Elképesztő háborús felár: a Hormuzi-szorosban rakéták, aknák és biztosítási sokk bénítja a kereskedelmet – heteken belül drágulhat a bevásárlás
A rakétafenyegetések, a megugró biztosítási díjak és a felfüggesztett hajóutak átrajzolják azt a kereskedelmet, amely korábban a Hormuzi-szoroson haladt át. Normális esetben a világ olajkereskedelmének nagyjából 20 százaléka és a globális műtrágyaellátás 30 százaléka haladna át rajta. Az iráni háború kitörése óta azonban alig ment át kereskedelmi jármű a szoroson. Ennek hatását pedig a fogyasztók heteken belül megérzik – mutat rá az Euronews.
Éppen ezért a szűk vízi útvonalat, amely a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel és a világ többi részével összeköti, még soha nem kísérte ekkora figyelem. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án háborút indított Irán ellen. A perzsa állam cserébe a közel-keleti országokat lövi és lezárta a Hormuzi-szorost.
Az iráni rakétatámadások, az aknafenyegetések és a haditengerészeti mozgósítások drasztikusan visszavetették a hajózást, felhajtották a biztosítási költségeket és válságüzemmódba kényszerítették az energiapiacokat.
Megugrottak a biztosítási díjak a Hormuzi-szoroson átkelő hajóknak
A válság előtt a háborús kockázati biztosítás egy, az öblön áthaladó hajóra a hajó értékének 0,02–0,05 százaléka volt. A harcok kezdete óta a díjak állítólag a hajó értékének 0,5–1 százalékára vagy annál is magasabbra ugrottak.
A Hormuzi-szoroson áthaladó hajók háborús kockázati biztosításának díjai drámaian megugrottak az iráni háború kezdete óta; a díjak 200–300 százalékkal emelkedtek, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Ez azt jelenti, hogy egy 120 millió dollár értékű tanker esetében a korábbi, nagyjából 40 ezer dolláros normál díj egyetlen útért most 600 ezer és 1,2 millió dollár közé emelkedne.
Az árak megugrásának tovagyűrűző hatásai miatt ezt a fogyasztók heteken belül megérezhetik a benzinkúton vagy a szupermarketben.
Az olaj ára rögtön megugrott a tőzsdén, ami napok alatt megjelentek a benzinkutakon is. Mivel a kormány védett ára vezetett be egy hete, a magyar autósok így annyiból szerencsések, hogy a biztosítási díjak miatti emelkedést ők már nem érzik meg tankoláskor.
Ezek a nyomások már felhajtották a tankerszállítási fuvardíjakat, és ahogy ezek a költségek végiggyűrűznek a finomítók inputjain és a logisztikai láncokon, végül magasabb üzemanyagárak formájában jutnak el a fogyasztókhoz
– mondta az Euronewsnak Marco Forgione, a brit Chartered Institute of Export and International Trade igazgatója.
Sok hajózási vállalatnak be kellett építenie a geopolitikai kockázatot a működési költségeibe
A hajózási vállalatoknak szorosabban kell figyelnie a biztonságpolitikai információkat, újra kell értékelniük az áthaladási időket, és még inkább biztosítaniuk kell, hogy a hajók megfelelő helyzetértékeléssel haladjanak át a magasabb kockázatú térségeken Christopher Long, a Neptune P2P Group hírszerzési és kockázati igazgatója szerint.
„A vállalatok a vészforgatókönyveket, a legénység felkészültségét és a kommunikációs protokollokat is felülvizsgálják, hogy a hajók hatékonyabban tudjanak reagálni, ha a biztonsági helyzet tovább romlik” – mondta Long.
Forgione megjegyezte, hogy „a vállalkozások számára az üzenet egyértelmű: az ellátási lánc ellenálló képességének erősítése már nem választható opció, hanem sürgős stratégiai prioritás”.
A világ néhány nagy szállítmányozója – például a Maersk, az MSC, a CMA CGM és a Hapag-Lloyd – felfüggesztette a Perzsa-öbölbe irányuló útvonalait, mások pedig elterelik a rakományt a szorostól, ami meghosszabbíthatja a szállítási időket.
Az átirányításnak vagy elterelésnek a Perzsa-öböl földrajzi adottságai miatt korlátai vannak, így a cégeknek nagyon kevés alternatívájuk marad.
Egy elhúzódó zavaró hadjárat potenciálisan destabilizálhatja a világgazdaságot, és a hatásokat akár évekbe telhet visszafordítani.
Haditengerészet kísérheti a kereskedelmi hajókat
Mivel a konfliktus kezdete óta legalább 16 hajót támadtak vagy rongáltak meg, az Egyesült Államok haditengerészeti kíséretet ígért a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóknak és tankereknek. Ennek ellenére több száz hajó és tanker továbbra is tétlenül vesztegel a vízi útvonal két oldalán.
Donald Trump amerikai elnök emellett arra is ösztönözte azokat az országokat, amelyek erősen függenek az öbölből származó termékektől – például Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Franciaországot és az Egyesült Királyságot –, hogy küldjenek hadihajókat a tengeri útvonal biztosítására.
Long szerint a haditengerészeti kíséret és járőrözés fontos megnyugtató tényező, de a vállalatok akkor is magas kockázatú működési környezetként fogják kezelni a vízi útvonalat, még akkor is, ha biztonsági erők vannak jelen.
Forgione arra mutatott rá, hogy „az egyik leghatékonyabb módja az ellenálló képesség kiépítésére, ha elmélyítjük és kiszélesítjük a kereskedelmi megállapodásokat a világ különböző országaival és régióival, ami segít a nemzeteknek versenyképesnek maradni egy egyre protekcionistább globális környezetben”.
Az új piacokhoz való hozzáférés jelentősen bővítené a vállalatok lehetőségeit az ellátási láncok diverzifikálására, alternatív beszállítói forrásokat teremtve, amelyek segíthetnek átvészelni a viharos időszakokat.
Iráni háború hatásai – 2022-höz képest jobb helyzetből indulunk, de mire számíthatunk itthon?
Már két hét telt el az Irán elleni izraeli-amerikai támadás megindítása óta, de még mindig elég sok bizonytalanság övezi azt, hogy mindez milyen tartós hatásokkal jár a világgazdaságra, és benne Magyarországra. A nyitott kérdések ellenére, a hazai gazdaság jelenlegi állapota alapján valószínű, hogy a megrázkódtatás kisebb lesz Irán megtámadása miatt, mint a 2022-ben kirobbant háború esetében.
