Máris tombol a káosz a bolgár euró körül: tavasszal jön az új kormány – a tőzsde felrobbant, nem hozott békét a közös uniós pénz
Bulgária január elsején hivatalosan is az eurózóna tagjává vált, ezzel újabb lépést tett az európai integráció felé. Az ünnepélyes pillanatra azonban árnyékot vetett a politikai instabilitás: a decemberi tömeges tiltakozások hatására megbukott a legutóbbi koalíciós kormány, és az ország újabb választás elé néz.

Az idei, tavaszi országgyűlési választás lesz 2021 óta a nyolcadik, ezt várhatóan novemberben követi az elnökválasztás. Addig ideiglenes kormány irányítja az országot, amelynek összetételét Rumen Radev államfő határozza meg.
A közvélemény-kutatások szerint továbbra is megosztott marad a bolgár belpolitika: a Bojko Boriszov alapította Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt áll az első helyen 18 százalékkal, míg a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) nevű ellenzéki pártok közös listája 14 százalékra számíthat.
Rajtuk kívül hat-hét párt kerülhet be a parlamentbe, köztük a bulgáriai török etnikumot képviselő szervezet, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért, valamint baloldali, centrista és radikális jobboldali pártalakulatok is. A felmérések szerint a választók több mint 40 százaléka kifejezetten új politikai erő megjelenését és hatalomra kerülését szeretné látni.
Ehhez kapcsolódik, hogy az országban biztos pontnak számító, 2017 óta hivatalban lévő államfőnek, Rumen Radevnek idén lejár az elnöki mandátuma. Hosszú ideje pletykálják, hogy saját pártot alapít. A januári felmérések szerint 44 százalék bízik a politikájában, így az egyik legnépszerűbb politikus az országban.
A bolgár tőzsdével csodát művelt az euró
Bulgária euróbevezetése nem stabilizálta a belpolitikát, de lendületet adott a szófiai tőzsdének: az első kereskedési hét alatt a Sofix index – a börze legrégebbi mutatója – 14,4 százalékkal emelkedett, ezzel 18 éves csúcsra jutott. A 2025-ös év már önmagában erős teljesítményt hozott a bolgár tőkepiacon, a fő index mintegy 30 százalékos növekedéssel, a forgalom pedig 23 százalékos bővüléssel zárt, elérve a 611 millió eurót.
Szakértők szerint az euró bevezetése – január 5-től már euróban zajlik a kereskedés – tovább erősítheti ezt a trendet, és hosszú távon vonzóbbá teheti a piacot a külföldi és belföldi befektetők számára. A szófiai tőzsde vezetői optimisták: Aszen Jagodin igazgatósági elnök az eurót az EU-hoz és a schengeni övezethez való csatlakozás természetes folytatásaként értékelte, amely összességében segítheti a társadalom és a tőkepiacok fejlődését.
Szerinte a közös valuta visszahozhatja azokat a befektetőket, akik a 2009–2010-es időszakban hagyták el a bolgár piacot. Ugyanakkor a tőzsdei lelkesedés mellett a mindennapi tapasztalatok árnyalják a képet. Az átállás időszakában gyorsult az infláció – különösen az élelmiszerek, szolgáltatások és mindennapi kiadások terén –, amit sokan a kereskedők árfelkerekítésének tulajdonítanak. A lakosság egy része bizalmatlan a közös valuta hatásaival szemben, és a kisebb vállalkozások likviditási nehézségei is hozzájárulhatnak a dráguláshoz.
Kínai alagutak, francia metrókocsik: száz év után elkészülhet Belgrád földalattija
Belgrád azon kevés európai főváros között található, ahol nem működik földalatti. A belgrádi metrót évtizedek óta tervezik, de megvalósítani eddig nem sikerült. Ám az elmúlt években aláírták a legfontosabb szerződéseket, így a városvezetés szerint 2030-ban megnyílhat az első vonal. A beruházás fővállalkozói a kínai PowerChina és a francia Alstom.


