Európa új szupervadászgépet épít: kiakadtak a németekre, miattuk bukhat el végleg a 100 milliárd eurós FCAS – videón, mire lenne képes
Kétségek merültek fel a francia–német–spanyol közös vadászgépfejlesztési program, a Future Combat Air System (FCAS) jövőjével kapcsolatban, miután a Dassault Aviation vezérigazgatója szerint a projekt sorsa részben attól függ, hajlandó-e Németország csökkenteni az Egyesült Államoktól származó fegyverbeszerzésektől való függőségét – számolt be a Reuters.
Eric Trappier kedden egy vállalati és közbiztonsági kérdésekkel foglalkozó konferencián elmondta, hogy egyelőre nem tudja megmondani, megvalósul-e a program. A vezérigazgató ismét hangsúlyozta, hogy az FCAS kulcselemének számító vadászrepülőgép-fejlesztés irányításában egyértelmű vezető szerepre van szükség.
A rendszer nemcsak egy új generációs vadászgépet, hanem drónokat és fejlett harci adatkapcsolati megoldásokat is magában foglal.
Trappier felszólalásában felidézte a Dassault történelmi szerepét Franciaország független védelmi képességeinek kialakításában. Bár üdvözölte az Európai Unió védelmi együttműködést erősítő törekvéseit, hangsúlyozta, hogy Európa nem egységes állam, ezért a kontinens védelme elsősorban az egyes nemzetállamok felelőssége.
A vezérigazgató szerint Franciaország, Németország és Spanyolország alapvetően osztozik Európa védelmének céljában, ám az, hogy ezt milyen formában és milyen ipari struktúrában valósítják meg, már jóval összetettebb kérdés. Trappier külön is utalt Németország döntésére, amelynek értelmében Berlin amerikai F–35-ös vadászgépeket választott a NATO nukleáris megosztási feladatainak ellátására. Véleménye szerint az FCAS egyik kulcskérdése az, hogy Németország hajlandó-e a védelmi politikában felülvizsgálni transzatlanti elköteleződését.
A Dassault azt szeretné elérni, hogy visszaszerezze a vezető szerepet az FCAS vadászrepülőgép-elemének fejlesztésében, miközben a program más pilléreit – például a harci drónokat – az Airbus irányíthatná.
Trappier hangsúlyozta, hogy nem az együttműködés ellen van, de csak akkor támogatja, ha az hatékony és világos felelősségi viszonyokon alapul.
Az Airbus ugyanakkor azzal vádolja a Dassault-t, hogy megpróbálja felülírni a program irányításáról szóló korábbi megállapodásokat, miközben a felek a következő fejlesztési szakaszról, egy repülőképes demonstrátor megépítéséről tárgyalnak. Trappier cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Franciaország és Németország két külön vadászgépet fejleszthetne egy közös keretrendszer alatt a nézeteltérések áthidalására.
A mintegy 100 milliárd eurós költségvetésű FCAS-program kapcsán évek óta vitázik a két legnagyobb ipari szereplő a munkamegosztásról és a technológiai jogokról. A projekt jövőjéről várhatóan ezen a héten egyeztet Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután a védelmi miniszterek legutóbbi találkozója nem hozott áttörést az ipari irányítás körüli vitákban.
Összevesztek a németek és a franciák az új európai szupervadászgépen – ennyit a közös uniós haderőről
A Világgazdaság már szeptemberben arról írt, hogy fokozódik a feszültség Párizs és Berlin között a következő generációs vadászgép tervezésével és gyártásával kapcsolatban. Akkor Éric Trappier kijelentette, hogy cége egyedül is képes megépíteni a harci repülőgépet. Thomas Pretzl, az Airbus Defence and Space üzemi tanácsának vezetője is úgy látta, hogy Németország önállóan vagy Franciaországon kívüli partnerekkel is képes kifejleszteni az új vadászgépet. „Úgy vélem, az FCAS-nak a Dassault nélkül kellene folytatódnia. Európában vannak vonzóbb és alkalmasabb partnerek is” – mondta a német Handelsblattnak.
Az FCAS-programot 2017-ben indította el Franciaország és Németország, később Spanyolország is csatlakozott. A cél, hogy 2040-re leváltsák a Rafale és a Eurofighter Typhoon típusokat. Az FCAS nem pusztán egyetlen repülőgépet takar, hanem a „rendszerek rendszerét”, egyfajta teljesen új generációs fegyverrendszert, amely ötvözi a következő generációs vadászgépet, a drónokat és a felhőalapú hálózati összekapcsolást.
