Ez lesz Európában is: elöntötték az elektromos autók Kínát, felzabálják az összes áramot – izzadnak az erőművek
Elképesztő ütemben folyik az elektromos átállás az ebben a fél világnak példát mutató Kínában: egy év alatt csaknem megduplázódott azoknak a konnektoroknak a száma, amelyekről tölteni lehet az elektromos autókat vagy a plug-in hibrideket. Egészen pontosan 49,7 százalékos volt a bővülés, a töltőhelyek száma pedig 20,092 millióra ugrott – adta hírül a Kínai Nemzeti Energiahivatal (NEA).
A nyilvános, mindenki számára elérhető a töltőhelyek száma 4,717 millióra, míg a magántulajdonban lévő kiépített töltőpontok száma 15,375 millióra gyarapodott. Ez utóbbi magában foglalja a flottát üzemeltető cégek telephelyein lévő töltőpontokat is. A bővülési dinamika a magántulajdonú töltőállomásokon volt erőteljesebb, náluk 56,2 százalékos éves növekményt mutattak ki, míg a közcélú töltőállomásoknál 31,9 százalékos volt az éves bővülés.
A kínai töltőhálózat egyedülálló a világon
A publikus hálózat együttesen 220 millió kilowattos teljesítményre képes, egy töltőpont átlagosan 46,53 kilowattal tudja „megtankolni” az elektromos autót. A magáncélú hálózat bővebb ugyan, de kevesebbet tud: összesített teljesítménye jelenleg 134 millió kilowatt.
A NEA adatai szerint az elektromos átállás hatalmas pluszkapacitásokat igényel a ma még azért jobbára a szénalapú villamosenergia-termeléssel jellemezhető kínai erőműparktól.
Az elektromos autózás dinamikus terjedése és a mesterségesintelligencia-alkalmazások irtózatos energiaigénye miatt a távol-keleti ország energiafelhasználása 5 százalékkal nőtt 2024-hez képest, s
először haladta meg a 10 millió gigawattórát.
Viszonyításképpen: az éves magyar fogyasztás 45 ezer gigawattóra körül alakult az utóbbi években.
A kínai fogyasztás bővülésében nem kis szerepe volt a tavaly forgalomba helyezett 13,88 millió
- elektromos autónak
- és tölthető hibridnek.
Ezekből 2024-hez képest 28,2 százalékkal értékesítettek többet. Emellett az exportra küldött 2,62 millió elektromos autó legyártása is adott egy „kis” terhelést a folyamatosan bővülő és a megújuló forrásokból származó energia tárolási kapacitásait dinamikusan növelő kínai villamosenergia-rendszernek.
A NEA kimutatásában nem szerepelnek az akkucsere-állomások, amelyeket a Nio villanyautó-gyártó, illetve a CATL akkumulátorgyártó üzemeltet. A Nio ebben még nagyobb játékos, a cég alapból ezzel az akkucsere-lehetőséggel kínálja villanyautóit, melyek tulajdonosai 3400 automata csereállomásra gördülhetnek be több száz kínai városban.
A Debrecenben óriásgyárat építő CATL Evogo néven működtetett hálózata 2025 végén több mint 1300 csereállomással rendelkezett Kínában – ebből 1020 volt a személyautók, és 305 a teherautók kiszolgálására telepített állomás. Időarányosan nagyon jól állnak a hálózatfejlesztéssel, hiszen csak ezer egységet kellett volna telepíteniük december végéig.
Mobil powerbankot is csinálhat az állam az elektromos autónkból
Azt gondolnánk, hogy az elektromos autó csak autózásra van, de a jogszabályalkotók többet látnak benne. Úgy gondolják, hogy az e-autók bevethetők a zöldáram tárolására, az áramhálózatok használatának olcsóbbá tételére, a háztartási energiaigények részbeni kielégítésére, de még a villamosenergia-rendszer szabályozására is.
