Van egy ország, ami simán megússza a Hormuzi-szoros zárását, mert a földgáz helyett egy váratlan összetevőt használ
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros de facto zárlata miatt egyre nagyobb probléma világszerte a műtrágya hiánya. A gazdák világszerte kénytelenek átállni kevésbé tápanyagigényes növénykultúrákra, Kínában azonban bőséges készletek állnak rendelkezésre, annak köszönhetően, hogy a világ második legnagyobb gazdasága a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya, a karbamid előállításához meglehetősen egyedülálló módon a szénre támaszkodik.
Abból pedig nincsen hiány az országban: Kína a világ legnagyobb széntermelője, évi 4,7-4,8 millió tonnát hoz felszínre, ami a globálisan kibányászott mennyiség több mint fele.
Kína ezért viszonylag könnyedén átvészelheti nemcsak a háború okozta globális energiasokkot, hanem a súlyos műtrágyahiányt is, amelyet az okoz, hogy a Perzsa-öböl kulcsfontosságú termelőközpont, a Hormuzi-szoros pedig szállítási útvonal. Az iráni konfliktus ezért az ukrajnai háborúnál is nagyobb fennakadásokat okozhat az ellátásban, és élelmiszerválsághoz vezethet.
A cseppfolyósított földgázzal (LNG) ellentétben a karbamid esetében elemzők szerint nem várható, hogy Peking exportra értékesíti a felesleget, és a tavaszi vetés elvégzése után engedélyezi az eladást külföldre, ahogyan általában szokta, mivel ez felhajtja a helyi árakat.
Peking általában megvárja, hogy májusban
kiderüljön, lesz-e többlet, mielőtt felmérné, mennyit lehet külföldre szállítani.
Kínában most is harmadába kerül a műtrágya
A nagy karbamidexportőrök:
- Oroszország,
- Katar
- és Szaúd-Arábia
földgázt használ a karbamid gyártásához, Kína viszont annak 78 százalékát szénnel állítja elő, ami viszonylag olcsó, bár sokkal környezetszennyezőbb.
Ráadásul az ország nagyrészt önellátó karbamidból, ami különösen fontos most, amikor a globális árak 70 százalékkal emelkedtek az iráni konfliktus február végi kirobbanása óta.
A különbséget jól érzékelteti, hogy míg a múlt héten egy tonna karbamid 700-780 dollárba került Indonéziában, Kínában csak a harmadába, 255-267 dollárba, hangsúlyozta a Reutersnek nyilatkozva Willis Thomas, a CRU műtrágyával foglalkozó vezető elemzője.
Az ellátási problémák és az elszálló árak miatt a washingtoni mezőgazdasági minisztérium jelentése szerint
az amerikai gazdák az idén kevesebb nitrogénigényes kukoricát és több szóját terveznek vetni,
Ausztráliában pedig a hasonlóan igényes búzát és repcét váltják ki árpával.
Kínában azonban nem várható ilyesmi, már csak azért sem, mert korlátozásokat vezettek be másfajta műtrágya exportjára és elrendelték a kereskedelmi készletek korai felszabadítását.
Rekordmennyiségű karbamidot gyártanak az idén
Az országban az idén várhatóan rekordmennyiségű, 76,5 millió tonna karbamidot állítanak elő, 6,3 százalékkal többet a tavalyinál, ami bőven fedezi a 66 millió tonnás hazai szükségletet.
Az idén megkezdi működést kilenc új üzem is, összesen 4,9 millió tonnás kapacitással; ezek többsége is szénnel dolgozik.
Kína általában
évi 5-5,5 millió tonna karbamidot exportál, ami a globális kivitel 10 százalékát adja.
India, amely az importált karbamid 40 százalékát a Közel-Keletről szerzi be, már be is jelentkezett vásárlási szándékkal Pekingnél.
India már bejelentkezett
Szakértők szerint azonban valószínű, hogy Peking a következő hónapokban exportkorlátozásokat vezet be. „Ha exportálnak, akkor a helyi karbamidárak gyorsan megugranak a globális piacéhoz hasonlóan, a pekingi kormány pedig ezt el akarja kerülni” – hangsúlyozta Josh Linville, a StoneX elemzője.
Kínán kívül India még azon kevés országok egyike, amelyek a szén gázosítását is vizsgálták a karbamid alternatív alapanyagaként, de ezek a projektek egyelőre maroknyi, korai stádiumban lévő kezdeményezésre korlátozódnak, így nem jelentenek rövid távú megoldást.
A Bloomberg tudósítása szerint India, amely
a világ legnagyobb karbamidimportőre, 2,5 millió tonna műtrágyát igyekszik beszerezni külföldről
még a monszunhoz kötött vetési időszak, vagyis június-július előtt; a tender a hétvégén írta ki a kormány fő beszerzője, az Indian Potash.
Az egyik feltétel, hogy a szállítmányoknak június 14-ig el kell hagyniuk a berakodási kikötőt.
