Kezdődik a borzalom: a tengerbe dobálták a halottakat a migránshajóról, Tusk közben meghívást küld
A hajó március 21-én indult el a líbiai Tobruk kikötőjéből, amely az egyik leggyakoribb kiindulópontja az Európa felé tartó migrációs útvonalaknak. Az utasok – többségében bangladesiek, dél-szudániak és csádiak – hat napon keresztül sodródtak a tengeren, és elfogyott az élelmük és az ivóvizük. A görög parti őrség szerint a hajó elvesztette a tájékozódási képességét, és kedvezőtlen időjárási körülmények között haladt. A túlélők beszámolói szerint többen meghaltak az úton kimerültség és kiszáradás miatt. A legmegrázóbb részletek szerint a menekültek nem tudták a holttesteket a fedélzeten tartani. Az embercsempészek utasítására a tengerbe kellett dobniuk őket.
Az Európában több mint egy évtizede megválaszolatlanul hagyott migrációs probléma újult erejű visszatérésére országjárásán Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztetett. A háborús Iránban négymillió afgán menekült vár, akik egyszer csak megindulhatnak Európa felé.
Orbán Viktor négy nagy veszélyt nevezett meg Miskolcon, miközben üzent a tiszásoknak is
A miniszterelnök ezúttal Miskolcra érkezett országjáró körútján, ahol azt mondta, hogy négy nagy veszély leselkedik Magyarországra a következő négy évben. Többször is szólt a tiszásokhoz, arra kérte őket, hogy szavazzanak a biztonságra.
Huszonhat menekültet sikerült kimenteni – két csempészt letartóztattak
A bajba jutott hajót egy európai határvédelmi ügynökség hajója találta meg Kréta déli partjaitól mintegy 53 tengeri mérföldre. Összesen 26 embert sikerült kimenteni, köztük egy nőt és egy kiskorút. A sérülteket kórházba szállították.
A görög hatóságok egy 19 és egy 22 éves dél-szudáni férfit vettek őrizetbe, akiket embercsempészettel és gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsítanak.
Egyre több az áldozat
A mostani eset nem egyedi. Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége szerint 2026 első két hónapjában több mint kétszer annyi menekült halt meg a tengeren, mint egy évvel korábban. Az ENSZ adatai szerint január és február között legalább 559 ember vesztette életét a Földközi-tengeren.
A tragédiák hátterében továbbra is az embercsempész-hálózatok állnak, amelyek gyakran túlzsúfolt, rossz állapotú hajókkal indítják útnak az Európába tartókat.
Politikai vita Európában
A növekvő számú áldozat miatt az Európai Unió egyre szigorúbb migrációs politikát fontolgat – szavakban, miközben Magyarországot bünteti, amiért nem fogad be migránsokat.
Az Európai Parlament nemrég támogatott egy olyan javaslatot, amely szerint a menedékkérőket az EU-n kívüli országokba irányítanák – hasonlóan a brit ruandai modellhez. A javaslatot több jogvédő szervezet bírálta, szerintük az intézkedések embertelenek, és nem kezelik a probléma gyökerét. A krétai tragédia ismét rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzetben a tengeri útvonal továbbra is az egyik legveszélyesebb migrációs útvonal marad.
A hat napig sodródó hajó története és a tengerbe dobott áldozatok képei újabb figyelmeztetést jelentenek arra, milyen kockázatokkal jár az illegális átkelés Európa felé.
A magyarokat migrációs politikájukért és másért gyakran bíráló Lengyelországban a konzervatív kormány 2023-as leváltása óta tízszeresére nőtt a nyugatról áttoloncolt migránsok száma – erről a Nézőpont Intézet elemzője tett közzé posztot vasárnap.
