fenyegetik,
majd kiemelték az Arrow 3 rakétarendszerek jelentőségét. Az izraeli gyártmányú AWS-G-vel és az USA-val együttműködésben kifejlesztett rendszerrel a német légierő teljesen új, stratégiai jelentőségű képességre tesz szert.
Mit tud az Oresnyik, hogy még a németek is tartanak tőle?
Az Oresnyik (magyarul „mogyoróbokor”) egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely az RS–26 Rubezs nukleáris fegyverhordozón alapul. Ukrajnai adatok szerint több mint Mach 10-es sebességgel (kb. 0,1 kilométer per óra) repült célpontja felé. Becsült hatótávolsága 5000-5500 kilométer, Oroszországból gyakorlatilag Európa bármely pontját képes elérni.
A rakéta egyszerre akár több hagyományos robbanófejet is hordozhat, de elsősorban nukleáris robbanófejek hordozására fejlesztették ki. Ezzel azonban a fegyver csak korlátozottan alkalmas precíz hagyományos csapásokra, használata a szakértők szerint leginkább hatalomdemonstrációnak tekinthető. Az első Oresnyik-csapás 2024 novemberében Dnyipróban, Ukrajnában – az ukrán haderő legnagyobb meglepetésére – viszonylag kis károkat okozott.
Hihetetlen derült ki a becsapódott Oresnyik rakétáról: teljesen más volt a célja, mint az ukránok először hitték
A második csapás már teljesen más céllal történt
Az ukrán légierő információi szerint a második támadás során, január 8-án éjjel, a rakétát a távoli orosz Kapusztyin Jar tesztpályáról indították a Kaszpi-tenger partján. Ez azt jelenti, hogy több ezer kilométert tett meg, és magas ballisztikus pályán érte el Ukrajna legnyugatibb részét. A becsapódás körülbelül 80 kilométerre történt a NATO határától, Kijevet „komoly fenyegetésnek” ítélték az európai biztonságra nézve.
A fegyver Lengyelországhoz ilyen közel történő bevetése ezért elsősorban Oroszország erődemonstrációjának is tekinthető.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök a múltban azzal dicsekedett, hogy a rakétát a nagy sebessége miatt lehetetlen elfogni, és még hagyományos robbanóanyag alkalmazásával is egy nukleáris fegyver pusztító erejével rendelkezik. A nyugati szakértők azonban kételkedni kezdtek a kijelentésekben, azok túl drámainak tűntek, hiszen a jelenleg ismert orosz technológiákkal az Oresnyik nem érhetett el ilyen forradalmi áttörést.
Új lehetőségek nyílnak Európa előtt a német Arrow 3 segítségével
Németország Európában elsőként rendelkezik olyan rendszerrel, amelyet pontosan ilyen forgatókönyvre fejlesztettek ki, és amely alapvetően képes megakadályozni egy Oresnyik típusú közepes hatótávolságú rakéta támadását. Az Arrow 3 úgy van kialakítva, hogy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat jóval a célpontjuk előtt elfogja.
A korábbi légvédelmi rendszerekkel, például a Patriottal ellentétben az Arrow 3 nem a légkörben, hanem majdnem az űrben, azaz több mint 100 kilométer magasságban semlegesíti a támadó rakétákat.
Az elfogás az úgynevezett hit-to-kill elv alapján történik: az ellenséges rakéta robbanófeje kizárólag a közvetlen becsapódás erejével semmisül meg. Az elfogó rakéták hatótávolsága több ezer kilométer, így egyetlen állás nemcsak Németországot, hanem Közép- és Kelet-Európa nagy részét is lefedheti. Döntő feladat hárul a rendszer korai figyelmeztető radarjára, amely egy izraeli gyártmányú, nagy teljesítményű fázisvezérelt radar. Ez akár 900 kilométer távolságban is képes ballisztikus célokat észlelni.
Ez a radar folyamatosan aktív, és be van építve a NATO korai figyelmeztető hálózatába, amely műholdas adatokat is felhasznál.
Az első német Arrow 3-egységet a szász-anhalti Holzdorf légibázison állomásoztatják. Innen a rendszer már a repülés nagyon korai szakaszában követni tudja a közeledő rakétákat Oroszország felett, jóval azelőtt, hogy azok belépnének a NATO légterébe. A szakértők szerint nagyon valószínű, hogy az Arrow 3 rendszer érzékelői végig követték a legutóbbi orosz Oresnyik-támadást, sőt az USA műholdas korai figyelmeztető rendszerei már néhány másodperccel a felszállás után érzékelhették a pusztító fegyvert. Ezek az adatok jelenleg csak a német hadsereg számára állnak rendelkezésre.
