Zelenszkij kétségbeesett fordulata: Putyin modelljével alakítaná át a toborzást, ehhez viszont újabb uniós milliárdok kellenek
Zelenszkij a mozgósítási politika miatt hatalmas bel- és külföldi nyomás alatt áll. Az elnök most több pénzre és határozott idejű szerződésekre építene a gyakorlatilag határozatlan idejű behívás helyett.
Négy évvel az orosz támadás kezdete után az ukrán vezetés kényes fordulóponthoz érkezett. Volodimir Zelenszkij elnök nyíltan elismeri a mozgósítás problémáit, és rendszerszintű változtatáson gondolkodik: az állandó sorkötelezettség helyett inkább szerződéses, világos feltételekhez kötött szolgálati formát vezetne be – orosz mintára.
Elég a kényszersorozásból!
Az ukrán társadalomban növekvő elégedetlenséget vált ki az úgynevezett „buszifikáció” gyakorlata, vagyis az, hogy a hatóságok erőszakosan, az utcán fogják el a hadköteles férfiakat. A kifejezést korábban hivatalosan orosz propagandának minősítették, mára azonban maga Zelenszkij is használja. Január végén az államfő megbízta az új védelmi minisztert, Mihajlo Fedorovot, hogy „oldja meg a buszifikáció problémáját”.
Kijevi hivatalos adatok szerint mintegy kétmillió hadköteles férfi rejtőzködik az országban a behívás elől. Emellett több százezer katona engedély nélkül hagyta el alakulatát.
A tervezett reform központi eleme egy pénzügyi ösztönzőrendszer. Zelenszkij kifejezetten az orosz modellt említette: „A hadseregünket a mozgósításról szerződéses rendszerre állítjuk át – ahogy Putyin teszi. Ő mindenkinek fizet a szerződésért. Mi is ezt akarjuk, de hiányoznak az eszközeink. Itt az európaiak segíthetnek” – mondta a Berliner Zeitung cikke szerint.
A javaslatok között szerepel jelentős anyagi ösztönzők bevezetése:
- a hátországban szolgáló katonák havi illetményét mintegy 50 ezer hrivnyára (körülbelül 1000 euró) emelnék,
- a harctéri pótlékot a jelenlegi 100 ezerről 150 ezerre növelnék (nagyjából 3000 euró),
- továbbá magas egyszeri kifizetést adnának a szerződés aláírásakor.
További eurómilliárdok kellenének
Mindez azonban milliárdos többletterhet jelentene az amúgy is szűkös ukrán költségvetésnek. Zelenszkij egyértelművé tette: a reform csak további nyugati finanszírozással valósítható meg. Az EU által már megígért támogatások egy része azonban politikai viták kereszttüzébe került, például Magyarországgal és Szlovákiával a Barátság (Druzsba) vezetékkel kapcsolatban.
A reform másik pillére a világosan meghatározott szerződéses szolgálati idők bevezetése.
- Jelenleg az ukrán katonák gyakorlatilag határozatlan ideig szolgálnak, ami a lakosság mozgósítással szembeni elutasításának egyik fő oka.
- A szolgálati idő korlátozása azonban a befolyásos katonai vezetés ellenállásába ütközik Kijevben. A Dnyeper menti hadvezetés attól tart, hogy a két- vagy hároméves szerződések lejártával tömegesen távoznának tapasztalt katonák, megfelelő utánpótlási garancia nélkül.
Az orosz minta
Zelenszkij reformtörekvéseiben kifejezetten az orosz modellt jelöli meg mintaként. Oroszországban új katonákat magas prémiumokkal és határozott idejű szerződésekkel toboroznak, különösen a pilóta nélküli rendszerek egységeibe. A drónkezelők magas havi fizetést és bónuszokat kapnak, világosan meghatározott minimális szerződéses időtartam mellett.
Ez a fegyvernem – a drónszakértők – katonailag kulcsfontosságú a háborúban, miközben közvetlen frontkockázata kisebb, mint a hagyományos gyalogságé. Ukrajnában viszont – néhány speciális ifjúsági szerződéstől eltekintve – a katonák túlnyomó többsége továbbra is előre rögzített befejezési dátum nélkül szolgál.
Az ukrán katonák rendszeresen panaszkodnak a közösségi médiában az elmaradó „frontszabadság” miatt;
egyes beszámolók szerint vannak, akik a négy évvel ezelőtti háborúkezdet óta csak néhány nap pihenőt kaptak.
Zelenszkij és a rendszer kudarca
Az elnök kritikusai Ukrajnában legutóbbi kezdeményezését a rendszer kudarcának közvetett beismeréseként értelmezik. Szerintük ezzel Zelenszkij elismeri, hogy a kényszersorozás gyakorlata nem váltotta be a katonai reményeket. Kormánykritikus médiumok azt is felróják, hogy a kabinet Brüsszelre próbálja hárítani a felelősséget azzal, hogy a hiányzó uniós forrásokat teszi meg fő problémának.
Zelenszkij visszautasítja a rendszerszintű visszaélések vádját. Nyugati médiumoknak úgy nyilatkozott:
Természetesen sok kihívás van a sorozással kapcsolatban, de sok a dezinformáció és a mesterséges intelligencia által generált tartalom is. Oroszország ezt szándékosan teszi, hogy azt mutassa, Ukrajna mindenkit buszifikál. Ez nem felel meg a teljes igazságnak.
A védelmi minisztériumot mindenesetre utasították egy „technológiailag fejlettebb megközelítés” kidolgozására. Eközben a hadsereg egyes köreiben a mozgósítás drasztikus szigorítását – akár a behívási korhatár csökkentését – is követelik. Egy zászlóaljparancsnok nyilvánosan figyelmeztetett: szükség esetén „a harcoló alakulatok maguk fognak mozgósítani”.
Zelenszkij láthatóan mézesmadzagot is kínálna a bot mellé. Hogy a modell megvalósítható-e, az kevésbé a kijevi politikai akaraton múlik, mint inkább az európai pénzügyi támogatáson és a donbaszi front alakulásán.
Ha a háború elhúzódik, és a nyugati források kevésnek bizonyulnak, a kijevi reformvita gyorsan a keményebb kényszerintézkedések irányába tolódhat. A mozgósítás így nemcsak katonai, hanem egyre inkább társadalmi sorskérdéssé válik Ukrajna számára.
