Káoszba zuhant az EU-tagország, az euró bevezetése ekkora zűrzavart még nem okozott: "ki a maffiával" – követelik
Káoszba zuhant Bulgária pár héttel az euró bevezetése előtt az országos tüntetéshullám miatt. Szerda este is több ezer ember tüntetett a kisebbségi kormány ellen Szófiában és több tucat másik városban is, és amiért az szerintük nem tud megbirkózni a rendszerszintű korrupcióval az Európai Unió legszegényebb tagállamában.
A Reuters tudósítása szerint a tiltakozók lézerrel vetítették a parlament falára a követeléseiket:
- „mondjatok le”,
- „ki a maffiával”,
- „tisztességes választást”.
Azt hiszem, az emberek energiája előbb-utóbb arra kényszeríti majd a kormányt, hogy lemondjon, mert sok reformra van szükség
– mondta a brit hírügynökség tudósítójának az egyik tüntető a bolgár fővárosban.
Az embereket az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint elsősorban Deljan Peevszki bolgár politikus és az ország leggazdagabb oligarchája frusztrálja, akit az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is szankciókkal büntetett, és akinek a pártja támogatja a kormányt. Ellenfelei azzal vádolják, hogy az oligarcha érdekeknek megfelelően segít alakítani a kormány politikáját.
Egyelőre annyi biztos, hogy a parlament csütörtökön tartja az immár hatodik bizalmatlansági szavazást Roszen Zseljazkov kisebbségi kormánya ellen annak év eleji hivatalba lépése óta. Ennek túléléshez Zseljaznovnak szüksége van Peevszki támogatására.
A lehető legrosszabbkor jöttek a tüntetések Bulgária számára
A tüntetések hatására a kormány a hónap elején már visszavonta a nagy vihart kavart 2026-os költségvetési javaslatot, amely magasabb adókat és társadalombiztosítási járulékokat rótt volna a magánszektorra, miközben több forrást juttatott volna az állami szektor számára.
A zavargások ráadásul a lehető legrosszabbkor jöttek Bulgária számára. Az ország ugyanis arra készül, hogy január elsejétől bevezetik az Európai Unió hivatalos fizetőeszközét, az eurót.
A 2007 óta EU-tag Bulgáriában ugyanakkor a lakosság körülbelül fele szkeptikusan áll ehhez a fontos gazdaságpolitikai lépéshez. Sokan az esetlegesen megugró infláció miatt aggódnak.
A kormányfő azonban egyelőre a követelések ellenére nem hajlandó lemondani,
mondván, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége az euró bevezetése előtt.
Négy év alatt hét választás – és politikai instabilitás
Kérdés, mennyire stabil a kormány egy olyan országban, ahol az elmúlt négy évben hét országos választást tartottak – a legutóbbit tavaly októberben –, de egyik sem hozott stabil kormányát, és amely politikailag és társadalmilag is mélyen megosztott.
Az uniós tagság évei alatt sem sikerült megerősíteni a jogállamiságot az országban. Az EU legszegényebb országának bevonása az egységes valutaövezetbe, mielőtt az olyan alapvető követelményeket teljesített volna, mint a jogállamiság, olyan lépés, amelyet a bővítés ellenzői készek lesznek kihasználni, figyelmeztetett a Bloomberg.
Ez a hitelességi kérdést káros hatással lehet a blokk egész geopolitikai stratégiájára, Ukrajna esetleges csatlakozására is.
Az Ukrajnával szemben szkeptikus elnök a legnépszerűbb politikus
A nép elégedetlensége megnyitotta az utat Rumen Radev elnök számára, aki az ország legnépszerűbb politikusa. A légierő egykori tábornoka azonban csak további fejfájást okoz Brüsszelben, mert ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, ami szerinte csak a „háborús uszítókat” erősíti.
Radev szkeptikus az euró bevezetését illetően is, és népszavazást sürgetett a közös valuta kérdésében, amelynek a bevezetése minden előkészület ellenére káoszba fulladhat.
A múlt héten az államfő is távozásra szólította fel a kormányt és előrehozott választásokat sürgetett.
Azt is felvetette, hogy saját pártot alapít és beszáll a küzdelembe,
de részletekbe nem bocsátkozott. Ez a lépés azonban alaposan felforgatná a választási dinamikát.
A korrupciónál fontosabb szempont volt a fiskális fegyelem
Az évek óta tartó politikai instabilitás aláásta Bulgária fiskális fegyelmét, mivel a politikusok a választók megnyerése érdekében több kiadást szorgalmaznak.
A visszavont költségvetés a biztonsági szektor kiadásainak a GDP 3,6 százalékára történő emelését irányozta elő, ami a szófiai Piaci Gazdaságkutató Intézet számításai szerint több mint kétszerese az uniós átlagnak.
Bulgária fiskális fegyelme azonban így is példás,
az ország rendelkezik az egyik legalacsonyabb, 28,5 százalékos GDP-arányos adóssággal az EU-ban,
ezzel nyerte el a korrupcióval kapcsolatos aggodalmak ellenére a tagállamok támogatását az egységes valuta bevezetéséhez.
Ezt a törekvést elősegítette Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója is, amely új sürgősséggel kényszerítette az EU-t a belső integráció elmélyítésére.
