Üresen kongnak az EU-ország gáztárolói – még nem az a baj, hogy nincs gáz, hanem hogy nem tudni, lesz-e
A hollandiai gáztárolók töltöttsége már csak 7,4 százalékon áll, sőt, alacsonyabb az ország ötéves átlagánál is – kongatta meg a vészharangot a Bloomberg. Mégsem feltétlenül kiélezett a helyzet. Az, hogy a tárolók a tél vége felé ürülnek, nem a vészhelyzetközeli állapot jele, hanem alapértelmezés. Valójában az a fontos, hogy az összes – tehát nem csak a tárolói – mennyiség elég-e az igények kiszolgálására.
Az igények kiszolgálása pedig azon múlik, hogy adott egy ország teljes energiaellátása mennyire függ a gáztól, hogy a tárolóban lévő gázra mekkora súly jut a teljes gáz-, illetve energiaigényen belül, illetve, hogy az ország milyen más (vezetéken vagy cseppfolyós formában, tankeren) érkező gázhoz fér hozzá. Így vizsgálva Hollandiában összességében akár jogos is lehet az aggodalom: a hollandiai tárolók gáza az ország éves gázigényének csak az 5,56 százalékára elég. A jelenlegi magyarországi arány például 24,3 százalék.
A gáz árának felszökése ugyanakkor azt az aggodalmat tükrözi, hogy az iráni háború fejleményei miatt megnehezül a beszerzés, fokozódik a vevők közti verseny az összezugorodott elérhető gázmennyiségért. Az elkeseredett európai vevők immár a kétszeresénél is többet hajlnadók adni a gázért, mint az iráni harcok kezdete előtt – ezzel a háttérrel kezdődött a brüsszeli EU-csúcs, amely versenyképességi értekezlet helyett magyar–ukrán energiacsatává változott.
Brutális drágulással köszönti a gáz az EU-csúcsot, ahol összecsap Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij
Az eredetitől teljesen eltérő forgatókönyv valósul meg csütörtökön az európai vezetők brüsszeli találkozóján. A mostani EU-csúcs eredetileg Európa versenyképességéről szólt volna, az iráni konfliktus, valamint a magyar–ukrán olajkérdés azonban égetőbb, mint szinte bármikor. A valódi harc viszont az utóbbiban várható: Orbán Viktor már előre megüzente, hogy Magyarország nem hajlandó feladni az olcsó orosz olajat, Volodimir Zelenszkij pedig már szeretné a kezében tudni azt a 90 milliárd eurós hitelfolyósítást, melyet jelenleg Magyarország blokkol. Csúcsra ért az olajcsata.
Hollandiában csak ráadás a tárolói gáz
Hollandia esetében – amely nem szembesül blokáddal és a gázvezetékei elleni támadásokkal, mint a magyarok – a következőket kell látni:
- Az ország áramtermelése 36 százalékban alapul a földgáz felhasználásán, míg a magyarországi 20-25 százalékban.
- A teljes holland energiaellátásban 37 százalékban gázfüggő, a magyarországi 30-33 százalékban.
- A teljes lakossági energiafelhasználáson belül (beleértve tehát az áramtermelést és a hőellátást is) a gázra Hollandiában körülbelül 62 százalék jut, Magyarországon viszont egyedül a lakossági fűtés 60 százalékban gázalapú.
A végső választ a sok vagy kevés kérdésre az adja meg, hogy a tárolóból származón kívül még milyen gáz látja el Hollandiát. A válasz: lehetne több gáza is az országnak, hiszen még fűteni kell, de nincs dráma. A hollandiai tárolók gázát ugyanis csak szezonálisan, téli kiegészítésként használják.
- Az ellátás 45-50 százaléka cseppfolyós formában, jellemzően az Egyesült Államokból érkezik, a kérdés: nem fordulnak-e másfelé a szállítóhajók?
- További 35-40 százalék jön vezetéken, jórészt Norvégiából,
- és van 10-15 százaléknyi saját termelése is.
Mindazonáltal apadnak a tárolók
Szintén az egyéb források súlyának, illetve a gáz teljes energiaellátásban betöltött szerepének alapján mondható bármi arról is, hogy az egy-egy országban betárolt gáz mennyisége ad-e okot aggodalomra.
Egy szélső példa: Szerbiában egyetlen molekula gázt sem tárolnak, még sincs semmi baj.
Csak tudni kell hozzá, hogy Szerbia Magyarországon tároltat gázt. Ahogyan mellesleg a hollandiai kereskedők is igénybe vehetik más országok tárolóit.
Természetesen télen sok ország támaszkodik a betárolt gázára, hiszen a tárolókat éppen a megnövekedett igényű időszakok miatt alakították ki. A kitárolás az igényeket követi, vagyis nem folyamatos, így több helyen folyhat betárolás is.
A betárolás most például néhány uniós országban még nagyobb is a kitárolásánál, emiatt a két tevékenység egyenlege akár pozitív is lehet.
A legfrissebb uniós statisztika szerint Franciaország, Lettország, Portugália és Románia, továbbá a nem uniós Egyesült Királyság és Ukrajna pillanatnyi betárolt készlete nagyobb a néhány nappal korábbinál.
A nagy mennyiség nem feltétlenül túl sok, és a kicsi sem kevés
A tárolók töltöttsége alapján 80,12 százalékkal Portugália áll a legjobb helyen, és a Bloomberg által kiemelt Hollandia a legrosszabbon. Az éves igényére vetítve Lettország 57,67 százalékos adata a legkedvezőbb, de – mint fent kiderült – ebből nem szabad sokra következtetni. Ugyanis telente, főleg a leghidegebb napokon a lett tárolók gázára támaszkodik Észtország, Litvánia, néha Finnország is. Vagyis a Lettországban tárolt gáz nem mind a letteké.
Hasonló okból nincs mit sajnálni az éves igényének csak 1,42 százalékára elég tárolt gázzal rendelkező Belgiumon, vagy a 0,11 százalékon álló Svédországon. Belgium gáztranzitközpont, bőven hozzáfér az LNG-hez, ki sem lát a gázból. Svédország viszont szinte nem is támaszkodik erre az energiahordozóra.
Az Európai Unióban lévő föld alatti gáztárolók töltöttsége jelenleg 28,87 százalékos, ennyiből az EU éves gázigényének a 9,37 százaléka elégíthető ki.
E két szám alapján sem megnyugodni, sem megijedni nincs okunk. Jelenleg az a fontos, hogy biztonságban érkezik-e a gáz az LNG-tankeren és a vezetékeken a pillanatnyi igények kielégítéséhez, illetve a tárolók feltöltéséhez. Magyarországnak most pont ezen van mit aggódnia a friss hírek szerint. Ugyanakkor újabb, szlovéniai alternatív szállítási iránnyal erősödik.
