Lemondott Trump jobbkeze az iráni konfliktusban, szerinte a perzsa állam nem jelent veszélyt Amerikára – „Ezt a hadműveletet izraeli lobbisták nyomására indítottuk el!"
„Nem tudom jó lelkiismerettel támogatni az Irán ellen indított háborút. Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést nemzetünkre és egyértelmű, hogy ezt a hadműveletet Izrael érdekében, izraeli lobbisták nyomására indítottuk el” − írta Joseph Kent, Donald Trumphoz címzett levelében.
Kent állítását Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője hamisnak titulálta: „Trump elnök világosan és egyértelműen kijelentette, hogy bizonyítékaink vannak arra, hogy Irán támadást tervezett az Egyesült Államok ellen” − fogalmazott Leavitt, hozzátéve, hogy az információk több hiteles forrásból származnak.
Az ügyben maga az amerikai elnök is megszólalt:
Örülök, hogy Kent kikerült a képből, mivel nem vette komolyan az Irán jelentette fenyegetést. Irán közvetlen fenyegetést jelentett. A világ összes országa elismeri ezt.
− nyilatkozta Donald Trump.
Az iráni konfliktus esetében fontos a terminológia
Joseph Kent levelében tudatosan használta a „közvetlen fenyegetés” (imminent threat) szókapcsolatot. A nemzetközi jogban a megelőző csapások jogszerűsége az egyik legvitatottabb és legellentmondásosabb kérdés. Egy ilyen támadás kizárólag akkor indítható jogszerűen, amennyiben az ellenség közvetlen fenyegetést jelent, azaz támadásra készül.
Az ENSZ Alapokmányának 2.cikk 4. fejezetének értelmében minden tagállam számára tilos, hogy bármely állam területi integritását megsértse, vagy politikai függetlenségét erőszakkal befolyásolja. Ez alól kivételt képez az 51. cikkben megfogalmazott rendelkezés, mely elismeri az önvédelem jogát, amennyiben egy tagállamot fegyveres támadás ér.
Az ENSZ Alapokmányának szerint, amennyiben nem történt közvetlen fegyveres támadás egy adott állam ellen, a megelőző csapás jogellenes. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Az Alapokmányt 1945. június 26-án fogadták el így a jogi keretrendszer, ami a nemzetközi kapcsolatokat irányítani hivatott elavult. A 8 évtizedes rendelkezés nem alkalmas az olyan 21. századi biztonsági kihívások kezelésére, mint a terrorizmus, vagy a renitens államok tömegpusztító fegyverekhez jutásának lehetősége. Egy tényleges biológiai, valamint nukleáris támadás megelőzését sem szabályozza a rendelet. Ilyen esetben létkérdés lehet egy megelőző csapás, ezért fontos lenne a jogrendszer optimalizálása. Egyszerűen világosabb és modern nemzetközi normákra van szükség.
Jelentett-e közvetlen fenyegetést Irán az Egyesült Államokra nézve?
Donald Trump szerint Irán közvetlen fenyegetést jelentett az Egyesült Államokra nézve. A perzsa állam ballisztikus rakétái, valamint drónjai ugyan nem képesek elérni az Egyesült Államok határait, azonban közel-keleti, valamint európai szövetségeseket és amerikai katonai támaszpontokat támadhatnak. Utóbbira számos alkalommal volt példa az elmúlt 4 évtizedben, a teheráni rezsim vezetése pedig nemrégiben a NATO egyik tagállamát, Romániát is legitim célpontnak nyilvánította.
Irán nem csupán közvetlen fegyveres veszélyt jelent a nyugati világ számára. Csatlósain keresztül proxyháborúkat folytat, valamint terrorista akciókat hajt végre, ráadásul az amerikaiak szerint uánt is dúsít, atomfegyverekhez.
Kiterjedt hálózata, melyet a szélsőséges síita iszlám fundamentalizmus tart össze, több közel-keleti terroristaszervezetet foglal magába:
- Bahreinben: Al-Ashtar csoportok, Saraya al-Mukhtar
- Irakban: Kata’ib Hezbollah, Asa’ib Ahl al-Haq, Hezbollah Harakat al-Nujaba, Badr csoport, Kata’ib Sayyid al-Shuhad
- Libanonban: Hezbollah
- Palesztin területeken: Hamász, Iszlamista Dzsihád Mozgalom
Az iráni vezetés Donald Trump elnök ellen is merényletet tervezett, amit az amerikai titkosszolgálatoknak sikerült megakadályozni. A hatóságok 2024-ben fogtak el egy csapatot, akik a gyilkosság előkészítésén dolgoztak. Az akció főszervezője az 51 éves Farhad Shakeri volt, akit a bíróság jogerősen 15 évre ítélt. A vádiratok szerint Shakeri egy, az Iráni Forradalmi Gárda magasrangú tisztviselőjével folytatott levelezésben felhívta a figyelmet arra, hogy Trump megölése sok pénzbe kerülne, mire ezt a választ kapta:
Már így is sok pénzt költöttünk erre, a pénz nem akadály.
Donald Trumpon kívül a célpontok között szerepelt több amerikai politikus és egy újságíró is.
Joseph Kent háttere
Kent régóta vallja, hogy egyetért azzal a politikai ideológiával miszerint Amerika az első, de többször nyilvánosan kijelentette, hogy ellenzi az amerikai katonai beavatkozásokat külföldön, lemondása ennek ellenére meglepetést okozott.
Tulsi Gabbard, a Kenttel jó viszonyt ápoló nemzeti hírszerzési igazgató Trump oldalára állt az ügyben. Véleménye szerint Irán közvetlen fenyegetést jelentett az Egyesült Államokra nézve, valamint arra is rámutat, hogy az amerikai hadsereg főparancsnoka az elnök, ezért egyedül neki áll jogában eldönti mi jelent közvetlen fenyegetést az országra.
Kent a levelében utalást tehetett néhai felesége, Shannon M. Kent tragikus halálára is, akivel egy szíriai bevetés folyamán az Iszlám Állam egyik öngyilkos merénylője végzett 2019-ben:
Nem támogathatom, hogy egy olyan háborúba küldjük katonáinkat meghalni, amely nem az amerikai nép érdekét szolgálja.
A kongresszus nem állította le a hadműveleteket
Ahogyan arra Tulsi Gabbard rámutatott, a regnáló amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka, tehát jogában áll fegyveres erővel reagálni egy, az államra nézve közvetlen fenyegetésre.
Az 1973-ban elfogadott Háborús Jogkörökről Szóló Határozat értelmében az elnöknek 48 órán belül értesíteni kell a Kongresszust amennyiben a fegyveres erőket harcba küldi, a csapatok pedig maximum 90 napig maradhatnak a harci övezetben.
Az iráni hadművelet azonnali berekesztéséről a Kongresszus alsó- és felsőházában március 5-én szavaztak a döntéshozók, akik a javaslatot elutasították így a harcok egyelőre az amerikai hadsereg részvételével folytatódhatnak.
