Kibukott a prágai turpisság, ezt kapta a nyakába Andrej Babis, a jegybank is riadót fújt
Andrej Babis három hete hivatalba lépett új cseh kormánya már korábban is sejtette, hogy elődeik romokban álló költségvetést hagytak a számukra, de a pusztítás mértéke csak fokozatosan derül ki. A Babis ANO pártja delegálta pénzügyminiszter, Alena Schillerová vasárnap nyilatkozott arról, hogy most, az év elején mit látnak, és enyhén szólva nem volt elragadtatva.
A cseh fogyasztás máig nem tudott magához térni az energiaválság okozta sokkból. Igaz, hogy az éves gazdasági növekedés az októberi választásokig fokozatosan gyorsult, a harmadik negyedévre 2,8 százalékig, de ez sem volt elég, hogy Fialáékat választási győzelemhez segítse.
A régió más országaiban már tavaly láttuk, a legdurvábban Romániában, hogy az életszínvonal-pumpáló költekezés előbb-utóbb megszorításokba torkollik. Fialáék mindenesetre tavaly is költekeztek, méghozzá úgy, hogy a deficit valós mértékét eltitkolták.
Schillerová, akinek még nem volt ideje új pályára állítani a pénzügyeket, csak arra, hogy konstatálja a folyamatokat, arról számolt be, hogy amikor az új kormány december 15-én hivatalba lépett, az éves deficit 266 milliárd koronán állt, majd napok alatt 275 milliárdra ugrott.
Még nem tudni, mennyi lesz az összes 2025-ös hiány, de annyi már biztos: nemcsak hogy a múlt évre megcélzott 241 milliárdot haladja meg, de még az előző évi 271 milliárdot is. Elődje, Zbynek Stanjura tevékenységét az új pénzügyminiszter úgy írta le, hogy
lyukat lyukkal foldozott.
Jan Skopecek, az ellenzékbe szorult ODS képviselője, a képviselőház alelnöke azt mondta, hogy a helyzetet csak az adatok közzététele után lehet majd értékelni. Szerinte a magas hiány oka lehet az uniós források esetleges késése vagy egyes kifizetések felgyorsítása. Megjegyezte azt is, hogy az előző kormány idején a deficit a GDP 5 százalékáról 2 százalékra csökkent.
Ezt a legtöbb ország megirigyelhetné a régióban.
A cseh gazdaságról azonban tudni kell, hogy mielőtt a 2020-as évek megrázkódtatásai más európai országokhoz hasonlóan felduzzasztották a hiányt, rendkívül fegyelmezett költségvetésekkel működött. Olyannyira, hogy 2020 előtt az éves többlet volt a tipikus. Nem a hiány mérete tehát az aggodalom, hanem az, hogy nem sikerült visszatérni a szokott üzemmódhoz, sőt a hiány még tovább is nőtt.
Cseh jegybank: ez a növekedés nem egészséges
Még ugyanazon a napon erről beszélt a Cseh Nemzeti Bank elnöke, Ales Michl is, aki szerint a cseh növekedés nem volt egészséges az elmúlt két évben, mert a háztartások és a kormányzatok költekezése hajtotta.
Ha kizárólag a fogyasztás hajtja a növekedést, a saját költésünk, akkor az nem valami egészséges növekedés
– nyilatkozta a CNN Prima Newsnak.
Az erős belföldi kereslet az oka, hogy a jegybank kénytelen megőrizni szigorát, és még akkor sem feltétlenül kamatcsökkentés a következő lépése, ha az infláció 2,1 százalékra, a cél közelébe csökkent.
Michl elmondta: a jegybank a költségvetési folyamatokra összpontosít hosszabb távon, mivel ha a kormány négyéves ciklusának végéig nem sikerülne csökkenteni a költségvetési hiányt, az jelentené a „legnagyobb inflációs kockázatot”.
