„Éhezők viadala” Brüsszelben: az Európai Bizottság csökkentené az uniós forrásokat és még egymás ellen is fordítaná az uniós politikákat
A brüsszeli terv körül zajló küzdelmet, amely az EU következő hétéves költségvetésének átalakításáról szól, disztópikus harcként jellemezte Tüttő Kata, a Régiók Bizottságának elnöke az Euractivnak.
A tagállamok nagyobb mozgásteret kaphatnak, azonban komoly döntések elé is állíthatják őket
Az Európai Bizottság „az uniós költségvetés strukturális újratervezésére” vonatkozó javaslatáról szóló tárgyalásokra készülve Tüttő a politikai helyzetet az „Éhezők viadala” világához hasonlította, ahhoz a sötét hangulatú ifjúsági regényhez, amelyben 24 régió képviselői küzdenek egymással, míg végül csak egy marad életben.
„Ez egy olyan rendszert vált fel, amely közös európai politikákon alapult, egy olyannal, amelyet a nemzeti politikai alkudozás vezérel. A gyakorlatban ez egyfajta Éhezők viadalát hozza létre Európa alapvető politikái között.”
Az Európai Bizottság 2028–2034 közötti időszakra javasolt uniós költségvetése jelentős szerkezeti átalakítással járna: összevonná a korábban különálló programokat, és nagyobb mozgásteret adna az országoknak a források elosztásában – végső soron egymás ellen fordítva a különböző szakpolitikai területeket.
Az Európai Parlament költségvetési főigazgatóságának belső háttéranyaga új számokat közöl állandó árakon az úgynevezett Európai Alapra vonatkozóan. Ennek értéke 771 milliárd euró a jövőbeli költségvetésre javasolt közel 2 ezermilliárd euróból.
A dokumentum szerint az uniós országok átlagosan 8 százaléknyi forrást veszítenének, az összeg 759 milliárd euróról 698 milliárd euróra csökkenne állandó árakon, az infláció nélkül.
Magyarország az uniós átlagnak megfelelő mértékben kaphat kevesebb uniós pénzt
Az országok többségében csökkennének, míg hat országban nőnének a források.
Az Alap – teljes nevén az európai gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, a mezőgazdaságot és vidéki térségeket, a halászatot és tengeri ügyeket, valamint a jólétet és biztonságot szolgáló európai alap – korábban külön kezelt költségvetési sorokat vonna össze, mindenekelőtt a közös agrárpolitikát (KAP) és a kohéziós politikát.
Középpontjában az úgynevezett nemzeti és regionális partnerségi tervek állnak, amelyeket minden országnak be kell nyújtania Brüsszelnek. Ezek nemcsak azt rögzítenék, hogyan költik el a forrásokat, hanem mérföldköveket és célokat is tartalmaznának, amelyek meghatároznák, mikor jutnak a fővárosok a kifizetésekhez.
Kevesebb pénz juthat szociálpolitikára, mezőgazdaságra és akár kohéziós politikára is
Korábban a kohéziós politika és a mezőgazdaság a teljes költségvetés közel egyharmadát tette ki külön-külön. Most viszont a javasolt alap – amely más területeket is magában foglal, például a migrációt, a biztonságot és a szociálpolitikát – már kevesebb mint a teljes költségvetés felét adná, és jelentős összegű, előre konkrét programhoz nem rendelt forrást is tartalmazna.
A dokumentum szerint sok uniós ország, különösen a nagyobbak, a jelenlegi költségvetéshez képest „jóval alacsonyabb” minimumszintekkel szembesülne. Az országok azonban a fel nem osztott forrásokat saját prioritásaik szerint oszthatják szét a szakpolitikai területek között – vagyis a ténylegesen elköltött összeg jócskán eltérhet a rögzített minimumtól.
Az EU mezőgazdaságra fordított minimumkiadása 302 milliárd euró lenne, míg a maximum – ha minden egyéb fel nem osztott pénz a mezőgazdasághoz kerülne – 471 milliárd euró lehetne. A jelenlegi költségvetésben a mezőgazdaság 379 milliárd eurót kap.
A kohézió esetében a minimum 195 milliárd euró, a maximum pedig 364 milliárd euró lenne. Ez alig lenne több a jelenlegi költségvetésben szereplő 362 milliárd eurónál, és ez is csak akkor, ha az összes fel nem osztott pénz a kohézióhoz kerülne. Ez nem lehetetlen, de erősen valószínűtlen a szaklap szerint.
A szociálpolitika is valószínűleg veszítene. A jelenlegi költségvetésben erre 96 milliárd euró jut, miközben még a maximális uniós kiadás is csak 56 milliárd euró lenne, a minimum pedig 32 milliárd euró.
Európa politikái már nem együtt működnek – arra kényszerítik őket, hogy versenyezzenek egymással. Kohézió a versenyképesség ellen. Mezőgazdaság az innováció ellen. Szociális beruházások az iparpolitikai prioritások ellen
– mondta Tüttő Kata szocialista politikus, Budapest korábbi főpolgármester-helyettese.
Az Európai Unió Tanácsa még idén le akarja zárni a tárgyalásokat a következő hétéves költségvetésről. Egyelőre a viták főként technikai szinten zajlottak, de az uniós vezetők áprilisi, ciprusi informális találkozója politikai szintre emelheti az ügyet.
Az Európai Parlament képviselői a jövő héten tárgyalnak a kérdésről, és várhatóan április végére vagy májusra fogadják el az ideiglenes jelentést, amely politikai iránymutatást adna a tanácsnak és a bizottságnak.
Bóka János: a következő uniós költségvetés radikális változásokat irányoz elő a korábbi büdzséhez képest
Az Európai Bizottság következő uniós költségvetési javaslatcsomagja radiális változásokat irányoz elő a korábbi költségvetéshez képest - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, a visegrádi országok (V4) európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak értekezletén.
