Beleszédülnek a románok: rakétapajzs, drónok, amerikai csapatok – ilyen fontosak lettünk?
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács 2026. március 11-én jóváhagyta amerikai légi utántöltő repülőgépek, vadászgépek és felderítő eszközök ideiglenes romániai telepítését, valamint akár 500 amerikai katona állomásoztatását.
A nemzetbiztonsági testület hozzájárult monitorozó berendezések és a dél-romániai Deveseluban található amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer működéséhez szükséges műholdas kommunikációs eszközök befogadásához is. A washingtoni kérés a közel-keleti műveletekhez, különösen az Irán elleni akciókhoz kapcsolódik.
A Pentagon a deveselui támaszponton „BRAVO” szintre emelte a biztonsági készültséget az iráni konfliktus eszkalálódása miatt. Ez az amerikai katonai riasztási rendszer második szintje, amelyet jelenleg világszerte alkalmaznak az amerikai bázisokon – derült ki az Oeconomus kutatásából. A következő szint, a „CHARLIE” konkrét támadási információk esetén lép életbe, míg a „DELTA” a közvetlen vagy folyamatban lévő terrortámadások esetére van fenntartva.
Fokozódó készültség a deveselui rakétapajzs körül
A mintegy 2500 kilométerre Irántól fekvő Deveselu a NATO ballisztikus rakétavédelmi rendszerének egyik kulcseleme. Európában ez az egyik olyan helyszín, ahol az amerikai Aegis Ashore rendszert telepítették. A létesítmény 2016 óta működik, és hivatalosan az iráni rakétafenyegetés elleni védelemre hozták létre. Az itt alkalmazott SM–3 Block IB elfogórakéták robbanófej nélkül, kinetikus energiával semmisítik meg az ellenséges rakéták robbanófejeit. A bázison három indítóegység található, egyenként 24 elfogórakétával.
A NATO 2010-ben döntött a ballisztikus rakétavédelmi képesség kiterjesztéséről, amely több ország együttműködésére épül.
Németország ad otthont a parancsnoki központnak, Törökország radarállomással járul hozzá, míg Románia és Lengyelország az amerikai Aegis Ashore rendszereket fogadja. Spanyolország többfeladatos hadihajókkal, az Egyesült Államok pedig az európai fokozatos adaptív megközelítés révén vesz részt a rendszerben.
Irán ballisztikus rakétái közül a Shahab–3 akár 2000 kilométeres hatótávolsággal is rendelkezik, ami elméletben több európai országot, köztük Romániát és Magyarországot is elérhetővé teszi. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok Európában telepítette rakétavédelmi rendszerét.
A deveselui bázis 900 hektáros területéből 170 hektárt használ az amerikai fél, ahol mintegy 250 katona és civil dolgozik. A létesítmény körül szigorú biztonsági korlátozások vannak érvényben: 35 kilométeres körzetben nem építhetők magas létesítmények és a légtérhasználat is korlátozott.
Amerikai erősítés és román bázisfejlesztések
Az Egyesült Államok 400–500 katonát telepíthet ideiglenesen, körülbelül 90 napra Romániába. A tervek szerint légi utántöltő repülőgépek, megfigyelő rendszerek, drónok és műholdas kommunikációs eszközök érkeznek az országba. A telepítés két fő helyszíne a Mihail Kogalniceanu légibázis és az aranyosgyéresi támaszpont lesz, utóbbin jelenleg is működik egy amerikai MQ–9 Reaper drónegység.
Romániában jelenleg mintegy 1100–1200 amerikai katona állomásozik: körülbelül 700 a Mihail Kogalniceanu bázison, 100–150 pedig Aranyosgyéresen. A konstancai bázison nagyszabású fejlesztés zajlik: egy 3,5 kilométeres kifutópálya épül, amely lehetővé teszi egy teljes F–16-os század működését. A mintegy 2,5 milliárd eurós beruházás részeként irányítótorony, hangárok, parkolóterületek és adminisztratív épületek is épülnek, később pedig
- lakónegyedek,
- iskolák
- és kórház
is létesül. A bázis teljes területe 2800 hektár lesz, és akár tízezer katonát és családtagjaikat is befogadhat, hosszabb távon pedig Európa legnagyobb NATO-támaszpontjává válhat.
Stratégiai szerepben Románia a NATO keleti szárnyán
Az aranyosgyéresi bázison szintén jelentős fejlesztések zajlanak, többek között új hangárok és gurulóutak épültek. A létesítmény a jövőben alkalmas lehet F–35-ös vadászgépek fogadására is, amelyekből Románia 32 darabot tervez beszerezni.
A közel-keleti konfliktus új megvilágításba helyezte Románia szerepét a stratégiai térképen. A deveselui bázis riasztási állapotban van, miközben a fekete-tengeri és erdélyi támaszpontok szerepe is nő.
Virgil Balaceanu tartalékos tábornok szerint egy iráni támadás Románia ellen valószínűtlen, de nem zárható ki teljesen, ugyanakkor a legtöbb rakéta elfogható lenne a meglévő légvédelmi rendszerekkel.
A román vezetés politikai hasznot is remél a megnövekedett katonai szerepvállalásból. A román–amerikai kapcsolatok a közelmúltban megfagytak, azonban a bázisok gyors rendelkezésre bocsátásával Bukarest abban bízik, hogy ismét a stratégiai partnerséghez illő szintre emelkedik az együttműködés az Egyesült Államokkal.
