Babisnak a CEZ teljes energiatermelő üzletága kell, új atomerőmű épülhet Csehországban
A cseh koalíciós kormány által hétfőn jóváhagyott politikai program része, hogy a cseh állam teljes tulajdonjogot szerezzen az államilag ellenőrzött CEZ közműszolgáltató energiatermelő eszközeiben.
Mint a Bloomberg hírügynökség a dokumentumot idézi, a kormány „lépéseket tesz a CEZ villamosenergia-termelése feletti 100 százalékos ellenőrzés megszerzésére”, utat nyitva
- az új atomreaktorokba,
- valamint a gázüzemű energiatermelésbe történő beruházásoknak,
- és lehetővé téve az államnak, hogy válságidőszakokban befolyásolja az áramárakat.
„Tőkepiaci módon” kezelnék a CEZ kisrészvényeseit
A dokumentum nem szab határidőt a teljes ellenőrzés megszerzéséhez. Megerősíti viszont azokat a korábbi terveket, amelyek
a CEZ kisebbségi befektetőinek kivásárlását célozzák állami költségvetési források felhasználása nélkül. A nekik felajánlott ár és az eljárás hasonló lesz a fejlett tőkepiaci tranzakcióknál szokásoshoz
– olvasható.
A Bloomberg hozzáteszi, hogy a domináns koalíciós párt, az ANO tisztviselői, köztük Andrej Babis miniszterelnök, többször is kijelentették, hogy a CEZ kisebbségi részvényeseinek felvásárlását tervezik, de esetleg néhány nem energiatermelő eszközt a piacon hagynak, vagy akár az összeset. A CEZ energiatermelő portfóliója igen gazdag: van a csoportnak víz-, atom-, kombinált ciklusú gáz-, kisebb hő- és áramtermelő-, továbbá szél-, szén-, biomassza- és naperőműve is.
Már most is nagy a cseh állam súlya
A CEZ 87 százaléka jogi személyek tulajdona. Ezen belül 69,8 százalék jut a cseh államra, 0,2 százalék magára a CEZ-re, és 17 százalék az intézményi befektetőkre 2014. december 31-i állapot szerint. A kivásárlásra ítélt kisbefektetőknek együtt 13,1 százalékuk van.
A társaság honlapján az is szerepel, hogy az intézményi befektetők 53,1 százaléka észak-amerikai. Intézményi befektető például a Belviport Trading Ltd., az Abaretia Holdings Ltd., a Clearstream Banking S.A. és a PPF banka a.s.
Még Magyarország is szerepel az intézményiek között 3 százalékkal,
a hányada tehát az összes részvény fél ezrelékét teszi ki. Emellett egy CEZ-leány, a CEZ Magyarország Kft. árammal kereskedik Magyarországon.
A CEZ 2024-et 137,5 milliárd cseh koronás EBITDA-val zárta, a 2025-ös adat kisebbre, 132-137 milliárdra várható. Csökken az adózott eredménye is a legfrissebb befektetői prezentációja szerint: 31 milliárd koronáról 26-28 milliárd koronára.
A cseh állam tavaly már kiharapott egy szép darabot a CEZ-ből
A CEZ is zöldülni kíván 2030-ig. Áramtermelésében az atomerőművek súlyát a 2024-es 59 százalékról 68 százalékra szeretné növelni, a zöldforrásokét pedig 7 százalékról 10 százalékra. Ám nem szakítana a szénnel és a gázzal sem: az előbbi részesedése 30 százalékról 9 százalékra csökkenne, az utóbbié 4 százalékról 10 százalékra emelkedne. Teljes villamosenergia-termelése eközben 50,6 terawattóráról 45 terawattórára esne. Ez az elképzelés egybeesik a fenti dokumentum azon passzusával, amely szerint a teljes állami ellenőrőrzés az atomerőművi és a gázerőművi projekteknek nyitna utat.
Szintén ezzel az iránnyal függ össze az is, hogy tavaly májusban a CEZ átadta az Elektrárna Dukovany II 80 százalékát az államnak. Ez a társaság felel két új atomerőművi blokk építéséért a dukovany telephelyen. A beruházás 3,6 milliárd cseh koronába kerül, ez a projektre addig elköltött pénzeszközök 80 százalékát tette ki. A közvetlen állami szerepvállalást a CEZ logikus és szükséges lépésnek nevezte a két blokk megépítéséhez, továbbá ahhoz, hogy megmaradjon a projekt és a CEZ pénzügyi stabilitása is. Az új atomerőművi blokkokat visszatérítendő pénzügyi támogatás formájában finanszírozzák, amelyet a jövőben termelt villamos energia megfelelő áron történő adásvételi szerződése garantál. A cseh államnak vételi opciója van a CEZ-nek a projekttársaságban lévő 20 százalékos részesedésének a megvásárlására, míg ugyanerre a CEZ-nek eladási.
