EBRD: A magyar lehet a térség egyik húzó gazdasága
Az idén az eddig vártnál gyorsabb, jövőre a globális kereskedelmi feszültségek ellenére is még tovább élénkülő gazdasági növekedést valószínűsít tevékenységi térségében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott idei első, 55 oldalas, átfogó regionális előrejelzése 2026 egészére 3,6 százalékos, 2027-re 3,7 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.
A bank előzetes becslése szerint a tevékenységi térség gazdaságai tavaly átlagosan 3,4 százalékos növekedést értek el.
Az EBRD az idei prognózist 0,2 százalékponttal javította a tavaly szeptemberben kiadott előző előrejelzéséhez képest, azzal a véleményével indokolva a pozitív korrekciót, hogy az utóbbi évek növekedési lendülete várhatóan az idén is kitart.
2027-re gyengébb növekedést várnak Kelet-Közép-Európában, mint idén
A csütörtökön ismertetett új EBRD-előrejelzés
a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2026-ra 2,9, 2027-re 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol.
Az idei prognózis 0,2 százalékponttal jobb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-becslésnél.
A bank hangsúlyozza: az országcsoport növekedési előrejelzésében végrehajtott felfelé mutató felülvizsgálat elsődleges okai között van a német gazdaság kilátásainak valamelyes javulása és a beruházások várható élénkülése.
A magyar lehet a térség egyik húzó gazdasága
Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén 2 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal növekszik a bank által 0,4 százalékosra becsült tavalyi GDP-bővülés után.
A magyar gazdaság növekedésének 2026-ra valószínűsített, jelentős gyorsulásához az EBRD szerint a beruházások fokozatos élénkülése és a külső kereslet erősödése adja majd a hajtóerőt.
Ugyancsak kedvező hatással lesz a magyar gazdaság teljesítményére az új autóipari és akkumulátorgyártási kapacitások belépése, különösen a CATL 7,3 milliárd eurós beruházással épült „giga-akkumulátorgyára”, amely várhatóan 2026 elején kezdi a termelést – áll az EBRD csütörtöki előrejelzésében.
Ez a magyar gazdaság legnagyobb csodája, ami Nagy Márton szerint sem húzható sokáig
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak elismerte: a jelenlegi dinamika elsősorban a lakossági kereslethez kötődik. A háztartások fogyasztása tavaly mintegy 5 százalékkal nőtt, ami önmagában közel 2 százalékponttal járul hozzá a GDP-hez, vagyis külső dekonjunktúra nélkül 2 százalék körül lett volna a hazai növekedés. Az alapvető probléma szerinte az, hogy a magyar gazdaság kis, nyitott gazdaság, amelyben a GDP mintegy 80 százaléka exportból származik. Tehát a külső kereslet és a német gazdaság határozza meg Magyarország növekedési kilátásait. Összehasonlítva ugyanez az arány Lengyelországban, ahol jelenleg 3 százalék feletti növekedés látható, mindössze 40 százalék.
A miniszter kiemelte: visszafogott külső kereslet idején a gazdaságpolitika mozgástere elsősorban a belső piac élénkítésében rejlik, hiszen a cél a visszaesés elkerülése. „Lehet mondani, hogy nem egészséges, én is így gondolom, de amikor a külső kereslet ennyire gyenge, a belső keresletet meg kell támogatni. A fogyasztásvezérelt gazdasági növekedésre igenis szükség van átmenetileg” – mondta február elején a Világgazdaság Exkluzív podcastjában a miniszter.
