Új világrend a horizonton: az iráni háború átrajzolhatja a globális energiaképet – ez a magyar benzinkutakra is hatással lehet
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiabiztonságot és a geopolitikát, ha az Egyesült Államok és Izrael elérik a céljukat az Irán ellen indított háborújukkal. Ha Venezuelához hasonlóan Irán is Amerika-barát, de legalábbis nem ellenséges rezsim irányítása alá kerül, akkor azzal megszűnnének a két nagy olajexportőr elleni szankciók és importkorlátozások. Nélkülük már csak Oroszország maradna az egyetlen jelentős, a Nyugattal szemben ellenséges olajhatalom, ám a befolyása csökkenne – mutat rá a The Wall Street Journal (WSJ).
Ez persze a jelenlegi forrongó helyzetben csak egy a sok forgatókönyv közül. Mindenesetre eddig az események az Egyesült Államok és Izrael számára kedvezően alakultak. Az első napon megölték az iráni legfőbb vezetőt, Ali Hamenei ajatollahot, jelentősen meggyengítették az ország katonai képességeit, és az iráni válaszcsapások csak korlátozott károkat okoztak. Az iráni támadások megrongálták a katari gázipari létesítményeket és egy szaúdi olajfinomítót. A Hormuzi-szorosban leállt a tartályhajó-forgalom. Utóbbi blokádjának felszámolásán az amerikai haditengerészet folyamatosan dolgozik.
A piaci reakció hétfőn arra utalt, hogy a zavar kisebb volt a vártnál.
A Brent típusú olaj ára 7 százalékkal, hordónként 77,74 dollárra emelkedett, ami elmaradt a sok elemző által várt 80 dollár feletti szinttől.
Az amerikai részvénypiacok alig változtak.
A közel-keleti Irán rezsimváltása az egész világra befolyással lehet
Iránt jelenleg egy ideiglenes tanács irányítja, amíg meg nem találják Hamenei utódját. Még az is elképzelhető, hogy Donald Trump hagyja a rezsimet hatalmon maradni – ha az teljesíti az amerikai elnök eredeti feltételeit, azaz felhagy az urándúsítással és a ballisztikus rakéták fejlesztésével, valamint megszünteti a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah támogatását. A rezsim számára ez akár kisebb rossz is lehet, mint a folytatódó háború és a belső lázadás veszélye. Azonban a rezsim külpolitikai viselkedése még így is fordulatot vehet.
Az olajpiac középtávon érezheti meg, ha az iráni háború a szövetségeseknek kedvezően végződik
Iránt az 1979-es forradalomtól kezdve az Irak elleni háborúján át a nukleáris programjáig sok ok miatt szankcionálták a nyugati szövetségesek, beleértve az Európai Uniót is. Venezuelához hasonlóan, ha Iránban is Amerikával kiegyezett rezsim lesz hatalmon, megszüntethetik a nyugati szankciókat az ország termékei, így a kőolaj ellen is.
Ez azonban rövid távon csak fokozatosan növelné az iráni olajkitermelést. Mint ahogy a dél-amerikai országban, így Iránban is több évtizede nincs pénz az olajkitermelés korszerűsítésére és fejlesztésére, az elavult infrastruktúra pedig nem teszi lehetővé a volumen gyors növelését. A Rystad Energy szerint a kitermelés
- a jelenlegi napi 3,2 millió hordóról csupán
- 3,6 millió hordóra emelkedhet 2027 végére, ami elmarad
- a jelenlegi 3,8 millió hordós összkapacitástól.
Összehasonlításképpen: az 1979-es forradalom előtt Irán napi 5-6 millió hordót kőolajat állított elő. Venezuelával együtt akkori termelése elérte a szaúdi szintet.
Miért fontos ennyire Irán? Az ország bizonyított olajtartalékai a negyedik legnagyobbak voltak a világon Venezuela, Szaúd-Arábia és Kanada mögött az Energy Institute 2020-as adatai szerint.
Venezuela és Irán Nyugat-barátabb beállítottsága miatt a világ olajexportja kiszámíthatóbbá válhat, és a kisebb volatilitás miatt az olajárban alacsonyabb lesz a geopolitikai felár. Azaz olcsóbbá válhat a nyersanyag, ami az üzemanyagárakba is átgyűrűzhet.
Az Egyesült Államok gazdasági előnye viszont valószínűleg mérsékelt lenne, hiszen az ország már most is nettó kőolajexportőr.
Megváltozhat a világ legnagyobb hatalmának geopolitikai stratégiája
Az iráni rezsim vagy a külpolitikai irányvonal változása kedvezően hathat Izraelre is. Az iráni forradalom óta a perzsa állam célja Izrael elpusztítása volt. A két ország egymás közötti kapcsolatának, valamint az amerikai–iráni viszonnak a javulása akár a közel-keleti konfliktus végét is jelenthetné. A térségbe telepített katonai erőforrásokat pedig át lehetne csoportosítani az indo–csendes-óceáni térségbe, ahol Kína fenyegeti a világkereskedelem ütőerét.
| A Tajvani-szoroson haladnak át a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságából, Kínából, Japánból, valamint a technológiai központnak számító Dél-Koreából és Tajvanról nyugatra tartó hajók, amelyek az ázsiai ipari központokból szállítják az árukat az európai, az amerikai és a többi piacra. A számok alapján egyértelmű, hogy bármilyen fennakadás az ottani forgalomban vagy akár a hajók más útvonalra terelése újabb csapást mérne a globális ellátási láncokra a koronavírus-járvány és az ukrajnai invázió után, a hatása kiterjedne a teljes árupiacra, és felhajtaná az árakat. |
A WSJ rámutat arra is, hogy Iránhoz hasonlóan Venezuela is sokáig destabilizálta a szomszédait, ellenséges rezsimeket támogatott, és fontos olajforrás volt Kína számára.
Mindkét ország megbízható szövetségese volt Oroszországnak abban, hogy gyengítse az amerikai befolyást a világban. Oroszország egyrészt most mindkettőt elveszítheti, ráadásul olajuk versenyt támaszthatna az orosz exportnak. Másrészt ugyanakkor nyerhetne is abból, ha Kína elveszítené hozzáférését az olcsó, szankcionált olajhoz – mondta Jorge León, a Rystad geopolitikai elemzési vezetője, aki arra utalt, hogy Ukrajna lerohanása után az ázsiai állam vált az orosz olaj legfőbb felvásárlójává.
A fenti az Egyesült Államok, Izrael és az Európai Unió számára legkedvezőbb forgatókönyv, ami a jelenlegi háború után jöhet. Ugyanakkor ez nem számol például azzal, hogy a rezsimet még rosszabb váltja fel, vagy Irán polgárháborúba süllyed. Ráadásul az Egyesült Államoknak tartós katonai jelenlétre lehet szüksége a megállapodások betartatásához. Egy azonban biztos: Irán külpolitikája drasztikusan megváltozik.
Napokkal a háború elindulása után azonban még távolinak tűnik a fenti forgatókönyv, az olaj ára magasba szökött, és a Mol sem tétovázott, hogy ezt átvezesse a hazai benzinkutakra: a magyar olajipari vállalat jelentősen emeli az üzemanyagok nagykereskedelmi árát szerdától.
