Törökország 30 milliárd dollárnyi devizatartalékot égetett el a líra védelmében, már az aranyhoz is kénytelenek lehetnek hozzányúlni
A török jegybank az elmúlt hetekben mintegy 30 milliárd dollárt (közel 11 ezermilliárd forintot) költött a líra árfolyamának védelmére, miközben az iráni háború nyomán felerősödő tőkekiáramlás látványosan apasztja az ország devizatartalékait. Felmerül a kérdés, vajon meddig működőképes ez az árfolyam-politika, és hogy Ankara kénytelen lesz-e az aranytartalékokhoz nyúlni.
A befektetők és elemzők szerint a tartalékvesztés üteme már rövid távon is nehezen tartható.
- Az elmúlt három hétben a török jegybank 26 milliárd dollár (mintegy 9,5 ezermilliárd forint) értékben adott el devizát a líra stabilizálása érdekében,
- miközben egyes becslések szerint a konfliktus kezdete óta a nettó tartalékcsökkenés elérhette a 34 milliárd dollárt (több mint 12 ezermilliárd forintot).
- A swapügyletektől megtisztított nettó tartalék így 43,4 milliárd dollárra (közel 16 ezermilliárd forintra) olvadt – írja a Financial Times.
Piaci szereplők egy része már nyíltan felveti, hogy a jegybanknak alternatív forrásokhoz kell nyúlnia. A több mint 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 36 ezermilliárd forint) aranytartalék egy része – melyből mintegy 30 milliárd dollárt (11 ezermilliárd forintot) a Bank of Englandnél tartanak – gyorsan mozgósítható lehet devizapiaci beavatkozásokhoz. Piaci értesülések szerint
Ankara akár aranyswapügyletek alkalmazását is mérlegeli, ami ideiglenes devizaforrást biztosíthat.
A török gazdaság különösen érzékeny az iráni konfliktusra. Az ország 550 kilométeres közös határral rendelkezik Iránnal, miközben energiaigényének jelentős részét importból fedezi. Mehmet Simsek pénzügyminiszter a közelmúltban elismerte: elkerülhetetlen, hogy az iráni háború negatív hatással legyen a gazdaságra, és külön kiemelte a folyó fizetési mérleg hiányát, amely hagyományosan nyomást gyakorol a lírára.
Kamatemeléssel oldanák meg a líra gyengülését?
Az iráni háború kezdete óta az olajárak is jelentősen emelkedtek: a Brent hordónkénti ára több mint 30 dollárral nőtt, jelenleg 102 dollár (mintegy 37 ezer forint) körül alakul. Ez közvetlenül
növeli az importszámlát, és felfelé hajtja az inflációt, amely februárban ismét 31,5 százalékra gyorsult.
A folyó fizetési mérleg éves hiánya eközben megközelíti a 33 milliárd dollárt (12 ezermilliárd forint).
Török fordulat
Az elmúlt években Törökország jelentős fordulatot hajtott végre gazdaságpolitikájában. Simsek és a jegybankot vezető Fatih Karahan irányítása alatt szigorú monetáris politika és magas kamatszint – jelenleg 37 százalék – segítette az infláció visszaszorítását a 2022 végén mért 85 százalékos csúcsról. A magas kamatok egyben külföldi tőkét is vonzottak, ami hozzájárult a tartalékok újjáépítéséhez.
A jelenlegi helyzet azonban új kihívásokat hozott. Az emelkedő energiaárak és a romló külső egyensúly alááshatják a szigorú monetáris politika eredményeit. Elemzők szerint,
ha az iráni konfliktus elhúzódik, a török jegybank előtt két lehetőség marad: engedni a líra gyengülését, vagy tovább emelni a kamatokat.
Utóbbi lépésre egyelőre nem került sor, noha 2025 márciusában – az isztambuli főpolgármester, Ekrem Imamoglu letartóztatását követő pénzügyi feszültségek idején – a jegybank 3,5 százalékponttal, 46 százalékra emelte az irányadó rátát, és mintegy 50 milliárd dollárt (18 ezermilliárd forintot) költött a líra védelmére. Akkor a nettó tartalékok 10 milliárd dollár (3,6 ezermilliárd forint) közelébe estek.
A gazdasági kockázatok politikai következményekkel is járhatnak. Egy esetleges újabb migrációs hullám Irán felől – a szíriai polgárháború idején érkezett közel 4 millió menekülthöz hasonló léptékben – tovább növelheti a belső feszültségeket. A következő elnökválasztást legkésőbb 2028 májusáig meg kell tartani, miközben a közvélemény-kutatások szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja jelenleg enyhén elmarad a legnagyobb ellenzéki erőtől.
Az amerikai béketerv hírére esik az olajár, miközben egyre több helyen fenyeget üzemanyaghiány
Szerdán ismét esésnek indultak az olajárak, miután a hírek szerint az Egyesült Államok átadott Iránnak egy 15 pontos béketervet a háború lezárására. Bár Teherán továbbra is tagadja, hogy tárgyalások folynának a háború lezárásáról, és a Hormuzi-szoros forgalma továbbra is a nullát közelíti, a Brent olajár 100 dollár közelébe csökkent.
Mindeközben egyre több országból érkeznek jelentések üzemanyaghiányról, és a fizikai szállítmányok általában a határidős piaci árakhoz képest jelentős felár mellett találnak gazdára, így kérdéses, hogy meddig lesz elegendő az amerikai szóbeli intervenció az olajárak kordában tartására. A Fülöp-szigetek szükségállapotot hirdetett az alacsony üzemanyagkészletek miatt, míg Thaiföld kénytelen volt elengedni a dízelre bevezetett hatósági árat.
