Nem az esés fáj igazán, hanem a rossz reakció – mit tehetünk, ha vörösbe borulnak a grafikonok?
A részvénypiacok ingadozása természetes jelenség, ennek ellenére egy nagyobb árfolyamesés sok befektetőt mégis váratlanul és megrázóan ér. Amikor a portfólió értéke rövid idő alatt látványosan csökken, könnyű pánikba esni, és gyors, átgondolatlan döntéseket hozni. Pedig a piaci hullámzásokkal már a befektetési stratégia kialakításakor számolni kellene.
A piaci esések nem kivételes események, hanem a kockázatos eszközök – például a részvények, ingatlanok vagy nyersanyagok – természetes velejárói. Ezek az eszközök hosszú távon magasabb hozamot kínálhatnak, cserébe azonban időről időre jelentős árfolyamkilengéseket mutatnak. A felkészült befektető nem akkor kezd kapkodni, amikor már zuhan a piac, hanem előre készül fel az ilyen időszakokra – technikai és pszichológiai értelemben egyaránt.
Számított kockázatvállalás – ne legyen meglepetés a zuhanás
Befektetés előtt alapvető fontosságú a kockázatvállalási képesség és hajlandóság reális felmérése. A kockázat nem elvont fogalom: azt jelenti, hogy a befektetések értéke időnként akár jelentősen is csökkenhet, mielőtt ismét emelkedni kezd.
A kockázatvállalási képesség azt mutatja meg, hogy anyagilag mekkora veszteség viselhető el anélkül, hogy az a megélhetést vagy fontos pénzügyi célokat – például lakásvásárlást vagy hiteltörlesztést – veszélyeztetné. A kockázatvállalási hajlandóság ezzel szemben azt írja le, hogy érzelmileg mennyire tolerálhatóak az árfolyam-ingadozások.
Ha egy portfólióban túl nagy súlyt kapnak a kockázatos eszközök, akkor egy hirtelen piaci esés során könnyen pánikreakció alakulhat ki, ami rossz időzítésű eladásokhoz vezethet. Az érzelmi alapon meghozott döntések pedig hosszú távon érdemben ronthatják a befektetések hozamát.
Diverzifikáció – ne egyetlen lapra kerüljön minden
A kockázatcsökkentés egyik legfontosabb eszköze a diverzifikáció, vagyis a több lábon álló portfólió kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a befektetések nem egyetlen eszközosztályra, régióra vagy piacra koncentrálódnak, hanem többféle befektetés között oszlanak meg. A részvények mellett
- kötvények,
- ingatlanbefektetések,
- nyersanyagok
- vagy akár különböző földrajzi régiók piacai is szerepet kaphatnak egy portfólióban.
A diverzifikáció előnye, hogy egy adott piaci szegmens gyengébb teljesítményét más befektetések részben ellensúlyozhatják. Nem ritka, hogy miközben egyes nagy részvénypiacok esnek, más eszközosztályok stabilabban teljesítenek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a diverzifikáció nem garantál nyereséget, viszont csökkentheti a portfólió volatilitását, és mérsékelheti a nagyobb piaci esések hatását.
Likviditás: legyen mozgástér a nehéz időszakokban
Piaci visszaesések idején sok befektető teszi fel a kérdést, hogy érdemes-e ilyenkor vásárolni. A döntés azonban nem akkor a legjobb, amikor már zuhan a piac, hanem jóval korábban.
A tudatosan képzett likvid tartalék lehetőséget teremt arra, hogy kényszerű eladások helyett megfontolt döntések szülessenek.
A készpénz vagy ahhoz közeli eszközök nem tétlenül parkoló megtakarítást jelentenek, hanem stratégiai eszközt. Segítségükkel a befektető nem kényszerül arra, hogy kedvezőtlen piaci környezetben szabaduljon meg befektetéseitől, sőt akár ki is használhatja az alacsonyabb árakat.
„Vásárolj olcsón, adj el drágán” – könnyű mondani, nehéz megvalósítani
A klasszikus befektetési alapelv mindenki számára ismerős, a gyakorlatban azonban nehéz pontosan eltalálni a piaci mélypontokat és csúcsokat, és senki sem képes következetesen megjósolni az árfolyammozgásokat. Léteznek azonban olyan módszerek, amelyek segíthetnek csökkenteni az időzítés kockázatát. Ilyen például a rendszeres, időszakonkénti befektetés, amely az átlagárhatás révén mérsékli az egyszeri rossz belépés kockázatát. Emellett egyes befektetők előre rögzített szabályok alapján változtatják portfóliójuk kockázati szintjét bizonyos piaci jelzések hatására.
Fontos ugyanakkor, hogy nincs univerzális mutató vagy módszer, amely minden piaci környezetben megbízhatóan működne. Ezeket az eszközöket csak megfelelő tudással és tapasztalattal, óvatosan érdemes alkalmazni.
Mentális felkészülés – a befektetés láthatatlan része
A piaci esések kezelésének egyik legnehezebb része nem technikai, hanem pszichológiai. Amikor a számlán szereplő összeg csökken, könnyen felülkerekednek az érzelmek, még akkor is, ha a befektető korábban tudatosan számolt az árfolyam-ingadozásokkal. Az emberi agy hajlamos a veszteségeket sokkal fájdalmasabban megélni, mint amekkora örömet egy hasonló mértékű nyereség okoz. Ez a veszteségkerülés természetes reakció, de a befektetési döntések során gyakran rossz irányba terel. A tudatos befektető tisztában van ezekkel a mentális csapdákkal, és igyekszik előre kialakított szabályok mentén dönteni, nem pedig pillanatnyi érzelmek alapján.
További eszközök a kockázatok kezelésére
A klasszikus portfólióépítés mellett léteznek további eszközök is a piaci esések hatásának mérséklésére. Ilyenek például az előre meghatározott veszteségi szinteken automatikusan aktiválódó eladási megbízások, amelyek segíthetnek korlátozni a nagyobb árfolyamveszteségeket. Haladó befektetők számára szóba jöhetnek különböző fedezeti (hedging) megoldások is, például opciók vagy más származtatott termékek alkalmazása, amelyek piaci zuhanás esetén részben ellensúlyozhatják a portfólió veszteségeit. Egyes piacokon emellett a veszteségek tudatos realizálása adózási szempontból is kedvező lehet, mivel csökkentheti a későbbi nyereségek után fizetendő adót.
Felkészülés vagy kapkodás
A piaci esések nem rendkívüli katasztrófák, hanem a befektetések természetes velejárói. A lényegi kérdés nem az, hogy bekövetkeznek-e, hanem az, hogy a befektetők hogyan reagálnak rájuk. A tudatos felkészülés három alappilléren nyugszik:
- egy racionális, a kockázatvállalási képességhez illeszkedő befektetési stratégián,
- egy jól felépített, diverzifikált portfólión,
- valamint azon a mentális felkészültségen, amely lehetővé teszi, hogy ne pánikból, hanem terv szerint szülessenek a döntések.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, egy piaci esés nem feltétlenül végzetes esemény, hanem akár hosszabb távon is értelmezhető lehetőség lehet.
