Titkos drónfelvételek kerültek ki, a szakértők lélegzete is elállt: Kína olyan nukleáris védelmi hálózatot épít, ami nagyon fájna az amerikaiaknak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz amerikai–kínai rivalizálás új szintre lépett, csak ezúttal nem vámok, chipgyárak vagy Tajvan körüli hadgyakorlatok, hanem egy titkos projekt formájában a kínai sivatag mélyén. Több ezer négyzetkilométeren olyan katonai infrastruktúra épül, amely még a hidegháborús elemzőket is meglepte. A Reuters által vizsgált műholdképek alapján Kína több mint nyolcvan új indítóállást épített ki a Hami nukleáris rakétasiló-mező közelében, Hszincsiang térségében. A betonplatformok mellett bunkerek, kommunikációs csomópontok, vasúti összeköttetések, légvédelmi rendszerek és három különleges, nyolcszögletű katonai komplexum is feltűnik a felvételeken. A szakértők szerint mindez arra utal, hogy Peking már nem egyszerűen növeli nukleáris arzenálját, hanem annak túlélőképességét is radikálisan megerősíti.
Kína célja: túlélni az első csapást
Kína hivatalosan továbbra is a „no first use”, vagyis az első nukleáris csapást kizáró doktrínát vallja.
Ez azt jelenti, hogy elvileg csak válaszcsapásként vetne be atomfegyvert. Ehhez azonban biztosítani kell, hogy egy ellenséges támadás után is maradjon működőképes nukleáris kapacitás. Pontosan ezt szolgálhatja a most kiépülő sivatagi hálózat. A Reuters által megszólaltatott elemzők szerint az indítóállások mobil interkontinentális rakéták, légvédelmi rendszerek és elektronikai hadviselési egységek telepítésére is alkalmasak lehetnek. A komplexumokat föld alatti kommunikációs rendszerek, optikai kábelek és megerősített bunkerek kapcsolják össze.
A Pentagon szerint Kína már olyan korai előrejelző rendszert is fejlesztett, amely akár 90 másodpercen belül érzékelhet egy beérkező interkontinentális rakétát.
A fejlesztések mértéke még a tapasztalt nukleáris szakértőket is meglepte. Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris projektvezetője úgy fogalmazott:
Ilyet még soha nem láttam. Rendkívüli erőfeszítés.
Tajvan árnyéka mindenhol ott van
A háttérben természetesen Tajvan áll. Az elmúlt hónapokban ismét nőtt a feszültség Washington és Peking között, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig figyelmeztette Donald Trump amerikai elnököt: a tajvani kérdés „veszélyes helyre” sodorhatja a két ország kapcsolatát.
Nyugati diplomaták attól tartanak, hogy Kína a jövőben nemcsak hagyományos katonai erővel, hanem nukleáris elrettentéssel is megpróbálhatja távol tartani az Egyesült Államokat egy esetleges tajvani konfliktustól.
Bár Peking hivatalosan továbbra is védekező stratégiáról beszél, a mostani fejlesztések azt mutatják, hogy a kínai vezetés hosszú távú nagyhatalmi szembenállásra készül.
Már nem csak Amerika és Oroszország játszik
A nukleáris fegyverkezési versenyt évtizedeken át Washington és Moszkva dominálta. Kína sokáig jóval kisebb atomarzenált tartott fenn, most azonban látványosan felgyorsult a modernizáció.
A Pentagon becslése szerint Kína 2030-ra akár ezer nukleáris robbanófejjel is rendelkezhet, miközben egyre fejlettebb rakétarendszereket, mobil indítóegységeket és kommunikációs hálózatokat épít ki.
A Reuters szerint a mostani sivatagi infrastruktúra abban is különbözik az amerikai vagy orosz modellektől, hogy Peking jóval nagyobb hangsúlyt helyez a rakétasilók aktív védelmére és a mobil rendszerek túlélőképességére.
A kérdés az, hogy a világ képes lesz-e kezelni azt a hárompólusú atomfegyverkezési korszakot, amely most kezd kialakulni.
